Lefektették az utánpótlásképzés új irányát

A 2013. október 11-én, Amszterdamban 8-1-re elvesztett mérkőzés után megalakult az MLSZ ad-hoc bizottság, ami átfogóan vizsgálta a magyar futballt és kidolgozta a hosszú távú utánpótlás fejlesztési koncepciót. Ezt követően a bizottság átalakult MLSZ Utánpótlás Tanácsadó Testületté, aminek a feladata a megvalósítás ellenőrzése, tagjai pedig Kovács Ferenc, Garami József, Herczeg András, Tamási Zsolt, Dárdai Pál és Kiss Baranyi Sándor.

A szakemberek összesen harminchárom ország utánpótlásrendszerét elemezték, míg az UEFA segítségével több száz magyar szakvezető volt külföldön különböző kluboknál.

Az MLSZ fejlesztéseinek köszönhetően radikálisan nőtt a játékosok száma, a 13 év alattiak esetében ez közel 110%-os növekedés volt, de ez még mindig kevés, hiszen egy komolyabb futballkultúrával rendelkező bajnokság esetében egy klub környezetében van 60-70 ezer labdarúgó. A tavaly nyári adatok alapján Zala megye egyébként az élbolyban végzett a 7-13 év közötti igazolt játékosok lakossághoz viszonyított számában. Javult az infrastruktúra is, 280 pálya készült az elmúlt időszakban, a Grassroots program keretében pedig már 80 ezer regisztrált játékos van.

A ZTE U15-ös csapatának (fehérben) is gyűjtögetnie kell a pontokat tavasszal, hiszen az NB I-es tagság megőrzéséhez az összesített tabella első nyolc helyének egyikén kell végezniük. Képünkön Jóna Máté vezeti a labdát a Gloriett elleni őszi mérkőzésen. Fotó: Archív/Katona Tibor

A 2020-21-es szezonig tartó fejlesztési folyamat középpontjába az MLSZ a regionális együttműködést helyezte. A koncepció legfontosabb célkitűzése az, hogy a potenciális tehetségek számára folyamatos fejlődést lehessen biztosítani és ne kerüljön egy játékos abba a helyzetbe, hogy a képzési folyamat bármely szintjén megreked. További cél a szakmai képzési folyamat és az infrastrukturális környezet optimalizálása, a kiemelkedő játékosok képzése. Szeretnék továbbá, hogy legalább 90 olyan egyesület legyen Magyarországon, ahol az év minden napján, reggel 7-től este 9-ig edzést lehet tartani. Ehhez füves és műfüves, világítással ellátott pályák kellenek, hogy soha ne legyen olyan edzés, ami elmarad, hiszen csak gyakorlással lehet elérni a célokat. Az utaztatást is meg kell oldani, hogy szociális helyzettől és lakóhelytől függetlenül minden tehetséges gyerek eljuthasson edzésre.

Az utánpótlásképzés négy szakaszra bontható, a 6-9 éves korosztályban, az óvodai, iskolai labdarúgás, lakóhelyhez közeli egyesület szintjén a játékhoz kötődés kialakítása a feladat, míg a futballhoz szükséges alapokat a 10-13-as korosztályban kell megtanítani. Ezután jön a nagypályás időszak, amikor meg kell tanulniuk a gyerekeknek a csapatjátékot, végül a negyedik szakaszban (17-19 év) a regionális utánpótlásképző központokban következik a teljesítmény edzése és az erre való felkészülés szakasza. Ezek után gondoskodni kell a potenciális tehetségesek felnőtt csapatba történő integrálásáról. Reális elvárás az, hogy a 32 magyar profi csapat évente legalább 3 fiatal játékost a keretébe felvegyen. Fontos, hogy az akadémiai csapatba egy klubból maximum 5 játékos érkezhet, ez egyébként nemzetközi kritérium is.

A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a minősítési folyamat eredményeképpen maguknak a sportszervezeteknek kell megmutatniuk, hogy hol tartanak, mire képesek. Az MLSZ egy 9 kritériumcsoportból (alapkritérium, játékos létszám, produktivitás, megfelelő humánerőforrás, infrastruktúra, szakmai kritériumok, teljesítménytesztek, képzési aktivitás, egészségügyi és tudományos kritériumok) álló rendszer mentén fog minősíteni majd a közeljövőben.

Az akadémiai képzés esetében szükség van más változtatásokra is, hisz sok esetben nagy különbségek vannak a csapatok között, ami nem használ a fejlődésnek. Elsőként ezért az U15-ös és U14-es korosztályban megszűnik az élvonalban jelenleg lévő két csoport. A bajnokság végén készül egy összesített tabella, amely alapján az 9-16. helyezett csapatok kiesnek a másodosztályba. A későbbiekben a II. vonalban is radikális csökkentés várható, a jelenlegi 120 csapat helyett maximum 86 vesz részt majd a bajnokságban. Az akadémiákon megszűnik az U18-as képzés, hiszen az MLSZ UTT elgondolása az, hogy 17 éves korig eldől, kinek van esélye profi játékossá válni.

A Bozsik-programban is várhatóak változások, nem körzetekben, hanem csoportokban küzdenek meg egymással a csapatok és az évi nagyjából 9 ezer rendezvény közül több kerül ki kisebb településekre.