Jó tudni

2018.11.01. 13:00

Mindenszentek, halottak napja, halloween? Mi a különbség?

Sokszor szinonimaként használjuk ezeket a szavakat, pedig ez órási tévedés. Mutatjuk, mi micsoda?

zaol.hu

USA. MASSASSUCHETS. SALEM. EVERY YEAR, FOR THE 31 OF OCTOBER, SALEM, THE WITCHES CITY, TAKE A SPECIAL CARE IN CELEBRATING HALLOWEEN.

Fotó: ONLY FRANCE

Mindenszentek

A mindenszentek vagy mindenszentek napja az üdvözült lelkek emléknapja, melyet a katolikus keresztény világ november 1-jén ünnepel. Ekkléziológiailag a megdicsőült Egyház ünnepe. A még élők a »küzdő egyházat«, a már meghalt és tisztítótűzben bűnhődők a »szenvedő egyházat«, az üdvözültek pedig a »diadalmas egyházat« képviselik. Az ünnep 741-ben, III. Gergely pápa idején jelent meg először a megemlékezés napjaként. Jámbor Lajos frank császár 835-ben IV. Gergely pápa engedélyével már hivatalosan is elismerte az új ünnepet. A hagyomány szerint, egyetemes ünneppé IV. Gergely pápa tette. A katolikus és az ortodox keresztény egyházak ünnepe Magyarországon 2000-től újra munkaszüneti nap.

A Mindenszentek ünnepe a katolikus egyház saját ünnepe, ami a történelem folyamán összekapcsolódott az ősszel tartott ősi kelta Samhain pogány ünneppel is, amelyet azonban már az ókereszténység korában krisztianizáltak. A Samhain pogány ünnep jelentette a kelta népek számára az újév, valamint a tél és a sötétség kezdetét. Úgy hitték, hogy az ünnep éjszakáján az előző évben meghalt emberek lelkei összezavarhatják az élők életét, mivel az év során elhunyt lelkek ezen az éjjelen vándorolnak át a holtak birodalmába. Az emberek a szellemeknek ételt és állatot áldoztak, hogy megkönnyítsék a vándorlásukat. A keresztény közösségek a hetedik századtól kezdődően egyes helyeken elkezdtek ünnepet tartani az elhunyt valamennyi katolikus szent tiszteletére. Így a pogány halottakra emlékező ünnep Mindenszentek ünnepeként élt tovább.

Halottak napja

A halottak napja keresztény ünnep az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert, a tisztítótűzben lévő hívekért. A katolikusok november 2-án tartják. Az egyházban először 998-ban ünnepelték önálló ünnepként a Halottak napját. Szent Odiló clunyi bencés apát kezdeményezése volt, hogy a mindenszentek napja után, amely az üdvözült lelkekre emlékezik, emlékezzenek meg valamennyi elhunyt hívőről is. Az ünnep a 11. században terjedt el széles körben, s a 14. században vált hivatalossá. A halottak napján mondott imádság a Halottak olvasója, amely öt tizedből áll, Jézus öt sebének emlékezetére. Az elhunyt szeretteinkről való megemlékezés, az értük való közbenjárás a purgatórium (tisztítótűz) beli szenvedéseik enyhítésére katolikus hittételen alapul. Vigasztalást nyújt a hátramaradottaknak, hogy így tehetnek valamit elköltözött szeretteikért imával, vezekléssel, szentmisével. A halottak napi gyászmisék az örök életről és a feltámadásról szólnak.

Halloween

A halloween ősi kelta hagyományokból kialakult ünnep október 31. éjszakáján (a Mindenszentek (All Hallows’ Eve) előtti este), amit elsősorban az angolszász országokban tartanak. Az angolszász ünnep őse a pogány kelta boszorkányok, kísértetek és egyéb démonok ünnepe, a samhain volt október 31-én, amely egy vitatott létezésű kelta halálisten, a druidák istene, Crom Cruach(wd) kultuszában gyökerezik. A május 1-jei beltaneünnep az október 31-ei samhain ünnep „ellenpontjaként” az esztendő „napos” felének eljövetelét jelentette, amelyen emberáldozatokat is bemutathattak a druidák

A későbbi (főleg keresztény) értelmezésekben boszorkányok, kísértetek és egyéb démonok ünnepének tartják, ám ilyen értelemben véve ez tévhit. A kísértetek és az ártó szándékú gonosz démonok, mitikus természetfeletti lények, például rosszakaró tündérek, koboldok megjelenhetnek ezen a napon, azonban maga az ünnep nem ezeknek a gonosz entitásoknak a dicsőítéséről és imádatáról szól. A boszorkányok negatív tulajdonságokkal bíró, a gonoszt szolgáló, az emberiség megrontása érdekében a gonosszal paktumot kötő férfiak és nők. Ezt a képet a kereszténység terjedése során kiterjesztették a helyi vallások képviselőire, pogány hitvilágok sámánjaira, papjaira, követőire is. Az ősi samhain ünnepén sem a kelta emberek, sem pedig papjaik nem törekedtek a világ megrontására és a világot vagy az emberiséget megrontani és elpusztítani akaró gonosz entitások imádatára.

Szavazásunkon olvasóink nagy többsége elzárkózott a halloween-től. Te mit gondolsz róla? Írd meg nekünk a véleményed kommentben!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!