szórványsors

2019.07.15. 20:08

Kivirágzó magyar élet várja a látogatót Beszterce vidékén

Beszterce-Naszód megye, történelmi hazánk egyik leghegyesebb vármegyéje egykor szépen virágzott, de a Magyar Királyságot elsodorta az ár és az ősi rend felbomlott. Csak a hegyei maradtak háborítatlanul – a vulkáni emlékeket is őrző Borgói-havasok.

Ám az Erdélyi medencében élnek még a közösségek, akiket Árpád óta nem sikerült teljesen eltörölni ősi földjük színéről.

Ezúttal Keletről, Bukovina felől érkezett a Hazajáró című honismereti és turisztikai műsor stábja, hogy a Borgói-hágó vízválasztóján lépjen be a Kárpát-medence birodalmába.

Árpád népének egy része is itt látta meg először ősei földjét: a Kárpátoknak ezen a lealacsonyodó részén, ami később is hazánk egyik fontos, nagy forgalmú átjárója lett, ahol kereskedők vagy éppen ellenséges hadak is előszeretettel jártak-keltek.

A két műsorvezető, Kenyeres Oszkár és Jakab Sándor az M5 kulturális csatornán sugárzott szombati Hazajárók-epizódban, Heringh Attila, erdélyi hegyjáró barátukkal nem tudott ellenállni a kísértésnek, hogy az utukba kerülő Nagy-Henye hegykúpját meg ne mássza.

A Les mellékvölgyében rugaszkodtak neki a hegynek. A környék érintetlenségéről tanúskodik, hogy vadonjában még a XIX. században is bölények kószáltak szabadon.

Amilyen meredek emelkedőn jutottak fel, olyan meredek lejtőn ereszkedtek le a hegyről, hogy a Borgói-hegységet a Kelemen-havasoktól elválasztó Beszterce völgyébe érkezzenek.

Tovább ereszkedve Beszterce-Naszód megye székhelyére, egyszersmind legnagyobb városába Besztercére érkeztek. Az Árpád-kori magyar városba a tatár pusztítások után telepítettek királyaink szászokat. Miután szabad királyi város lett, szépen fejlődött és mivel Bukovina és Erdély határán fekszik, a kereskedelemből alaposan meggazdagodott. Még a 20. század elején is a szászok adták a többségét, ám miután elűzték őket, ma a nyolcvanezressé duzzasztott városnak már 90 százaléka román és alig 7 százaléka magyar, míg a németeknek már csak hamvai és épített örökségei maradtak.

Besztercét a szórványsorsban élő magyar közösség jeles képviselője, Parti János mutatta be a Hazajárónak. Miután beszélt a város történetéről, megmutatta az 1480-as években készült faragott címert, elmondta, hogy csak hobbija az idegenvezetés. Összességében a magyarság megmaradásáért dolgozik ezen a vidéken, hogy 100 év múlva is elmondhassák az unokáink, hogy „igen, itt élnek magyarok és kitartanak” a nyelvükben és kultúrájukban, hiszen nyelvében él a nemzet és ez a legfontosabb, hogy ezt megőrizzük.

Ezek is érdekelhetik