Biokertészet hókuszpókusz nélkül - Korán jött vendég

A kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis) több zalai erdőben honos, az ismert helyeket virágfakadáskor gyakran ellenőrzik, mert a tavasz hírnöke védett növény, tilos letépni, sarjhagymáit kiszedni, s ha valakit hóvirágdézsmáláson érnek, bizony megbüntetik, miként azt is, aki a piacon hóvirágcsokrot árul. Szerencsére a kertészetekben beszerezhető e növény is, én is ott tettem szert az első példányokra. A mi kikeleti virágunk mellett ismert a G. elwesii, a nagyvirágú pompás hóvirág, ennek szélesebb és fűzöld levelei vannak - ez a változat törökországi eredetű. Az apró hagymákat ősszel 8-10 centi mélyre kell ültetni, a távolság is legyen ekkora, ugyanis gyorsan elburjánzik. A termését ne szedjük le, mert a sarjhagymák mellett magokkal is szaporodik. Félárnyékos helyen, jó vízelvezetésű talajban fejlődnek a legszebben - nem véletlen, hogy a ritkás, vizes talajú erdőket borítja hóvirágszőnyeg. Az amarilliszfélék családjába tartozik, éppúgy, mint előkelő nővére, a tőzike, a zalai erdők kora tavaszi büszkesége, ami, ha lehet, még szigorúbban védett. Annó dacumál, a Zalalövő környéki erdőkben rengeteget szedtünk mindkét fajtából, számos anyai pofont kockáztatva, ha engedély nélkül csatangolt a Zala réti pagonyokban a virággyűjtő siserehad. Később nőnapra szinte mindig hóvirágot kaptunk - kosárszám vitték az árusok a piacra, de az utcákon is megjelentek a virágárusok, potom pénzért kínálva az apró csokrokat. Amennyire untuk akkoriban a hóvirágot, úgy hiányoljuk most, hiszen, hogy tiltott listára került, nőnapra maradt nekünk az egyenszegfű, vagy a tömeggyártásban előállított kankalin.

Azért sikerült egy jólesőt dicsekedni is a hóvirágommal. Erzsi nénivel, bagodi barátnőmmel boldog új évet kívántunk egymásnak, s természetesen megbeszéltük, mi újság a kertünk táján. Én a hóvirágot emlegettem, Erzsi néni viszont egy gyógyszirup titkát osztotta meg velem. Engedélyével a receptet most itt közkinccsé teszem, de előre bocsátom, amikor aktuális lesz, újból leírom, hogy el ne feledkezzenek róla.

Erzsi néniék, még a háború idején, lengyel menekültektől tanulták az állítólag gyógyhatású készítmény előállítási módját, ezért rajtmaradt a lengyel méz elnevezés. Nos, a lengyel méz titka: tavasszal a lucfenyő (kizárólag a LUC alkalmas erre a célra) többcentis halványzöld hajtásaiból letépünk egy kosárkára valót. Dunsztos üvegbe rakunk egy sor fenyőhajtást, rá egy réteg cukrot, rá fenyőhajtást, rá cukrot... s addig rétegezzük, amíg az üveg meg nem telik. A tetején cukor legyen. A tele üveget aztán lefedjük, s békében hagyjuk 2-3 hónapig. Akkor a halványzöldes méz állagú szirupot leszűrjük, eltesszük télre, s a megfázásos, náthás, hurutos megbetegedések esetén, mint vitaminbombát, bacilus és vírusölőt használjuk. Én biztos, hogy kipróbálom majd, persze nem a pátyolgatott fenyőcsemetéimet tépázom meg, tudok tiszta, friss levegőn - vagyis nem Besenyőben - nevelkedő óriás lucfenyőről, aminek meg se kottyanik majd egy kis hajtásdézsmálás.

A kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis) több zalai erdőben honos, az ismert helyeket virágfakadáskor gyakran ellenőrzik, mert a tavasz hírnöke védett növény, tilos letépni, sarjhagymáit kiszedni, s ha valakit hóvirágdézsmáláson érnek, bizony megbüntetik, miként azt is, aki a piacon hóvirágcsokrot árul. Szerencsére a kertészetekben beszerezhető e növény is, én is ott tettem szert az első példányokra. A mi kikeleti virágunk mellett ismert a G. elwesii, a nagyvirágú pompás hóvirág, ennek szélesebb és fűzöld levelei vannak - ez a változat törökországi eredetű. Az apró hagymákat ősszel 8-10 centi mélyre kell ültetni, a távolság is legyen ekkora, ugyanis gyorsan elburjánzik. A termését ne szedjük le, mert a sarjhagymák mellett magokkal is szaporodik. Félárnyékos helyen, jó vízelvezetésű talajban fejlődnek a legszebben - nem véletlen, hogy a ritkás, vizes talajú erdőket borítja hóvirágszőnyeg. Az amarilliszfélék családjába tartozik, éppúgy, mint előkelő nővére, a tőzike, a zalai erdők kora tavaszi büszkesége, ami, ha lehet, még szigorúbban védett. Annó dacumál, a Zalalövő környéki erdőkben rengeteget szedtünk mindkét fajtából, számos anyai pofont kockáztatva, ha engedély nélkül csatangolt a Zala réti pagonyokban a virággyűjtő siserehad. Később nőnapra szinte mindig hóvirágot kaptunk - kosárszám vitték az árusok a piacra, de az utcákon is megjelentek a virágárusok, potom pénzért kínálva az apró csokrokat. Amennyire untuk akkoriban a hóvirágot, úgy hiányoljuk most, hiszen, hogy tiltott listára került, nőnapra maradt nekünk az egyenszegfű, vagy a tömeggyártásban előállított kankalin.

Azért sikerült egy jólesőt dicsekedni is a hóvirágommal. Erzsi nénivel, bagodi barátnőmmel boldog új évet kívántunk egymásnak, s természetesen megbeszéltük, mi újság a kertünk táján. Én a hóvirágot emlegettem, Erzsi néni viszont egy gyógyszirup titkát osztotta meg velem. Engedélyével a receptet most itt közkinccsé teszem, de előre bocsátom, amikor aktuális lesz, újból leírom, hogy el ne feledkezzenek róla.

Erzsi néniék, még a háború idején, lengyel menekültektől tanulták az állítólag gyógyhatású készítmény előállítási módját, ezért rajtmaradt a lengyel méz elnevezés. Nos, a lengyel méz titka: tavasszal a lucfenyő (kizárólag a LUC alkalmas erre a célra) többcentis halványzöld hajtásaiból letépünk egy kosárkára valót. Dunsztos üvegbe rakunk egy sor fenyőhajtást, rá egy réteg cukrot, rá fenyőhajtást, rá cukrot... s addig rétegezzük, amíg az üveg meg nem telik. A tetején cukor legyen. A tele üveget aztán lefedjük, s békében hagyjuk 2-3 hónapig. Akkor a halványzöldes méz állagú szirupot leszűrjük, eltesszük télre, s a megfázásos, náthás, hurutos megbetegedések esetén, mint vitaminbombát, bacilus és vírusölőt használjuk. Én biztos, hogy kipróbálom majd, persze nem a pátyolgatott fenyőcsemetéimet tépázom meg, tudok tiszta, friss levegőn - vagyis nem Besenyőben - nevelkedő óriás lucfenyőről, aminek meg se kottyanik majd egy kis hajtásdézsmálás.

A kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis) több zalai erdőben honos, az ismert helyeket virágfakadáskor gyakran ellenőrzik, mert a tavasz hírnöke védett növény, tilos letépni, sarjhagymáit kiszedni, s ha valakit hóvirágdézsmáláson érnek, bizony megbüntetik, miként azt is, aki a piacon hóvirágcsokrot árul. Szerencsére a kertészetekben beszerezhető e növény is, én is ott tettem szert az első példányokra. A mi kikeleti virágunk mellett ismert a G. elwesii, a nagyvirágú pompás hóvirág, ennek szélesebb és fűzöld levelei vannak - ez a változat törökországi eredetű. Az apró hagymákat ősszel 8-10 centi mélyre kell ültetni, a távolság is legyen ekkora, ugyanis gyorsan elburjánzik. A termését ne szedjük le, mert a sarjhagymák mellett magokkal is szaporodik. Félárnyékos helyen, jó vízelvezetésű talajban fejlődnek a legszebben - nem véletlen, hogy a ritkás, vizes talajú erdőket borítja hóvirágszőnyeg. Az amarilliszfélék családjába tartozik, éppúgy, mint előkelő nővére, a tőzike, a zalai erdők kora tavaszi büszkesége, ami, ha lehet, még szigorúbban védett. Annó dacumál, a Zalalövő környéki erdőkben rengeteget szedtünk mindkét fajtából, számos anyai pofont kockáztatva, ha engedély nélkül csatangolt a Zala réti pagonyokban a virággyűjtő siserehad. Később nőnapra szinte mindig hóvirágot kaptunk - kosárszám vitték az árusok a piacra, de az utcákon is megjelentek a virágárusok, potom pénzért kínálva az apró csokrokat. Amennyire untuk akkoriban a hóvirágot, úgy hiányoljuk most, hiszen, hogy tiltott listára került, nőnapra maradt nekünk az egyenszegfű, vagy a tömeggyártásban előállított kankalin.

Azért sikerült egy jólesőt dicsekedni is a hóvirágommal. Erzsi nénivel, bagodi barátnőmmel boldog új évet kívántunk egymásnak, s természetesen megbeszéltük, mi újság a kertünk táján. Én a hóvirágot emlegettem, Erzsi néni viszont egy gyógyszirup titkát osztotta meg velem. Engedélyével a receptet most itt közkinccsé teszem, de előre bocsátom, amikor aktuális lesz, újból leírom, hogy el ne feledkezzenek róla.

Erzsi néniék, még a háború idején, lengyel menekültektől tanulták az állítólag gyógyhatású készítmény előállítási módját, ezért rajtmaradt a lengyel méz elnevezés. Nos, a lengyel méz titka: tavasszal a lucfenyő (kizárólag a LUC alkalmas erre a célra) többcentis halványzöld hajtásaiból letépünk egy kosárkára valót. Dunsztos üvegbe rakunk egy sor fenyőhajtást, rá egy réteg cukrot, rá fenyőhajtást, rá cukrot... s addig rétegezzük, amíg az üveg meg nem telik. A tetején cukor legyen. A tele üveget aztán lefedjük, s békében hagyjuk 2-3 hónapig. Akkor a halványzöldes méz állagú szirupot leszűrjük, eltesszük télre, s a megfázásos, náthás, hurutos megbetegedések esetén, mint vitaminbombát, bacilus és vírusölőt használjuk. Én biztos, hogy kipróbálom majd, persze nem a pátyolgatott fenyőcsemetéimet tépázom meg, tudok tiszta, friss levegőn - vagyis nem Besenyőben - nevelkedő óriás lucfenyőről, aminek meg se kottyanik majd egy kis hajtásdézsmálás.

A kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis) több zalai erdőben honos, az ismert helyeket virágfakadáskor gyakran ellenőrzik, mert a tavasz hírnöke védett növény, tilos letépni, sarjhagymáit kiszedni, s ha valakit hóvirágdézsmáláson érnek, bizony megbüntetik, miként azt is, aki a piacon hóvirágcsokrot árul. Szerencsére a kertészetekben beszerezhető e növény is, én is ott tettem szert az első példányokra. A mi kikeleti virágunk mellett ismert a G. elwesii, a nagyvirágú pompás hóvirág, ennek szélesebb és fűzöld levelei vannak - ez a változat törökországi eredetű. Az apró hagymákat ősszel 8-10 centi mélyre kell ültetni, a távolság is legyen ekkora, ugyanis gyorsan elburjánzik. A termését ne szedjük le, mert a sarjhagymák mellett magokkal is szaporodik. Félárnyékos helyen, jó vízelvezetésű talajban fejlődnek a legszebben - nem véletlen, hogy a ritkás, vizes talajú erdőket borítja hóvirágszőnyeg. Az amarilliszfélék családjába tartozik, éppúgy, mint előkelő nővére, a tőzike, a zalai erdők kora tavaszi büszkesége, ami, ha lehet, még szigorúbban védett. Annó dacumál, a Zalalövő környéki erdőkben rengeteget szedtünk mindkét fajtából, számos anyai pofont kockáztatva, ha engedély nélkül csatangolt a Zala réti pagonyokban a virággyűjtő siserehad. Később nőnapra szinte mindig hóvirágot kaptunk - kosárszám vitték az árusok a piacra, de az utcákon is megjelentek a virágárusok, potom pénzért kínálva az apró csokrokat. Amennyire untuk akkoriban a hóvirágot, úgy hiányoljuk most, hiszen, hogy tiltott listára került, nőnapra maradt nekünk az egyenszegfű, vagy a tömeggyártásban előállított kankalin.

Azért sikerült egy jólesőt dicsekedni is a hóvirágommal. Erzsi nénivel, bagodi barátnőmmel boldog új évet kívántunk egymásnak, s természetesen megbeszéltük, mi újság a kertünk táján. Én a hóvirágot emlegettem, Erzsi néni viszont egy gyógyszirup titkát osztotta meg velem. Engedélyével a receptet most itt közkinccsé teszem, de előre bocsátom, amikor aktuális lesz, újból leírom, hogy el ne feledkezzenek róla.

Erzsi néniék, még a háború idején, lengyel menekültektől tanulták az állítólag gyógyhatású készítmény előállítási módját, ezért rajtmaradt a lengyel méz elnevezés. Nos, a lengyel méz titka: tavasszal a lucfenyő (kizárólag a LUC alkalmas erre a célra) többcentis halványzöld hajtásaiból letépünk egy kosárkára valót. Dunsztos üvegbe rakunk egy sor fenyőhajtást, rá egy réteg cukrot, rá fenyőhajtást, rá cukrot... s addig rétegezzük, amíg az üveg meg nem telik. A tetején cukor legyen. A tele üveget aztán lefedjük, s békében hagyjuk 2-3 hónapig. Akkor a halványzöldes méz állagú szirupot leszűrjük, eltesszük télre, s a megfázásos, náthás, hurutos megbetegedések esetén, mint vitaminbombát, bacilus és vírusölőt használjuk. Én biztos, hogy kipróbálom majd, persze nem a pátyolgatott fenyőcsemetéimet tépázom meg, tudok tiszta, friss levegőn - vagyis nem Besenyőben - nevelkedő óriás lucfenyőről, aminek meg se kottyanik majd egy kis hajtásdézsmálás.

A kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis) több zalai erdőben honos, az ismert helyeket virágfakadáskor gyakran ellenőrzik, mert a tavasz hírnöke védett növény, tilos letépni, sarjhagymáit kiszedni, s ha valakit hóvirágdézsmáláson érnek, bizony megbüntetik, miként azt is, aki a piacon hóvirágcsokrot árul. Szerencsére a kertészetekben beszerezhető e növény is, én is ott tettem szert az első példányokra. A mi kikeleti virágunk mellett ismert a G. elwesii, a nagyvirágú pompás hóvirág, ennek szélesebb és fűzöld levelei vannak - ez a változat törökországi eredetű. Az apró hagymákat ősszel 8-10 centi mélyre kell ültetni, a távolság is legyen ekkora, ugyanis gyorsan elburjánzik. A termését ne szedjük le, mert a sarjhagymák mellett magokkal is szaporodik. Félárnyékos helyen, jó vízelvezetésű talajban fejlődnek a legszebben - nem véletlen, hogy a ritkás, vizes talajú erdőket borítja hóvirágszőnyeg. Az amarilliszfélék családjába tartozik, éppúgy, mint előkelő nővére, a tőzike, a zalai erdők kora tavaszi büszkesége, ami, ha lehet, még szigorúbban védett. Annó dacumál, a Zalalövő környéki erdőkben rengeteget szedtünk mindkét fajtából, számos anyai pofont kockáztatva, ha engedély nélkül csatangolt a Zala réti pagonyokban a virággyűjtő siserehad. Később nőnapra szinte mindig hóvirágot kaptunk - kosárszám vitték az árusok a piacra, de az utcákon is megjelentek a virágárusok, potom pénzért kínálva az apró csokrokat. Amennyire untuk akkoriban a hóvirágot, úgy hiányoljuk most, hiszen, hogy tiltott listára került, nőnapra maradt nekünk az egyenszegfű, vagy a tömeggyártásban előállított kankalin.

Azért sikerült egy jólesőt dicsekedni is a hóvirágommal. Erzsi nénivel, bagodi barátnőmmel boldog új évet kívántunk egymásnak, s természetesen megbeszéltük, mi újság a kertünk táján. Én a hóvirágot emlegettem, Erzsi néni viszont egy gyógyszirup titkát osztotta meg velem. Engedélyével a receptet most itt közkinccsé teszem, de előre bocsátom, amikor aktuális lesz, újból leírom, hogy el ne feledkezzenek róla.

Erzsi néniék, még a háború idején, lengyel menekültektől tanulták az állítólag gyógyhatású készítmény előállítási módját, ezért rajtmaradt a lengyel méz elnevezés. Nos, a lengyel méz titka: tavasszal a lucfenyő (kizárólag a LUC alkalmas erre a célra) többcentis halványzöld hajtásaiból letépünk egy kosárkára valót. Dunsztos üvegbe rakunk egy sor fenyőhajtást, rá egy réteg cukrot, rá fenyőhajtást, rá cukrot... s addig rétegezzük, amíg az üveg meg nem telik. A tetején cukor legyen. A tele üveget aztán lefedjük, s békében hagyjuk 2-3 hónapig. Akkor a halványzöldes méz állagú szirupot leszűrjük, eltesszük télre, s a megfázásos, náthás, hurutos megbetegedések esetén, mint vitaminbombát, bacilus és vírusölőt használjuk. Én biztos, hogy kipróbálom majd, persze nem a pátyolgatott fenyőcsemetéimet tépázom meg, tudok tiszta, friss levegőn - vagyis nem Besenyőben - nevelkedő óriás lucfenyőről, aminek meg se kottyanik majd egy kis hajtásdézsmálás.

A kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis) több zalai erdőben honos, az ismert helyeket virágfakadáskor gyakran ellenőrzik, mert a tavasz hírnöke védett növény, tilos letépni, sarjhagymáit kiszedni, s ha valakit hóvirágdézsmáláson érnek, bizony megbüntetik, miként azt is, aki a piacon hóvirágcsokrot árul. Szerencsére a kertészetekben beszerezhető e növény is, én is ott tettem szert az első példányokra. A mi kikeleti virágunk mellett ismert a G. elwesii, a nagyvirágú pompás hóvirág, ennek szélesebb és fűzöld levelei vannak - ez a változat törökországi eredetű. Az apró hagymákat ősszel 8-10 centi mélyre kell ültetni, a távolság is legyen ekkora, ugyanis gyorsan elburjánzik. A termését ne szedjük le, mert a sarjhagymák mellett magokkal is szaporodik. Félárnyékos helyen, jó vízelvezetésű talajban fejlődnek a legszebben - nem véletlen, hogy a ritkás, vizes talajú erdőket borítja hóvirágszőnyeg. Az amarilliszfélék családjába tartozik, éppúgy, mint előkelő nővére, a tőzike, a zalai erdők kora tavaszi büszkesége, ami, ha lehet, még szigorúbban védett. Annó dacumál, a Zalalövő környéki erdőkben rengeteget szedtünk mindkét fajtából, számos anyai pofont kockáztatva, ha engedély nélkül csatangolt a Zala réti pagonyokban a virággyűjtő siserehad. Később nőnapra szinte mindig hóvirágot kaptunk - kosárszám vitték az árusok a piacra, de az utcákon is megjelentek a virágárusok, potom pénzért kínálva az apró csokrokat. Amennyire untuk akkoriban a hóvirágot, úgy hiányoljuk most, hiszen, hogy tiltott listára került, nőnapra maradt nekünk az egyenszegfű, vagy a tömeggyártásban előállított kankalin.

Azért sikerült egy jólesőt dicsekedni is a hóvirágommal. Erzsi nénivel, bagodi barátnőmmel boldog új évet kívántunk egymásnak, s természetesen megbeszéltük, mi újság a kertünk táján. Én a hóvirágot emlegettem, Erzsi néni viszont egy gyógyszirup titkát osztotta meg velem. Engedélyével a receptet most itt közkinccsé teszem, de előre bocsátom, amikor aktuális lesz, újból leírom, hogy el ne feledkezzenek róla.

Erzsi néniék, még a háború idején, lengyel menekültektől tanulták az állítólag gyógyhatású készítmény előállítási módját, ezért rajtmaradt a lengyel méz elnevezés. Nos, a lengyel méz titka: tavasszal a lucfenyő (kizárólag a LUC alkalmas erre a célra) többcentis halványzöld hajtásaiból letépünk egy kosárkára valót. Dunsztos üvegbe rakunk egy sor fenyőhajtást, rá egy réteg cukrot, rá fenyőhajtást, rá cukrot... s addig rétegezzük, amíg az üveg meg nem telik. A tetején cukor legyen. A tele üveget aztán lefedjük, s békében hagyjuk 2-3 hónapig. Akkor a halványzöldes méz állagú szirupot leszűrjük, eltesszük télre, s a megfázásos, náthás, hurutos megbetegedések esetén, mint vitaminbombát, bacilus és vírusölőt használjuk. Én biztos, hogy kipróbálom majd, persze nem a pátyolgatott fenyőcsemetéimet tépázom meg, tudok tiszta, friss levegőn - vagyis nem Besenyőben - nevelkedő óriás lucfenyőről, aminek meg se kottyanik majd egy kis hajtásdézsmálás.

Azért sikerült egy jólesőt dicsekedni is a hóvirágommal. Erzsi nénivel, bagodi barátnőmmel boldog új évet kívántunk egymásnak, s természetesen megbeszéltük, mi újság a kertünk táján. Én a hóvirágot emlegettem, Erzsi néni viszont egy gyógyszirup titkát osztotta meg velem. Engedélyével a receptet most itt közkinccsé teszem, de előre bocsátom, amikor aktuális lesz, újból leírom, hogy el ne feledkezzenek róla.

Erzsi néniék, még a háború idején, lengyel menekültektől tanulták az állítólag gyógyhatású készítmény előállítási módját, ezért rajtmaradt a lengyel méz elnevezés. Nos, a lengyel méz titka: tavasszal a lucfenyő (kizárólag a LUC alkalmas erre a célra) többcentis halványzöld hajtásaiból letépünk egy kosárkára valót. Dunsztos üvegbe rakunk egy sor fenyőhajtást, rá egy réteg cukrot, rá fenyőhajtást, rá cukrot... s addig rétegezzük, amíg az üveg meg nem telik. A tetején cukor legyen. A tele üveget aztán lefedjük, s békében hagyjuk 2-3 hónapig. Akkor a halványzöldes méz állagú szirupot leszűrjük, eltesszük télre, s a megfázásos, náthás, hurutos megbetegedések esetén, mint vitaminbombát, bacilus és vírusölőt használjuk. Én biztos, hogy kipróbálom majd, persze nem a pátyolgatott fenyőcsemetéimet tépázom meg, tudok tiszta, friss levegőn - vagyis nem Besenyőben - nevelkedő óriás lucfenyőről, aminek meg se kottyanik majd egy kis hajtásdézsmálás.

Azért sikerült egy jólesőt dicsekedni is a hóvirágommal. Erzsi nénivel, bagodi barátnőmmel boldog új évet kívántunk egymásnak, s természetesen megbeszéltük, mi újság a kertünk táján. Én a hóvirágot emlegettem, Erzsi néni viszont egy gyógyszirup titkát osztotta meg velem. Engedélyével a receptet most itt közkinccsé teszem, de előre bocsátom, amikor aktuális lesz, újból leírom, hogy el ne feledkezzenek róla.

Erzsi néniék, még a háború idején, lengyel menekültektől tanulták az állítólag gyógyhatású készítmény előállítási módját, ezért rajtmaradt a lengyel méz elnevezés. Nos, a lengyel méz titka: tavasszal a lucfenyő (kizárólag a LUC alkalmas erre a célra) többcentis halványzöld hajtásaiból letépünk egy kosárkára valót. Dunsztos üvegbe rakunk egy sor fenyőhajtást, rá egy réteg cukrot, rá fenyőhajtást, rá cukrot... s addig rétegezzük, amíg az üveg meg nem telik. A tetején cukor legyen. A tele üveget aztán lefedjük, s békében hagyjuk 2-3 hónapig. Akkor a halványzöldes méz állagú szirupot leszűrjük, eltesszük télre, s a megfázásos, náthás, hurutos megbetegedések esetén, mint vitaminbombát, bacilus és vírusölőt használjuk. Én biztos, hogy kipróbálom majd, persze nem a pátyolgatott fenyőcsemetéimet tépázom meg, tudok tiszta, friss levegőn - vagyis nem Besenyőben - nevelkedő óriás lucfenyőről, aminek meg se kottyanik majd egy kis hajtásdézsmálás.

Erzsi néniék, még a háború idején, lengyel menekültektől tanulták az állítólag gyógyhatású készítmény előállítási módját, ezért rajtmaradt a lengyel méz elnevezés. Nos, a lengyel méz titka: tavasszal a lucfenyő (kizárólag a LUC alkalmas erre a célra) többcentis halványzöld hajtásaiból letépünk egy kosárkára valót. Dunsztos üvegbe rakunk egy sor fenyőhajtást, rá egy réteg cukrot, rá fenyőhajtást, rá cukrot... s addig rétegezzük, amíg az üveg meg nem telik. A tetején cukor legyen. A tele üveget aztán lefedjük, s békében hagyjuk 2-3 hónapig. Akkor a halványzöldes méz állagú szirupot leszűrjük, eltesszük télre, s a megfázásos, náthás, hurutos megbetegedések esetén, mint vitaminbombát, bacilus és vírusölőt használjuk. Én biztos, hogy kipróbálom majd, persze nem a pátyolgatott fenyőcsemetéimet tépázom meg, tudok tiszta, friss levegőn - vagyis nem Besenyőben - nevelkedő óriás lucfenyőről, aminek meg se kottyanik majd egy kis hajtásdézsmálás.

Erzsi néniék, még a háború idején, lengyel menekültektől tanulták az állítólag gyógyhatású készítmény előállítási módját, ezért rajtmaradt a lengyel méz elnevezés. Nos, a lengyel méz titka: tavasszal a lucfenyő (kizárólag a LUC alkalmas erre a célra) többcentis halványzöld hajtásaiból letépünk egy kosárkára valót. Dunsztos üvegbe rakunk egy sor fenyőhajtást, rá egy réteg cukrot, rá fenyőhajtást, rá cukrot... s addig rétegezzük, amíg az üveg meg nem telik. A tetején cukor legyen. A tele üveget aztán lefedjük, s békében hagyjuk 2-3 hónapig. Akkor a halványzöldes méz állagú szirupot leszűrjük, eltesszük télre, s a megfázásos, náthás, hurutos megbetegedések esetén, mint vitaminbombát, bacilus és vírusölőt használjuk. Én biztos, hogy kipróbálom majd, persze nem a pátyolgatott fenyőcsemetéimet tépázom meg, tudok tiszta, friss levegőn - vagyis nem Besenyőben - nevelkedő óriás lucfenyőről, aminek meg se kottyanik majd egy kis hajtásdézsmálás.