Mágnesszalag vagy optikai adathordozó - ez itt a kérdés

- Néhány, a gyűjteményünkben lévő videofilmet a magunk céljaira digitalizáltunk, mert szerettük volna őket megóvni, megőrizni - kezdte Czupi Gyula, a Halis István Városi Könyvtár igazgatója. - A munka közben rájöttünk, hogy hasonló módon érdemes a könyvtárról készült régi mozgóképeinket is korszerűsíteni , így ugyanis kirakhatjuk őket a világhálóra. Aztán jött az egyik ismerősöm, aki feltette a kérdést: vajon ugyanezt meg tudnánk-e csinálni az ő családi videóival is? Természetesen igent mondtam, s tudományunkat azóta oly mértékben sikerült tökélyre fejlesztenünk, hogy ma már van bátorságunk olvasóinkat is invitálni: ha hasonló gondjuk van, jöjjenek hozzánk bátran, mi pedig megpróbálunk a segítségükre lenni.

Czupi Gyula jelezte: habár a mágnesszalag sokak által kedvelt adathordozó, a technológiai fejlődés és a szalagos adattárolás háttérbe szorulása arra kényszeríti a felhasználókat, hogy a ma használatos formátumokat (CD, DVD) alkalmazzák.

Salamon Zoltán, a Kanizsa Realtech Kft. ügyvezetője, informatikus elmondta: amúgy a mágnesszalag a számítástechnikában még napjainkban is az egyik legkedveltebb másodlagos tárolóeszköz. Kinézetében és tárolási elvében hasonló a közönséges magnószalagokhoz, ám az alkalmazott adatrögzítési módban lényeges eltérés van. A számítástechnikában digitális jelrögzítést, a normál hangszalagoknál viszont analógot használnak. Előbbiek tárolókapacitása a kezdetek kezdetén csak pár száz megabájtnyi volt, de ez annak tükrében komoly fegyverténynek számított, hogy ekkoriban még pár tucat megabájtos merevlemezek léteztek, a CD-DVD technológia pedig nem volt még elérhető közelségben - jelezte a kanizsai szakember.

Salamon Zoltán azt is leszögezte: és bármennyire hihetetlen, még ma is a mágnesszalag a legtartósabb.

- Tapasztalataim szerint még mindig a szalagos adathordozón marad meg legtovább az adat - magyarázta az informatikus szakember. - A CD-lemezekről, DVD-kről ugyanis átlag 5 év után eltűnnek az adatok. Az ipari tömeggyártás átka az egyre vékonyabb adathordozó, folyamatosan szűkülő felülettel. Ez azonban magától értetődő módon romló minőséget is jelent. Nem véletlen, hogy a nagy cégeknél, vállalatoknál mind a mai napig szalagos adattárolókat használnak. A szakmában mindenki tudja, hogy technológiai fejlődés ide vagy oda, ez a legtutibb megoldás. Ha mégis CD-n, DVD-n hosszú távon is szeretnénk megőrizni adatainkat, ötévenként írjuk újra őket, vagy tároljuk merevlemezen. Az utóbbiról ugyanis még komolyabb baj esetén is lehet adatokat menteni. A másik lehetőség a pendrive, de az sem tekinthető százszázalékos megoldásnak. Ha meg nagyon-nagyon biztosra akarunk menni, ott van a régi, jól bevált módszer, a papír...


Az optikai adattároló rendszerek fejlesztésének kezdete a hatvanas évek közepére nyúlik vissza. A 80-as évek elején merült fel, hogy létrehoznak egy olyan eszközt, amely a korábbi, mágneses elven működő adathordozók hibáit, korszerűtlenségét (mt a szalag nyúlása, hőre, mágnesességre való érzékenysége) kiküszöböli. Ennek nyomán született a CD.

- Néhány, a gyűjteményünkben lévő videofilmet a magunk céljaira digitalizáltunk, mert szerettük volna őket megóvni, megőrizni - kezdte Czupi Gyula, a Halis István Városi Könyvtár igazgatója. - A munka közben rájöttünk, hogy hasonló módon érdemes a könyvtárról készült régi mozgóképeinket is korszerűsíteni , így ugyanis kirakhatjuk őket a világhálóra. Aztán jött az egyik ismerősöm, aki feltette a kérdést: vajon ugyanezt meg tudnánk-e csinálni az ő családi videóival is? Természetesen igent mondtam, s tudományunkat azóta oly mértékben sikerült tökélyre fejlesztenünk, hogy ma már van bátorságunk olvasóinkat is invitálni: ha hasonló gondjuk van, jöjjenek hozzánk bátran, mi pedig megpróbálunk a segítségükre lenni.

Czupi Gyula jelezte: habár a mágnesszalag sokak által kedvelt adathordozó, a technológiai fejlődés és a szalagos adattárolás háttérbe szorulása arra kényszeríti a felhasználókat, hogy a ma használatos formátumokat (CD, DVD) alkalmazzák.

Salamon Zoltán, a Kanizsa Realtech Kft. ügyvezetője, informatikus elmondta: amúgy a mágnesszalag a számítástechnikában még napjainkban is az egyik legkedveltebb másodlagos tárolóeszköz. Kinézetében és tárolási elvében hasonló a közönséges magnószalagokhoz, ám az alkalmazott adatrögzítési módban lényeges eltérés van. A számítástechnikában digitális jelrögzítést, a normál hangszalagoknál viszont analógot használnak. Előbbiek tárolókapacitása a kezdetek kezdetén csak pár száz megabájtnyi volt, de ez annak tükrében komoly fegyverténynek számított, hogy ekkoriban még pár tucat megabájtos merevlemezek léteztek, a CD-DVD technológia pedig nem volt még elérhető közelségben - jelezte a kanizsai szakember.

Salamon Zoltán azt is leszögezte: és bármennyire hihetetlen, még ma is a mágnesszalag a legtartósabb.

- Tapasztalataim szerint még mindig a szalagos adathordozón marad meg legtovább az adat - magyarázta az informatikus szakember. - A CD-lemezekről, DVD-kről ugyanis átlag 5 év után eltűnnek az adatok. Az ipari tömeggyártás átka az egyre vékonyabb adathordozó, folyamatosan szűkülő felülettel. Ez azonban magától értetődő módon romló minőséget is jelent. Nem véletlen, hogy a nagy cégeknél, vállalatoknál mind a mai napig szalagos adattárolókat használnak. A szakmában mindenki tudja, hogy technológiai fejlődés ide vagy oda, ez a legtutibb megoldás. Ha mégis CD-n, DVD-n hosszú távon is szeretnénk megőrizni adatainkat, ötévenként írjuk újra őket, vagy tároljuk merevlemezen. Az utóbbiról ugyanis még komolyabb baj esetén is lehet adatokat menteni. A másik lehetőség a pendrive, de az sem tekinthető százszázalékos megoldásnak. Ha meg nagyon-nagyon biztosra akarunk menni, ott van a régi, jól bevált módszer, a papír...


Az optikai adattároló rendszerek fejlesztésének kezdete a hatvanas évek közepére nyúlik vissza. A 80-as évek elején merült fel, hogy létrehoznak egy olyan eszközt, amely a korábbi, mágneses elven működő adathordozók hibáit, korszerűtlenségét (mt a szalag nyúlása, hőre, mágnesességre való érzékenysége) kiküszöböli. Ennek nyomán született a CD.

Czupi Gyula jelezte: habár a mágnesszalag sokak által kedvelt adathordozó, a technológiai fejlődés és a szalagos adattárolás háttérbe szorulása arra kényszeríti a felhasználókat, hogy a ma használatos formátumokat (CD, DVD) alkalmazzák.

Salamon Zoltán, a Kanizsa Realtech Kft. ügyvezetője, informatikus elmondta: amúgy a mágnesszalag a számítástechnikában még napjainkban is az egyik legkedveltebb másodlagos tárolóeszköz. Kinézetében és tárolási elvében hasonló a közönséges magnószalagokhoz, ám az alkalmazott adatrögzítési módban lényeges eltérés van. A számítástechnikában digitális jelrögzítést, a normál hangszalagoknál viszont analógot használnak. Előbbiek tárolókapacitása a kezdetek kezdetén csak pár száz megabájtnyi volt, de ez annak tükrében komoly fegyverténynek számított, hogy ekkoriban még pár tucat megabájtos merevlemezek léteztek, a CD-DVD technológia pedig nem volt még elérhető közelségben - jelezte a kanizsai szakember.

Salamon Zoltán azt is leszögezte: és bármennyire hihetetlen, még ma is a mágnesszalag a legtartósabb.

- Tapasztalataim szerint még mindig a szalagos adathordozón marad meg legtovább az adat - magyarázta az informatikus szakember. - A CD-lemezekről, DVD-kről ugyanis átlag 5 év után eltűnnek az adatok. Az ipari tömeggyártás átka az egyre vékonyabb adathordozó, folyamatosan szűkülő felülettel. Ez azonban magától értetődő módon romló minőséget is jelent. Nem véletlen, hogy a nagy cégeknél, vállalatoknál mind a mai napig szalagos adattárolókat használnak. A szakmában mindenki tudja, hogy technológiai fejlődés ide vagy oda, ez a legtutibb megoldás. Ha mégis CD-n, DVD-n hosszú távon is szeretnénk megőrizni adatainkat, ötévenként írjuk újra őket, vagy tároljuk merevlemezen. Az utóbbiról ugyanis még komolyabb baj esetén is lehet adatokat menteni. A másik lehetőség a pendrive, de az sem tekinthető százszázalékos megoldásnak. Ha meg nagyon-nagyon biztosra akarunk menni, ott van a régi, jól bevált módszer, a papír...


Az optikai adattároló rendszerek fejlesztésének kezdete a hatvanas évek közepére nyúlik vissza. A 80-as évek elején merült fel, hogy létrehoznak egy olyan eszközt, amely a korábbi, mágneses elven működő adathordozók hibáit, korszerűtlenségét (mt a szalag nyúlása, hőre, mágnesességre való érzékenysége) kiküszöböli. Ennek nyomán született a CD.

Czupi Gyula jelezte: habár a mágnesszalag sokak által kedvelt adathordozó, a technológiai fejlődés és a szalagos adattárolás háttérbe szorulása arra kényszeríti a felhasználókat, hogy a ma használatos formátumokat (CD, DVD) alkalmazzák.

Salamon Zoltán, a Kanizsa Realtech Kft. ügyvezetője, informatikus elmondta: amúgy a mágnesszalag a számítástechnikában még napjainkban is az egyik legkedveltebb másodlagos tárolóeszköz. Kinézetében és tárolási elvében hasonló a közönséges magnószalagokhoz, ám az alkalmazott adatrögzítési módban lényeges eltérés van. A számítástechnikában digitális jelrögzítést, a normál hangszalagoknál viszont analógot használnak. Előbbiek tárolókapacitása a kezdetek kezdetén csak pár száz megabájtnyi volt, de ez annak tükrében komoly fegyverténynek számított, hogy ekkoriban még pár tucat megabájtos merevlemezek léteztek, a CD-DVD technológia pedig nem volt még elérhető közelségben - jelezte a kanizsai szakember.

Salamon Zoltán azt is leszögezte: és bármennyire hihetetlen, még ma is a mágnesszalag a legtartósabb.

- Tapasztalataim szerint még mindig a szalagos adathordozón marad meg legtovább az adat - magyarázta az informatikus szakember. - A CD-lemezekről, DVD-kről ugyanis átlag 5 év után eltűnnek az adatok. Az ipari tömeggyártás átka az egyre vékonyabb adathordozó, folyamatosan szűkülő felülettel. Ez azonban magától értetődő módon romló minőséget is jelent. Nem véletlen, hogy a nagy cégeknél, vállalatoknál mind a mai napig szalagos adattárolókat használnak. A szakmában mindenki tudja, hogy technológiai fejlődés ide vagy oda, ez a legtutibb megoldás. Ha mégis CD-n, DVD-n hosszú távon is szeretnénk megőrizni adatainkat, ötévenként írjuk újra őket, vagy tároljuk merevlemezen. Az utóbbiról ugyanis még komolyabb baj esetén is lehet adatokat menteni. A másik lehetőség a pendrive, de az sem tekinthető százszázalékos megoldásnak. Ha meg nagyon-nagyon biztosra akarunk menni, ott van a régi, jól bevált módszer, a papír...


Az optikai adattároló rendszerek fejlesztésének kezdete a hatvanas évek közepére nyúlik vissza. A 80-as évek elején merült fel, hogy létrehoznak egy olyan eszközt, amely a korábbi, mágneses elven működő adathordozók hibáit, korszerűtlenségét (mt a szalag nyúlása, hőre, mágnesességre való érzékenysége) kiküszöböli. Ennek nyomán született a CD.

Salamon Zoltán, a Kanizsa Realtech Kft. ügyvezetője, informatikus elmondta: amúgy a mágnesszalag a számítástechnikában még napjainkban is az egyik legkedveltebb másodlagos tárolóeszköz. Kinézetében és tárolási elvében hasonló a közönséges magnószalagokhoz, ám az alkalmazott adatrögzítési módban lényeges eltérés van. A számítástechnikában digitális jelrögzítést, a normál hangszalagoknál viszont analógot használnak. Előbbiek tárolókapacitása a kezdetek kezdetén csak pár száz megabájtnyi volt, de ez annak tükrében komoly fegyverténynek számított, hogy ekkoriban még pár tucat megabájtos merevlemezek léteztek, a CD-DVD technológia pedig nem volt még elérhető közelségben - jelezte a kanizsai szakember.

Salamon Zoltán azt is leszögezte: és bármennyire hihetetlen, még ma is a mágnesszalag a legtartósabb.

- Tapasztalataim szerint még mindig a szalagos adathordozón marad meg legtovább az adat - magyarázta az informatikus szakember. - A CD-lemezekről, DVD-kről ugyanis átlag 5 év után eltűnnek az adatok. Az ipari tömeggyártás átka az egyre vékonyabb adathordozó, folyamatosan szűkülő felülettel. Ez azonban magától értetődő módon romló minőséget is jelent. Nem véletlen, hogy a nagy cégeknél, vállalatoknál mind a mai napig szalagos adattárolókat használnak. A szakmában mindenki tudja, hogy technológiai fejlődés ide vagy oda, ez a legtutibb megoldás. Ha mégis CD-n, DVD-n hosszú távon is szeretnénk megőrizni adatainkat, ötévenként írjuk újra őket, vagy tároljuk merevlemezen. Az utóbbiról ugyanis még komolyabb baj esetén is lehet adatokat menteni. A másik lehetőség a pendrive, de az sem tekinthető százszázalékos megoldásnak. Ha meg nagyon-nagyon biztosra akarunk menni, ott van a régi, jól bevált módszer, a papír...


Az optikai adattároló rendszerek fejlesztésének kezdete a hatvanas évek közepére nyúlik vissza. A 80-as évek elején merült fel, hogy létrehoznak egy olyan eszközt, amely a korábbi, mágneses elven működő adathordozók hibáit, korszerűtlenségét (mt a szalag nyúlása, hőre, mágnesességre való érzékenysége) kiküszöböli. Ennek nyomán született a CD.

Salamon Zoltán, a Kanizsa Realtech Kft. ügyvezetője, informatikus elmondta: amúgy a mágnesszalag a számítástechnikában még napjainkban is az egyik legkedveltebb másodlagos tárolóeszköz. Kinézetében és tárolási elvében hasonló a közönséges magnószalagokhoz, ám az alkalmazott adatrögzítési módban lényeges eltérés van. A számítástechnikában digitális jelrögzítést, a normál hangszalagoknál viszont analógot használnak. Előbbiek tárolókapacitása a kezdetek kezdetén csak pár száz megabájtnyi volt, de ez annak tükrében komoly fegyverténynek számított, hogy ekkoriban még pár tucat megabájtos merevlemezek léteztek, a CD-DVD technológia pedig nem volt még elérhető közelségben - jelezte a kanizsai szakember.

Salamon Zoltán azt is leszögezte: és bármennyire hihetetlen, még ma is a mágnesszalag a legtartósabb.

- Tapasztalataim szerint még mindig a szalagos adathordozón marad meg legtovább az adat - magyarázta az informatikus szakember. - A CD-lemezekről, DVD-kről ugyanis átlag 5 év után eltűnnek az adatok. Az ipari tömeggyártás átka az egyre vékonyabb adathordozó, folyamatosan szűkülő felülettel. Ez azonban magától értetődő módon romló minőséget is jelent. Nem véletlen, hogy a nagy cégeknél, vállalatoknál mind a mai napig szalagos adattárolókat használnak. A szakmában mindenki tudja, hogy technológiai fejlődés ide vagy oda, ez a legtutibb megoldás. Ha mégis CD-n, DVD-n hosszú távon is szeretnénk megőrizni adatainkat, ötévenként írjuk újra őket, vagy tároljuk merevlemezen. Az utóbbiról ugyanis még komolyabb baj esetén is lehet adatokat menteni. A másik lehetőség a pendrive, de az sem tekinthető százszázalékos megoldásnak. Ha meg nagyon-nagyon biztosra akarunk menni, ott van a régi, jól bevált módszer, a papír...


Az optikai adattároló rendszerek fejlesztésének kezdete a hatvanas évek közepére nyúlik vissza. A 80-as évek elején merült fel, hogy létrehoznak egy olyan eszközt, amely a korábbi, mágneses elven működő adathordozók hibáit, korszerűtlenségét (mt a szalag nyúlása, hőre, mágnesességre való érzékenysége) kiküszöböli. Ennek nyomán született a CD.

Salamon Zoltán azt is leszögezte: és bármennyire hihetetlen, még ma is a mágnesszalag a legtartósabb.

- Tapasztalataim szerint még mindig a szalagos adathordozón marad meg legtovább az adat - magyarázta az informatikus szakember. - A CD-lemezekről, DVD-kről ugyanis átlag 5 év után eltűnnek az adatok. Az ipari tömeggyártás átka az egyre vékonyabb adathordozó, folyamatosan szűkülő felülettel. Ez azonban magától értetődő módon romló minőséget is jelent. Nem véletlen, hogy a nagy cégeknél, vállalatoknál mind a mai napig szalagos adattárolókat használnak. A szakmában mindenki tudja, hogy technológiai fejlődés ide vagy oda, ez a legtutibb megoldás. Ha mégis CD-n, DVD-n hosszú távon is szeretnénk megőrizni adatainkat, ötévenként írjuk újra őket, vagy tároljuk merevlemezen. Az utóbbiról ugyanis még komolyabb baj esetén is lehet adatokat menteni. A másik lehetőség a pendrive, de az sem tekinthető százszázalékos megoldásnak. Ha meg nagyon-nagyon biztosra akarunk menni, ott van a régi, jól bevált módszer, a papír...


Az optikai adattároló rendszerek fejlesztésének kezdete a hatvanas évek közepére nyúlik vissza. A 80-as évek elején merült fel, hogy létrehoznak egy olyan eszközt, amely a korábbi, mágneses elven működő adathordozók hibáit, korszerűtlenségét (mt a szalag nyúlása, hőre, mágnesességre való érzékenysége) kiküszöböli. Ennek nyomán született a CD.

Salamon Zoltán azt is leszögezte: és bármennyire hihetetlen, még ma is a mágnesszalag a legtartósabb.

- Tapasztalataim szerint még mindig a szalagos adathordozón marad meg legtovább az adat - magyarázta az informatikus szakember. - A CD-lemezekről, DVD-kről ugyanis átlag 5 év után eltűnnek az adatok. Az ipari tömeggyártás átka az egyre vékonyabb adathordozó, folyamatosan szűkülő felülettel. Ez azonban magától értetődő módon romló minőséget is jelent. Nem véletlen, hogy a nagy cégeknél, vállalatoknál mind a mai napig szalagos adattárolókat használnak. A szakmában mindenki tudja, hogy technológiai fejlődés ide vagy oda, ez a legtutibb megoldás. Ha mégis CD-n, DVD-n hosszú távon is szeretnénk megőrizni adatainkat, ötévenként írjuk újra őket, vagy tároljuk merevlemezen. Az utóbbiról ugyanis még komolyabb baj esetén is lehet adatokat menteni. A másik lehetőség a pendrive, de az sem tekinthető százszázalékos megoldásnak. Ha meg nagyon-nagyon biztosra akarunk menni, ott van a régi, jól bevált módszer, a papír...


Az optikai adattároló rendszerek fejlesztésének kezdete a hatvanas évek közepére nyúlik vissza. A 80-as évek elején merült fel, hogy létrehoznak egy olyan eszközt, amely a korábbi, mágneses elven működő adathordozók hibáit, korszerűtlenségét (mt a szalag nyúlása, hőre, mágnesességre való érzékenysége) kiküszöböli. Ennek nyomán született a CD.

- Tapasztalataim szerint még mindig a szalagos adathordozón marad meg legtovább az adat - magyarázta az informatikus szakember. - A CD-lemezekről, DVD-kről ugyanis átlag 5 év után eltűnnek az adatok. Az ipari tömeggyártás átka az egyre vékonyabb adathordozó, folyamatosan szűkülő felülettel. Ez azonban magától értetődő módon romló minőséget is jelent. Nem véletlen, hogy a nagy cégeknél, vállalatoknál mind a mai napig szalagos adattárolókat használnak. A szakmában mindenki tudja, hogy technológiai fejlődés ide vagy oda, ez a legtutibb megoldás. Ha mégis CD-n, DVD-n hosszú távon is szeretnénk megőrizni adatainkat, ötévenként írjuk újra őket, vagy tároljuk merevlemezen. Az utóbbiról ugyanis még komolyabb baj esetén is lehet adatokat menteni. A másik lehetőség a pendrive, de az sem tekinthető százszázalékos megoldásnak. Ha meg nagyon-nagyon biztosra akarunk menni, ott van a régi, jól bevált módszer, a papír...


Az optikai adattároló rendszerek fejlesztésének kezdete a hatvanas évek közepére nyúlik vissza. A 80-as évek elején merült fel, hogy létrehoznak egy olyan eszközt, amely a korábbi, mágneses elven működő adathordozók hibáit, korszerűtlenségét (mt a szalag nyúlása, hőre, mágnesességre való érzékenysége) kiküszöböli. Ennek nyomán született a CD.

- Tapasztalataim szerint még mindig a szalagos adathordozón marad meg legtovább az adat - magyarázta az informatikus szakember. - A CD-lemezekről, DVD-kről ugyanis átlag 5 év után eltűnnek az adatok. Az ipari tömeggyártás átka az egyre vékonyabb adathordozó, folyamatosan szűkülő felülettel. Ez azonban magától értetődő módon romló minőséget is jelent. Nem véletlen, hogy a nagy cégeknél, vállalatoknál mind a mai napig szalagos adattárolókat használnak. A szakmában mindenki tudja, hogy technológiai fejlődés ide vagy oda, ez a legtutibb megoldás. Ha mégis CD-n, DVD-n hosszú távon is szeretnénk megőrizni adatainkat, ötévenként írjuk újra őket, vagy tároljuk merevlemezen. Az utóbbiról ugyanis még komolyabb baj esetén is lehet adatokat menteni. A másik lehetőség a pendrive, de az sem tekinthető százszázalékos megoldásnak. Ha meg nagyon-nagyon biztosra akarunk menni, ott van a régi, jól bevált módszer, a papír...


Az optikai adattároló rendszerek fejlesztésének kezdete a hatvanas évek közepére nyúlik vissza. A 80-as évek elején merült fel, hogy létrehoznak egy olyan eszközt, amely a korábbi, mágneses elven működő adathordozók hibáit, korszerűtlenségét (mt a szalag nyúlása, hőre, mágnesességre való érzékenysége) kiküszöböli. Ennek nyomán született a CD.