Saját jármű- formatervező stúdiója van a nagykanizsai Bognár Bélának

Valahogy úgy alakult, hogy családi tradíció lett a járművek iránti vonzalom: bizonyosan karosszérialakatos mester édesapjától örökölte az autók, motorok szeretetét, aki nagyon tudatosan terelte is ezek irányába fia nyiladozó értelmét. Béla kisgyermek korától fogva rajzol autókat - persze, akkori „műveit” még a legnagyobb jóindulattal sem lehet terveknek nevezni, ám hamar eljutott a skiccektől a komoly műszaki felkészültséget igénylő és mutató grafikákig. Középfokú tanulmányait követően a műszaki egyetem ipari termék - és formatervező szakára jelentkezett, s ennek hallgatójaként már egészen komoly nemzetközi sikereket is elért különböző versenyeken.

Amerikában például egy, a 2020-as elképzelt trendnek megfelelő futurisztikus köntösben újraálmodott Ford Capri GT-vel szerepelt jól. - Autodidakta módon fejlesztettem a rajztehetségemet, már az általános iskolában eldöntöttem, hogy egyszer autókat fogok tervezni - árulta el a fiatalember, aki azért még ma is rendszeresen hazalátogat szülővárosába Grazból, ahol barátnőjével él, aki szintén kanizsai.

 - A legsikeresebb pályázatomat 2003-ban, az amerikai MotorTrend Autóshow közös kiírására adtam be. Kétezer pályázó közül bekerültem az első tízbe, majd a legjobb négy közé, amikor már a helyszínen kellett bemutatni elképzelésemet - negyedik lettem. Ezt megelőzően pedig 2002-ben, a Peugeot retro-futurisztikus formatervezési pályázatára készítettem el Columbo hadnagy híres autóját. Az eredeti Pininfarina- formához visszanyúló, ám a XXI. századi igények szerint újragondolt 403-assal második lettem.

Bognár Bélát ars poeticája szerint minden vonzza, ami mozog, a fűnyírótól az autóig, sőt, - mint fogalmazott - egy formatervező számára még az ásványvizes palack is rejt kihívásokat. Ugyanakkor azt is elismerte, sajnos, Magyarországon nehezen lehet boldogulni ebben a hivatásban.  - Nincs magyar autó, próbálkozásokról tudunk, de ezek inkább kevesebb, mint több sikerrel valósulnak meg - fejtegette.

- Ha valaki karrierre vágyik, kénytelen külföldre menni. A pályakezdők igyekeznek egy-egy nevesebb cég design-stúdiójában, tervezőirodájában munkához jutni. Ha sikerül, „ott ragadnak”, ha nem, az se baj, mert akkor is gyarapodik a referenciájuk, amivel nagyobb esélylyel pályázhatnak máshova. Ezért aztán egyetemi diplomamunkámat én is az ausztriai Magna Steyr-nél készítettem el. Egy Audi mikrobuszt álmodtam meg teljes egészében, külső-belső arculattal, 190 centis belmagassággal, buboréktetővel.

A jármű alapja a legendás T1-es Volkswagen, a hippik által oly közkedvelt kisbusz volt. Ez sajnos, soha nem készült el, ám „cserébe” 5 évig ott maradhattam - mondta. A Magna jó iskolát jelentett, tervezhetett az Audinak és a BMW-nek, sőt, a Ferrarinak is. Itt már élesben ment a dolog, a „kis” pályázatok ideje lejárt. Ebből az időszakból arra a legbüszkébb, hogy részt vehetett a Ferrari California tervezésének kezdeti stádiumában.

Az autógyártás ezen szakaszában a tervezőknek a formatervet és a műszaki tartalmat kell úgy összefésülni, hogy a márkára jellemző stílusjegyek megmaradjanak. Beszélgetőtársunk szerint ez nagyon nehéz, szakmai szempontból a létező legnagyobb kihívás, nem is mindig sikerül. Aztán dolgozott a BMW egyik szabadalmának megtervezésénél is: egy olyan, a csomagtartóba visszazáródó tetőszerkezethez készített formaterveket, amellyel egy mozdulattal cabriová változtathatjuk az autót.

E koncepciók végül is önmagukban nem valósultak meg, mert a gyárak általában rengetegféle változatot kérnek be, s azokat ötvözik. Viszont egy úgynevezett showcar, azaz kiállításra tervezett terepes mentőjármű, a Mila Alpin és a Mila EV elkészült, ezek szintén az ő kézjegyeit őrzik. Legújabban pedig a magyarországi motorgyártó cég, a Motowell fő designereként tevékenykedik, s egy németországi autóműanyagipari beszállítónak tervez.

A szakember tapasztalatai szerint egyébként a közönség konzervatív, nem kifejezetten vevő a hagyományoktól, konvencióktól elszakadó formákra, számos autógyár szenvedett el már jelentős veszteséget egy-egy, a közízléstől túlzottan elrugaszkodott modell miatt. Béla azt is elárulta, jelenleg két másik kollégájával egy ízig-vérig magyar, hibrid városi autón dolgozik. Ez a terveik szerint különleges konstrukció lesz, egyfajta átmenet a motorkerékpár és az autó között - de utóbbihoz közelebb, hiszen 4 keréken gurulna.

- Ez a kétszemélyes kiskocsi forradalmasítaná a nagyvárosi közlekedést, mert rendkívül minimális károsanyag- kibocsátása lenne - jelezte. - Városon kívül egy kis belső égésű motor hajtaná, ami közben levegőt termelne tartályokba. A városi hajtóerőt ez a sűrített levegő adná, így a jármű nem terhelné kipufogógázzal a már amúgy is szennyezett levegőt. Megtudtuk, azt remélik, ez legalább akkora durranás lesz, mint a Smart. A tervek elkészültek, uniós pályázatot nyújtottak be a megvalósításra és már több befektető is érdeklődik - ha minden jól megy, egy éven belül az aszfalton gördülhet a prototípus.