Januári áramszünet - Még mindig kérdés: rendkívüli volt az időjárás vagy nem?

Kedd - a meteorológiai szolgálat szakmai elemzése

Annak ellenére, hogy a január 27-28-án Vas és Zala megyében leesett hó nem volt kiemelkedő mennyiségű, az úgynevezett tapadóhó-lerakódás az átlagosnál lényegesen vastagabb, víztartalma pedig a legnagyobb volt az elemzett zúzmara-megfigyelések tekintetében - közölte a szolgálat.     

Január végén a Nyugat-Dunántúl több mint 120 településén, több helyen napokig nem volt áram, ezért akadozott a vízellátás is, mert több esetben elszakadtak a vezetékek a rájuk tapadó hó miatt, vagy a hó súlya miatt kidőlt fák kárt tettek az elektromos hálózatban. Az áramkimaradás a legsúlyosabban Zala megyét érintette: 58 településen nem volt villany, de Vas és Veszprém megyében is számos településen hasonló gondokkal szembesültek. Több helyen nem volt víz, mert az áramhiány miatt nem működnek a szivattyúk, a központi fűtéssel ellátott házakban szintén emiatt nem tudtak fűteni. 


Január utolsó napjaiban még a a lánctalpast is bevetették Zalában
Fotó: ZH - Gyuricza Ferenc
A fotóra kattintva tekintse meg képgalériánkat a javítási, helyreállítási munkálatokról!


Az áramkimaradás mintegy 100 ezer embert érintett, 20 ezer háztartásban több mint 24 órán keresztül nem volt sem víz-, sem áramszolgáltatás.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat szakmai értékelésének azért van jelentősége, mert vita alakult ki a kártérítési felelősség kérdésében a térség károsult lakói és az elektromos szolgáltató cég között.  A szakelemzésben arra hívták fel a figyelmet, hogy a "rendkívüli, extrém időjárási körülmény jelentését, magyarázatát semmilyen jogszabály vagy törvény nem határozza meg, nem definiálja". Mint írták, a klimatológiai gyakorlatban általában a kis valószínűséggel előforduló eseményeket tekintik szélsőségesnek.     

A közlemény szerint a legközelebbi, a szentgotthárdi meteorológiai mérőállomás adatainak elemzéséből az derült ki: a január 28-án tapasztalt lerakódás az átlagosnál lényegesen vastagabb volt, víztartalma pedig az eddigi legnagyobb az 1983-tól elemzett zúzmara-megfigyelések között. A lerakódott vízmennyiséggel összefüggésben a hó sűrűségének értéke is igen magas volt, csaknem a duplája annak, amely a magas víztartalmú események sorában következik.   

A szolgálat úgynevezett visszatérési periódusbecslést is készített: eszerint "kevesebb mint 50 év alatt átlagosan egyszer fordul elő hasonló mértékű lerakódás".

Forrás: MTI


Hétfőn még más nézőpontról adtunk tájékoztatást

Nem a rendkívüli időjárás okozta az áramszünetet

Nem volt rendkívüli időjárás januárban, az áramkimaradások ideje alatt, így ez nem lehetett az oka a szolgáltatás kimaradásának - közölte a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) hétfőn.
A civil fogyasztóvédelmi szervezet megkereste az Országos Meteorológiai Szolgálatot (OMSZ), hogy nyilatkozzon arról, a kérdéses időszakban az áramkimaradással érintett területeken fennállt-e a rendkívüli időjárási körülmény. Az egyesület közölte: az OMSZ tanulmányában vizsgálta az adott területeken a hőmérsékleti, csapadék-, szél- és hóviszonyokat. Ezek alapján - a vizes, tapadó hó ellenére -  nem nyilvánította rendkívülinek az adott időszak időjárási körülményeit.
A FEOSZ álláspontja szerint az E.ON Áramszolgáltató Zrt. a fogyasztóknak megtévesztő tájékoztatást adott, és nem az üzletszabályzatának megfelelően járt el az üzemzavarok elhárítása során, amikor rendkívüli időjárásra hivatkozott.

További részletek ITT! 


Forrás: MTI 



A beton oszlopok nem bírták a terhelést Kálócfa térségében (2009. január 29)
Fotó: ZH archív


Olvassa el kapcsolódó dossziénk - Áramszünet és hóhelyzet Zalában - cikkeit! Klikk IDE!