2012.07.11. 05:08
Szankcionálják a közösségellenes magatartásokat - pénztárcánk bánhatja a szabálytalanságokat
Zalaegerszeg - Pénztárcánk bánhatja, ha zöldterületen parkolunk, kutyát szabadon engedünk az utcán, vagy ömlesztve, nem szelektíven gyűjtjük a hulladékot. Ez mind tiltott, közösségellenes magatartás.
Az önkormányzatok ma már nem nyilváníthatnak szabálysértéssé semmilyen cselekedetet vagy mulasztást, ehhez csak a parlamentnek van joga. Hogy a helyhatóságok mégse maradjanak eszköztelenek az együttélés szabályainak megszegőivel szemben, meghatározhatnak úgynevezett tiltott, közösségellenes magatartásokat, s megbüntethetik ezek elkövetőit. A bírság akár a háromszorosa is lehet az eddigi maximumnak: a szabálysértésekért korábban kiszabható maximum ötvenezer forinttal szemben százötven ezer forint a felső határ. Helyszíni bírságként legfeljebb ötvenezer forinttal sújthatják az önkormányzatok a tiltott, közösségellenes magatartást tanúsítókat. Egerszegen is megszületett az erről szóló rendelet.A közgyűlés mindenekelőtt hatályon kívül helyezte a rendeleteiben szereplő szabálysértési tényállásokat, mert szabálysértési ügyekben április 15-től már nem járhatnak el az önkormányzatok, csak a rendőrség szervei és a kormányhivatalok.
Ezt követően megalkották a képviselők a tiltott, közösségellenes magatartásokról szóló rendeletet, amelyben a szabálysértésnek nem minősülő, de zavaró, másokra veszélyes vagy környezetszennyező tetteket sorolják, hat oldalon keresztül. Cikkünk terjedelme csak néhány példa kiragadását teszi lehetővé. A megyeszékhelyen büntethető például, aki nem veszi igénybe a kéményseprői szolgáltatást, a gyalogos- és járműforgalmat akadályozva teszi ki a kukát a ház elé, s átválogatás nélkül adja át a szilárd hulladékot a Zala-Depo-nak, ha van lehetőség a szelektív gyűjtésre. Büntetéssel fenyegetik azt az embert, aki nem gondoskodik az ingatlana tisztán tartásáról, takarításáról és rágcsálómentesítéséről , vagy megsérti a köztemetők rendjét (például padot helyez el engedély nélkül a temetőben). A kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok, az állattartási és a közterületi alkoholfogyasztást korlátozó rendelet megszegői szintén bírságra számíthatnak.
- Azok is megbüntethetők, akik nem szedik fel kutyájuk piszkát a közterületről. A belvárosi koldulást ugyancsak tiltott, közösségellenes magatartásnak minősítették. Megbírságolható továbbá, aki a hulladékot kiszedi, kiszórja a gyűjtőedényből, a közterületet szennyezi, válogat - fogalmaz a rendelet. Felvetésemre, hogy az Alkotmánybíróság szerint alkotmányellenes, ha egy önkormányzat megtiltja a guberálást, dr. Kovács Gábor jegyző elmondta: több városban szankcionálják ezt tiltott, közösségellenes magatartásként.
- Tájékozódtunk az ügyben, s azt az információt kaptuk, hogy a megfogalmazott formában szabályozható, tiltható a guberálás. Utcaképi szempontból is fontos ez, másrészt a tulajdonnal rendelkezés szabályait is sértheti, ha más hulladéktárolójában kutatnak - mondta a jegyző.
Zalaegerszegen alapvető változások nem történtek abban a tekintetben, hogy mit tilt az önkormányzat és mit nem, csak régebben szabálysértésként, most pedig tiltott, közösségellenes magatartásként kezelik ezeket a tényállásokat. Van azonban néhány újdonság, ilyen például a már említett kéregetés tiltása a belváros területén, s a teherautók közterületi tárolásának korlátozása.
- Aki 3,5 tonna össztömeg feletti járművet közterület-használati szerződés nélkül tárol a közterületen, tiltott, közösségellenes magatartást tanúsít - idézte a rendeletből dr. Babos István, a polgármesteri hivatal közigazgatási osztályvezető helyettese. Érkeztek panaszok ezzel kapcsolatban, előfordult, hogy megrongálták a teherautók az útpadkát, hajnalban pedig zajosan indultak útnak.A tiltott, közösségellenes magatartások megsértői közül a 14 éven felüliek büntethetők, a 14-18 évesek azonban csak akkor bírságolhatók, ha önálló jövedelemmel rendelkeznek, vagy a vagyoni helyzetük lehetővé teszi a büntetés megfizetését, áll az önkormányzat rendeletében.
- A felelősség megállapítása mellett a bírság kiszabása mellőzhető adott esetben - tette hozzá dr. Kovács Gábor.
A jogszabályok az eddigiekhez hasonlóan arra is lehetőséget adnak, hogy elkobozza az önkormányzat a szabálysértés elkövetéséhez használt eszközöket, de ez a gyakorlatban ritkaságszámba megy. A tiltott magatartást tanúsítókat a közterület-felügyelet feladata kiszűrni, de feljelentés alapján is indulhatnak eljárások.
Az önkormányzatok kezébe adott új szankcionálási lehetőségekről elhangzottak már olyan vélemények, hogy a települési kasszák megtöltésére lesznek jók. Míg korábban ugyanis a szabálysértésekért kiszabott bírságokat illetékbélyegben kellett befizetni, s csak a pénz egy része került vissza az önkormányzatokhoz, a tiltott, közösségellenes magatartások bírságaiból befolyó bevétel teljes egészében a településeket illeti. Ettől azonban nem fog megváltozni Zalaegerszeg bírságpolitikája; nem a bevételtermelés a cél, hanem az egymás közötti viszonyok normális mederben tartása, szögezte le dr. Kovács Gábor.
- Zalaegerszegen már kialakult egyfajta bírságpolitika a szabálysértésekkel kapcsolatban, s a jövőben is ezeket az elveket alkalmazzuk a bírságok összegének meghatározásakor - vázolta a jegyző. Az ügyekben eljáró munkatársak azt is mérlegelni fogják, hogy hányadszor követi el a cselekményt az illető, s a jövedelmi, vagyoni viszonyait is figyelembe veszik. A jogszabályok a kiszabható bírságnak csak a felső határát húzzák meg. Igaz, hogy ez emelkedett, de ez nem jelenti azt, hogy drasztikusan és indokolatlanul megnőnének a bírságok a városban.
Dr. Babos István elmondta, eddig átlagosan 10-15 ezer forintos büntetéssel sújtotta az önkormányzat a szabálysértőket, s csak ismétlődő esetekben alkalmazott magasabb, jellemzően 30-50 ezer forint közötti bírságokat.