Bezárnak több általános iskolát

Körkép - Bár az iskolák állami fenntartásba vétele egységes környezetet teremt, a gyereklétszám tovább csökken. Hiába a kormányzati szándék, ha a településeknek már se így, se úgy nincs pénzük az iskolára.

Munkatársainktól

VAKÁCIÓ! - olvasható a hahóti iskola tantermeiben, ám a felirat ezúttal nem csak a szokásos nyári szünetet jelzi,  az intézmény ugyanis végleg bezárja kapuit. A gyerekek a következő tanévet már egy másik iskolában kezdik, Gelsén,  Zalaszentbalázson, Zalaegerszegen vagy Kanizsán, attól függően, hogy a szülők melyiket választották.

- Képtelenek vagyunk tovább finanszírozni az iskolát, az állami normatíván felül ugyanis évente közel 14-15 millió forintot költöttünk az intézményre - jegyezte meg Szabó Zsolt polgármester, aki hozzátette: saját forrásból történő fejlesztésre évek óta nem futotta, az iskola fenntartása minden pénzt "elszívott".

- Rajtunk az államosítás sem segítene, hiszen nem önkormányzati, hanem alapítványi fenntartásban működik az intézmény, másrészt a gyereklétszám - jövőre csupán 37 diák lenne a nyolc osztályos iskolában - sem érné el a minimumot - tette hozzá Szabó Zsolt polgármester.

Az önkormányzat iskolafenntartási problémája nem újkeletű, már tavaly augusztusban is közel állt ahhoz a falu, hogy bezárják az intézményt. Mint akkor arról beszámoltunk, az önkormányzat több millió forinttal tartozott az iskolát működtető Suli Harmónia Alapítványnak. A jelentős tartozást végül az ÖNHIKI-pályázaton nyert pénzből, illetve lakossági felajánlásokból tudta kiegyenlíteni az önkormányzat.

A hahóti iskola bezárásával a tanárok jövője is veszélybe került. Mint kiderült: az alapítványnál további foglalkoztatásukról eddig nem esett szó, sőt, az sem tisztázott, hogy kapnak-e egyáltalán végkielégítést?

- Egyelőre még azt sem tudjuk, hogy miként hasznosítsuk az iskola épületét - mondta Szabó Zsolt. - Mivel a településen sok az idős ember, ezért arra gondoltunk, hogy szociális otthont alakítunk ki, de erre nem kaptunk engedélyt. Esetleg valamilyen felnőttképzési intézmény kihelyezett tagozataként működhetne tovább az épület, de konkrét megkeresés ez ügyben sem érkezett. Ráadásul a tornateremmel is kezdeni kellene valamit, talán valamilyen sportegyesület bérbe venné az ingatlant.

A következő tanévtől Újudvaron is megszűnik az iskola, jóllehet ezt nem fájlalja annyira a falu lakossága, mint Hahóton.

- A csökkenő gyereklétszám miatt már 2007-ben meg kellett volna szüntetnünk az intézményt, ám akkor a Suli Harmónia Alapítvány átvette a fenntartást - így Jakab Sándor polgármester. - Mostanra csak rosszabb lett a helyzet, a jövő tanévet csupán 23 tanulóval kezdtük volna, ráadásul egyetlen első osztályost sem irattak a helyi iskolába a szülők, így a gyerekek jövőre a gelsei iskolában folytatják tanulmányaikat. Egyelőre még nem tudjuk, hogy mit kezdünk az épülettel, de leginkább egy bentlakásos idősotthonra lenne igény.

Miháldon sikerült áthidaló megoldást találni annak érdekében, hogy a község általános iskolája legalább részben megmaradhasson. Az intézményt 2007 óta a Suli Harmónia működteti 8 osztállyal, ám ősztől csak az alsó tagozat marad helyben.

- Sandi, pati és természetesen, miháldi gyerekek tanulnak az iskolánkban, szám szerint nyolcvanan - bocsátotta előre Ráczné Major Margit igazgató. - Harminchét felsősünk van és 43 alsósunk. Jelen állás szerint az önkormányzat azt tervezi, hogy szeptembertől csak az alsó tagozat marad helyben, állami fenntartásban, a felsősök pedig Nagyrécsére, az ottani iskolába járnak majd. Hogy így alakult, annak nem csak a takarékosság az oka, hanem az is, hogy az osztályonkénti 7-8 gyerek nem teszi lehetővé, hogy mindenhol szakos tanár legyen.

Az igazgatónő elmondta: azért került 5 évvel ezelőtt az alapítványhoz intézményük, mert a közoktatási törvényben az volt a hatályos előírás, hogy ha a 7-8. évfolyamon nincs meg a 15 fő, akkor nem maradhat az önálló iskola. A falu akkori vezetése azonban mindenképpen szerette volna megtartani 8 osztályosként az intézményt, ezért keresték meg az alapítványt - ez volt az egyetlen kiskapu.

A szakember egyébként úgy véli: az iskolák államosítása nem rossz irány, sőt.

- Harminchat év tapasztalatával a hátam mögött az a meggyőződésem, hogy így stabilabbá válik az oktatási rendszer - szögezte le az igazgató, aki anno a miháldi suliban kezdte a pályafutását. - A tanterv és a tankönyvpiac egyfajta biztonságosabb keretet kap a mostaninál. Hozzáteszem, mi hálásak vagyunk ezért az 5 évért az alapítványnak, mert nélkülük már nem működnénk.

A polgármester, Gerő Sándor valamivel sötétebben látja a jövőt.

- Véleményem szerint óriási problémát jelent majd önkormányzatunknak, hogy a gyermekek egy része más településre jár iskolába, miközben nekünk az egész intézményt fenn kell tartanunk, de nincs mit tenni, kényszerhelyzetbe kerültünk - mondta. - Ezzel együtt, amíg lehetőségünk lesz rá, önkormányzatunk mindent megtesz azért, hogy a szülők a miháldi iskolába járathassák gyermekeiket.

Vajon hány alapítványi intézmény került a hahótihoz, vagy a miháldihoz hasonló helyzetbe és mit jelent ez a megyében 8 iskolát működtető Suli Harmónia 2007 - Gyermekeket Segítő Alapítvány életében?

- Szerencsére, semmilyen problémát nem okoz a működésünkben - szögezte le Kósa Istvánné, a Suli Harmónia elnöke. - Az új köznevelési törvény ugyanis meghagyja az alapítványokat a rendszerben, tehát az államosítás direkt módon minket nem érint. Augusztus 31-ével Miháld, Újudvar, Hahót, Zalaszentlászló, illetve Vas megyéből Hegyfalu önkormányzata bontott velünk szerződést, ebből Miháld kivételével valamennyi azért, mert jogutód nélkül szűnnek meg az iskolák. E településeken annyira lecsökkent a gyereklétszám, hogy semmilyen módon nem menthető meg az iskola, s az elkötelezettség sem segít már.

Az elnök hozzátette: az általa vázolt változások 20 pedagógust érintenek, akik közül pár főt el tudnak helyezni a rendszerben, de a többieknek is segítenek újból állást találni.

Gloviczky Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár kérdésünkre elektronikus levelében azt írta: az állami fenntartás döntően szakmai irányítást és a pedagógusok munkáltatói feladatainak átvételét jelent, míg az arra vállalkozó önkormányzatok a működtetésben járulhatnak hozzá az intézmény létéhez. A fenntartás költségét az állam viseli majd, az önkormányzatok pedig a működtetést finanszírozzák, ugyanakkor az intézmények tulajdonjoga továbbra is a helyhatóságoknál marad.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!