Szélesre akarják tárni a törvényszékek kapuit

Pénteken rendezték a  Zala Megyei Deák Ferenc Jogásznapot az  Arany Bárány Télikertjében. A tanácskozást Gyutai Csaba, Zalaegerszeg polgármestere nyitotta meg, majd dr. Darák Péter tartott előadást, aki a Zalaegerszegi Városi Bíróságon kezdte bírói pályafutását, az idei év elejétől  pedig  a Legfelsőbb Bíróság jogutódjaként létrejött Kúria elnöke.

A felsőbíráskodásban bekövetkezett változásokról elmondta: szétvált a szakmai és az igazgatási feladat, az előbbit a Kúria, az utóbbit az Országos Bírósági Hivatal látja el. A Kúriának megmaradt a jogorvoslati funkciója, de hangsúlyosabb szerepet kapott az ítélkezési gyakorlat  egységesítése.  Ennek megfelelően úgy szeretnék átalakítani a szervezetet, hogy az elvi munka legyen az elsődleges, s ehhez csak kiegészítésképpen járuljon hozzá, hogy a Kúria konkrét ügyekben is eljár. Már született egy törvényjavaslat arról, hogy a kevésbé jelentős ügyekben korlátoznák a Kúria elérhetőségét, kivéve, ha olyan elvi kérdésről van szó, amely mindenképp szükségessé teszi az ottani eljárást.

A jogegységesítő szerepet erősíti, hogy a Kúria kiválaszthat egy-egy jogerős alsófokú ítéletet, és elvi döntésként közzé teheti, jelezve, hogy az abban kifejtett állásponttal egyetért, ugyanolyan irányadónak tartja, mint a saját elvi határozatait. Az ítélkezési gyakorlat szakmai színvonalának javítását célzó munkában a Kúria egyik közzétételi tanácsának elnökeként Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság egykori elnöke is részt vesz, aki jelen volt az egerszegi tanácskozáson.

A Kúria egyfajta "kis Alkotmánybíróságként" is funkcionál, szerepet kapott ugyanis az önkormányzati rendeletek felülvizsgálatában. Emellett kiterjedt választási bírósági jogkörrel rendelkezik, bár ez nem újdonság. Darák Péter szerint ezt a feladatot eddig is megnyugtató módon látta el a szervezet, s biztosította a jelenlévőket, hogy ez a jövőben is így lesz.

Dr. Handó Tünde, az Országos Bírói Hivatal elnöke ugyancsak a bírósági szervezetben végbemenő változásokról beszélt, érintve, hogy a bíróságok személyi és tárgyi feltételeinek ellátására létrehozott hivatal fontos feladata az eltérő leterheltség kiegyenlítése. Jelenleg ugyanis nagy különbségek vannak a különböző törvényszékekre eső ügyek számában. A fővárosban előfordul, hogy kétszáz folyamatos ügye van egy bírónak, s az adminisztrációs terhek is jelentősek, pedig nem biztos, hogy ezeket is a bíráknak kell végezniük. A hivatal azt is célul tűzte ki, hogy jobban gazdálkodjanak az emberi erőforrásokkal.

Handó Tünde nem rejtette véka alá, hogy nagy viták kísérik a bírósági reformot, támadásoknak van kitéve a magyar igazságszolgáltatás. Úgy fogalmazott: a rémhírterjesztések eredményeként már az iránt merült fel kétség a környező országokban, hogy független-e egyáltalán. Akik azonban az igazságszolgáltatás rendszerében dolgoznak, tudják, hogy semmi sem rendítheti meg az ítélkező bírák függetlenségét, szögezte le. Közös munkával fogják bizonyítani, hogy a magyar rendszer sem rosszabb, mint bármely másik, folytatta.

A hivatal elnöke fontosnak tartja, hogy szélesre tárják a bíróságok kapuit. Sokkal több és emészthetőbb információt kell közölniük magukról, hogy a közvélemény megértse, mi áll egy-egy ítélet hátterében. Azt tapasztalja, hogy az amerikai jogrendszert jobban ismerik a magyar emberek (bizonyára a filmekből), mint a hazait, s hozzátette: Amerikában az alapvető jogaikhoz is egészen máshogy állnak hozzá az ottani állampolgárok, már a kisiskolások is kívülről fújják az alkotmányt. A bíróságok munkáját érintő nehézségekről szólva a gyakran változó jogszabályokat is megemlítette, mert mint tapasztalják, napról napra a legkülönfélébb salátatörvényekbe a legkülönfélébb szabályok kerülnek.

A Magyar Jogász Egylet konferenciáján a továbbiakban a felsőoktatás reformjáról, valamint a szerződési jog európai egységesítéséről hangzott el előadás.