Kő kövön maradjon! A Muravidék értékeit mutatják be

A közel százoldalas, fotókkal gazdagon illusztrált könyvnek volt előzménye is, hiszen az etnográfus házaspár már tizedik esztendeje közöl a szlovéniai magyarok képes hetilapjában, a Népújságban egy néprajzi, kultúrtörténeti és vallási alapokon nyugvó tudományos ismeretterjesztő sorozatot. Ebben számos olyan téma is feldolgozásra került, amely helyet kapott a most kiadott kötetben, vagyis ez akár egyfajta összegző munkának is felfogható.

A kötetben a szerzők tudományos igényességgel mutatják be a Muravidék építészetének történetét, kitérnek a magyarlakta térség jelentős épületeire, de szólnak az azokhoz kapcsolódó legendákról is. A történeti áttekintés a kezdetektől, vagyis a XX. században lezajlott régészeti kutatások során feltárt késő bronzkori Oloris településtől egészen napjainkig tart, ennek okán a kötetben még az olyan közelmúltban átadott épületről is szó esik, mint az organikus építészeti jegyekkel rendelkező Színház- és Hangversenyterem, amit a tavaly szeptemberben elhunyt Makovecz Imre tervezett.

A kötet külön fejezeteket szentel a barokk stílus remekeinek - köztük a Szent Katalin plébániatemplomnak és a várnak -, a népi építészet még fellelhető örökségének, benne a térségre kiemelten jellemző kódisállásos házakkal, a Lendva történetét alapvetően meghatározó polgárosodás korának, de a szakrális hagyatéknak is.

- A vidékünkön eddig megjelent örökségvédelmi kiadványokhoz képest abban igyekeztünk a legtöbb újat hozni, hogy minden egyes épületet, tárgyat a lehető legbőségesebb kultúrtörténeti háttérrel igyekeztünk bemutatni - mondta a kötet kapcsán Kepéné Bihar Mária. - Az alkotások ugyanis nem érthetőek meg, ha nem ismerjük a történeti, művészettörténeti, vallástörténeti, ikonográfiai vagy vallási néprajzi hátterüket. A Muravidék épített öröksége szerves részét képezi az európai kulturális örökségnek. Ezek az alkotások tökéletesen beilleszkednek az európai, a keresztény kultúra szövetébe. Ez a tudat önbecsülést ad.