Kivándorló romák

Idehaza sokan etnobizniszt emlegetnek, mivel a kivándorlók általában magyarországi üldöztetésükre hivatkozva érnek el kedvezőbb elbírálást a kanadai hatóságoknál. Zalai roma vezetőket kérdeztünk a jelenség hátteréről.

 - A napi 50 fő igen nagy szám, de a folyamat nem új, évtizedek óta zajlik kivándorlás, a legtöbben most is a családtagjaikat követik - mondta Vajda László, a megyei közgyűlés kisebbségi tanácsnoka. Szerinte többnyire a kritikus helyzetben lévők döntenek így, az üldöztetés azonban nem igaz, páran talán az ellenük zajló büntetőeljárást próbálják meg így beállítani.
 
Ugyanakkor tény: az egyre nehezebb megélhetés miatt sokan nem találják a helyüket, munkához alig jutnak a romák, a napi 4 órás közfoglalkoztatásból és az egyetlen családtagnak járó segélyből pedig nem lehet családot eltartani. Szakma és nyelvtudás nélkül viszont kint sem jobb az élet, a menekülés tehát nem megoldás  jelezte a politikus.
 
- A médiában megjelentek alapján minimum két okból vándorolhatnak Kanadába a romák: kényszerűségből, vagy bizonyos bűnözői körök szervezésében. Ez utóbbi jelenséget, ha van ilyen, határozottan elítélem - reagált Teleki László, a megyei ckö tagja, korábbi romaügyi államtitkár.
 
A romák egy része bizonyára szociális okokból indul útnak, például a kevés munkalehetőség, a kilátástalan lakhatási helyzet vagy az oktatásban a gyerekek alacsony esélyei miatt. E problémákra a mindenkori kormánynak kell megoldást találnia. Ám ha valakik megszervezik ezeket az utakat, tehát hasznot húznak mások szegénységéből, akkor a hatóságok feladata a felelősségre vonás  mondta.

- Mi a véleménye a menekültstátust igénylő romák fő érvéről, az üldöztetésről?

- A hazai jogrend nem ad lehetőséget a nyílt rasszizmusra: védelmet biztosít annak, akit atrocitás ér. Nem tartom valószínűnek, hogy ezek az emberek csoportos üldöztetés miatt hagyják el az országot. Más kérdés, ki hogyan éli meg a kétségkívül létező előítéletességet, például azt, ha egy állást érezhetően a származása miatt nem kap meg a pályázó. Ezt a két jelenséget azonban nem szabad összekeverni  válaszolta.

A két zalai roma vezetőnek nincs tudomása arról, hogy megyénkből menekültstátus igényével indultak volna csoportok Kanadába.

Teleki László szerint viszont azt nem lehet kizárni, hogy szociális indíttatásból vagy többszöri sikertelen munkahelykeresés után itt is megfogalmazódjon néhányakban
a kivándorlás lehetősége.

Vajda László úgy vélekedett: a próbálkozásnak a gyerekek lehetnek a vesztesei, hiszen nem lehet tudni, az idegen közegben hogyan oldják meg óvodai, iskolai nevelésüket.    



Az origo 3 részes sorozatban számolt be a történtekről. Olvassa el itt.