Jobb időkben bízva: falujárás a Karmacsi-patak mentén

Ez - ha csak valamiféle pénzügyi változás, csoda nem történik - gyakorlatilag a jelenleg negyvenhárom (közöttük tizennyolc helybeli) diákot befogadó intézmény működésének végét jelenti. Ha így lesz, a gyerekek a következő tanévtől Keszthely iskoláiban folytathatják tovább tanulmányaikat. Pedig a múlt kötelezne.

A régebben 1500, jelenleg 790 lakosú Karmacs ugyanis 1733-tól már saját tanítóval, iskolával bírt. Ezért sem volt teljes az egyetértés a képviselők között az ügyben, többen úgy vélik, az iskolát meg kellene tartani, az a település jövőjét is jelenti. Noha kevés gyermek születik, az óvoda létszáma néhány éve állandónak mondható. Ezt már Mikolás Mariannától, az önkormányzat által évi tízmil-lió forint ráfordítással működtetett intézmény vezetőjétől tudtuk meg.

- Néhány évtizede volt esztendő, hogy negyvenkét gyermek járt az oviba, ma más világot élünk - mondta. - Örülünk annak, ha évről évre marad a húszas létszám.

A gyermek azért is kevesebb, mert állásuk miatt sokan elköltöztek a településről. Amúgy Hévíz és a Balaton közelsége miatt Karmacson nem mondható jelentősnek a munkanélküliség. A polgármester szerint azonban a helyzet lehetne még jobb: kis utánajárással az is találna munkát, aki jelenleg állástalan. Legtöbben a fürdőtelepülésre és Keszthelyre járnak dolgozni, ezért is érdekes, hogy a Puntec Kft., a Kőbányai Textilművek utódüzeme a Balaton-parti városból költözött Karmacsra, még 2000-ben. Ahogy Peter Kulier tulajdonostól és Kovácsné Csordás Beatrix vezetőtől a helyszínen megtudtuk, a modern felszerelésű varroda profilja meglehetősen különleges. Az egykori istállóépületekből kialakított üzemben egyebek között hajóvitorlákat, lovas kellékeket, sporttáskákat, reklámcélú termékeket készítenek.

- Megrendelésre, főként külföldre gyártunk, több neves céggel állunk kapcsolatban. A varroda hetven-nyolcvan fővel indult, jelenleg harmincöten dolgoznak az üzemben, nemcsak helyiek, hanem vidékiek is. Nem könnyű megoldani a bejárást, s mivel hamarosan többen nyugdíjba mennek, az utánpótlásról is gondoskodni kell majd. Ez sem tűnik könnyű dolognak - mondta a vezető.

Nincs létszámgondja és munkahiánya sem a vállalkozóként dolgozó Tik Gábornak sem, aki karosszériaműhelyt működtet. A külföldi tapasztalatok megszerzése után nyitott szervizben a lehető legmodernebb technológiával dolgoznak. A szakember azt mondja, fontos, hogy a precíz és lelkiismeretes munka mellett mindig nyújtsanak egy kis pluszt is.

- Csak így lehet elérni, hogy fennmaradjunk. A magyarok mellett külföldiek is jönnek hozzám, főként a szezonban - árulta el a fiatalember, aki a modern kocsik mellett veterán autókat is felújít.

S ha már a létszámokról esett szó, legjobb példaként a település polgárőr egyesületét említhetjük. A csapatba oly sok a jelentkező, hogy próbaidőt vezettek be. A falujárás alkalmával Hernicz József, a Karmacson és a körjegyzőséghez tartozó Vindornyafokon működő, az önkormányzatok által anyagilag támogatott szervezet vezetője büszkén árulta el, hogy hatvanhat tagot számlálnak.

- Annak, hogy a csoport 2004-ben megalakult, bizony kőkemény oka volt. Előfordult, hogy egy hónapban tizenegy autót törtek fel a községben, lépnünk kellett - idézte fel a kezdeteket. - Mindenki érezte, tenni kell a közbiztonság javításáért, gyorsan összeállt és bővült a csapat. Ott vagyunk mindenütt, járőrözünk, védjük az értékeket, s részt veszünk a társadalmi munkában is. Jó, összetartó társaság a csapat.

Utóbbi mondattal kezdte a Karmacs Sportegyesület bemutatását a vezető, Horváth Lajos is, akitől megtudtuk: 18 igazolt játékosuk van, a megyei harmadosztályban játszanak. A falu sporttörténetét hűen mutatja, hogy a településen 1903-ban már hivatalos focimérkőzést játszottak. S ha már a múltnál tartunk, érdemes elidőzni a Karmacsi-patak partján elterülő Karmacs történelménél, melynek neve minden bizonnyal személynévből származik, s téglasír igazolja, hogy a terület már a római korban is lakott volt. A história fő évszámairól, történéseiről Kiss László esperes adott áttekintést. Eszerint a falut a pápai tizedszedők jegyzékei 1333-ban említették először, akkoriban még a jelenlegi temető körül volt a község központja. A török hódítás két alkalommal is elnéptelenítette a falut. Az újjászületés, -építés azonban nem maradt el, a település fejlődésnek indult. Összefogással 1862-ben a Szent Anna kápolna helyén megépült a jelenlegi templom, melyben több olyan emlék található, mely a lengyel menekültek befogadását, segítését köszöni meg a karmacsiaknak. A világháborúk nyomot hagytak a településen, károsult a templom. A temetőben - ahol a múlt emlékeit megtartandó, falba építették a régi, elhagyott síremlékeket - áll még a 15. században épített templom egyik tornya.
A műemléktől csodálatos panoráma nyílik, látható a lovarda is, mely Peter Kulier nevéhez fűződik. Az osztrák férfi távlovaglásban számos nemzetközi és hazai előkelő eredménnyel rendelkezik. A lovardát 2004-ben kezdte építeni, azóta folyamatosan fejleszti, jelenleg negyvenöt lovat tart, elősegítve a falusi turizmus alakulását. Ennek fellendülésében - Hévíz és Keszthely közelsége miatt - bíznak a karmacsiak. Úgy gondolják, a település jövőjét meghatározhatja a turizmus.

- Kevés az önerő, de reménykedünk a támogatásban, az összefogásban, melyeknek köszönhetően a polgármesteri hivatal is megújul. Nyertünk pénzt a nagyon rossz állapotú kultúrház felújítására is, szükség lenne a közösségi helyre - fogalmazott Targuba Árpád.

A fentiekből kitűnik, hogy a zord időjárás ellenére vasárnap délután számos helyre eljutottunk a településen, megtekintettük a helyi művészeti csoportok műsorát, egyszóval felfedeztük Karmacs értékeit. Minderre lapunkban részletesen visszatérünk.

S ha már a létszámokról esett szó, legjobb példaként a település polgárőr egyesületét említhetjük. A csapatba oly sok a jelentkező, hogy próbaidőt vezettek be. A falujárás alkalmával Hernicz József, a Karmacson és a körjegyzőséghez tartozó Vindornyafokon működő, az önkormányzatok által anyagilag támogatott szervezet vezetője büszkén árulta el, hogy hatvanhat tagot számlálnak.

- Annak, hogy a csoport 2004-ben megalakult, bizony kőkemény oka volt. Előfordult, hogy egy hónapban tizenegy autót törtek fel a községben, lépnünk kellett - idézte fel a kezdeteket. - Mindenki érezte, tenni kell a közbiztonság javításáért, gyorsan összeállt és bővült a csapat. Ott vagyunk mindenütt, járőrözünk, védjük az értékeket, s részt veszünk a társadalmi munkában is. Jó, összetartó társaság a csapat.

Utóbbi mondattal kezdte a Karmacs Sportegyesület bemutatását a vezető, Horváth Lajos is, akitől megtudtuk: 18 igazolt játékosuk van, a megyei harmadosztályban játszanak. A falu sporttörténetét hűen mutatja, hogy a településen 1903-ban már hivatalos focimérkőzést játszottak. S ha már a múltnál tartunk, érdemes elidőzni a Karmacsi-patak partján elterülő Karmacs történelménél, melynek neve minden bizonnyal személynévből származik, s téglasír igazolja, hogy a terület már a római korban is lakott volt. A história fő évszámairól, történéseiről Kiss László esperes adott áttekintést. Eszerint a falut a pápai tizedszedők jegyzékei 1333-ban említették először, akkoriban még a jelenlegi temető körül volt a község központja. A török hódítás két alkalommal is elnéptelenítette a falut. Az újjászületés, -építés azonban nem maradt el, a település fejlődésnek indult. Összefogással 1862-ben a Szent Anna kápolna helyén megépült a jelenlegi templom, melyben több olyan emlék található, mely a lengyel menekültek befogadását, segítését köszöni meg a karmacsiaknak. A világháborúk nyomot hagytak a településen, károsult a templom. A temetőben - ahol a múlt emlékeit megtartandó, falba építették a régi, elhagyott síremlékeket - áll még a 15. században épített templom egyik tornya.
A műemléktől csodálatos panoráma nyílik, látható a lovarda is, mely Peter Kulier nevéhez fűződik. Az osztrák férfi távlovaglásban számos nemzetközi és hazai előkelő eredménnyel rendelkezik. A lovardát 2004-ben kezdte építeni, azóta folyamatosan fejleszti, jelenleg negyvenöt lovat tart, elősegítve a falusi turizmus alakulását. Ennek fellendülésében - Hévíz és Keszthely közelsége miatt - bíznak a karmacsiak. Úgy gondolják, a település jövőjét meghatározhatja a turizmus.

- Kevés az önerő, de reménykedünk a támogatásban, az összefogásban, melyeknek köszönhetően a polgármesteri hivatal is megújul. Nyertünk pénzt a nagyon rossz állapotú kultúrház felújítására is, szükség lenne a közösségi helyre - fogalmazott Targuba Árpád.

A fentiekből kitűnik, hogy a zord időjárás ellenére vasárnap délután számos helyre eljutottunk a településen, megtekintettük a helyi művészeti csoportok műsorát, egyszóval felfedeztük Karmacs értékeit. Minderre lapunkban részletesen visszatérünk.

S ha már a létszámokról esett szó, legjobb példaként a település polgárőr egyesületét említhetjük. A csapatba oly sok a jelentkező, hogy próbaidőt vezettek be. A falujárás alkalmával Hernicz József, a Karmacson és a körjegyzőséghez tartozó Vindornyafokon működő, az önkormányzatok által anyagilag támogatott szervezet vezetője büszkén árulta el, hogy hatvanhat tagot számlálnak.

- Annak, hogy a csoport 2004-ben megalakult, bizony kőkemény oka volt. Előfordult, hogy egy hónapban tizenegy autót törtek fel a községben, lépnünk kellett - idézte fel a kezdeteket. - Mindenki érezte, tenni kell a közbiztonság javításáért, gyorsan összeállt és bővült a csapat. Ott vagyunk mindenütt, járőrözünk, védjük az értékeket, s részt veszünk a társadalmi munkában is. Jó, összetartó társaság a csapat.

Utóbbi mondattal kezdte a Karmacs Sportegyesület bemutatását a vezető, Horváth Lajos is, akitől megtudtuk: 18 igazolt játékosuk van, a megyei harmadosztályban játszanak. A falu sporttörténetét hűen mutatja, hogy a településen 1903-ban már hivatalos focimérkőzést játszottak. S ha már a múltnál tartunk, érdemes elidőzni a Karmacsi-patak partján elterülő Karmacs történelménél, melynek neve minden bizonnyal személynévből származik, s téglasír igazolja, hogy a terület már a római korban is lakott volt. A história fő évszámairól, történéseiről Kiss László esperes adott áttekintést. Eszerint a falut a pápai tizedszedők jegyzékei 1333-ban említették először, akkoriban még a jelenlegi temető körül volt a község központja. A török hódítás két alkalommal is elnéptelenítette a falut. Az újjászületés, -építés azonban nem maradt el, a település fejlődésnek indult. Összefogással 1862-ben a Szent Anna kápolna helyén megépült a jelenlegi templom, melyben több olyan emlék található, mely a lengyel menekültek befogadását, segítését köszöni meg a karmacsiaknak. A világháborúk nyomot hagytak a településen, károsult a templom. A temetőben - ahol a múlt emlékeit megtartandó, falba építették a régi, elhagyott síremlékeket - áll még a 15. században épített templom egyik tornya.
A műemléktől csodálatos panoráma nyílik, látható a lovarda is, mely Peter Kulier nevéhez fűződik. Az osztrák férfi távlovaglásban számos nemzetközi és hazai előkelő eredménnyel rendelkezik. A lovardát 2004-ben kezdte építeni, azóta folyamatosan fejleszti, jelenleg negyvenöt lovat tart, elősegítve a falusi turizmus alakulását. Ennek fellendülésében - Hévíz és Keszthely közelsége miatt - bíznak a karmacsiak. Úgy gondolják, a település jövőjét meghatározhatja a turizmus.

- Kevés az önerő, de reménykedünk a támogatásban, az összefogásban, melyeknek köszönhetően a polgármesteri hivatal is megújul. Nyertünk pénzt a nagyon rossz állapotú kultúrház felújítására is, szükség lenne a közösségi helyre - fogalmazott Targuba Árpád.

A fentiekből kitűnik, hogy a zord időjárás ellenére vasárnap délután számos helyre eljutottunk a településen, megtekintettük a helyi művészeti csoportok műsorát, egyszóval felfedeztük Karmacs értékeit. Minderre lapunkban részletesen visszatérünk.

- Annak, hogy a csoport 2004-ben megalakult, bizony kőkemény oka volt. Előfordult, hogy egy hónapban tizenegy autót törtek fel a községben, lépnünk kellett - idézte fel a kezdeteket. - Mindenki érezte, tenni kell a közbiztonság javításáért, gyorsan összeállt és bővült a csapat. Ott vagyunk mindenütt, járőrözünk, védjük az értékeket, s részt veszünk a társadalmi munkában is. Jó, összetartó társaság a csapat.

Utóbbi mondattal kezdte a Karmacs Sportegyesület bemutatását a vezető, Horváth Lajos is, akitől megtudtuk: 18 igazolt játékosuk van, a megyei harmadosztályban játszanak. A falu sporttörténetét hűen mutatja, hogy a településen 1903-ban már hivatalos focimérkőzést játszottak. S ha már a múltnál tartunk, érdemes elidőzni a Karmacsi-patak partján elterülő Karmacs történelménél, melynek neve minden bizonnyal személynévből származik, s téglasír igazolja, hogy a terület már a római korban is lakott volt. A história fő évszámairól, történéseiről Kiss László esperes adott áttekintést. Eszerint a falut a pápai tizedszedők jegyzékei 1333-ban említették először, akkoriban még a jelenlegi temető körül volt a község központja. A török hódítás két alkalommal is elnéptelenítette a falut. Az újjászületés, -építés azonban nem maradt el, a település fejlődésnek indult. Összefogással 1862-ben a Szent Anna kápolna helyén megépült a jelenlegi templom, melyben több olyan emlék található, mely a lengyel menekültek befogadását, segítését köszöni meg a karmacsiaknak. A világháborúk nyomot hagytak a településen, károsult a templom. A temetőben - ahol a múlt emlékeit megtartandó, falba építették a régi, elhagyott síremlékeket - áll még a 15. században épített templom egyik tornya.
A műemléktől csodálatos panoráma nyílik, látható a lovarda is, mely Peter Kulier nevéhez fűződik. Az osztrák férfi távlovaglásban számos nemzetközi és hazai előkelő eredménnyel rendelkezik. A lovardát 2004-ben kezdte építeni, azóta folyamatosan fejleszti, jelenleg negyvenöt lovat tart, elősegítve a falusi turizmus alakulását. Ennek fellendülésében - Hévíz és Keszthely közelsége miatt - bíznak a karmacsiak. Úgy gondolják, a település jövőjét meghatározhatja a turizmus.

- Kevés az önerő, de reménykedünk a támogatásban, az összefogásban, melyeknek köszönhetően a polgármesteri hivatal is megújul. Nyertünk pénzt a nagyon rossz állapotú kultúrház felújítására is, szükség lenne a közösségi helyre - fogalmazott Targuba Árpád.

A fentiekből kitűnik, hogy a zord időjárás ellenére vasárnap délután számos helyre eljutottunk a településen, megtekintettük a helyi művészeti csoportok műsorát, egyszóval felfedeztük Karmacs értékeit. Minderre lapunkban részletesen visszatérünk.

- Annak, hogy a csoport 2004-ben megalakult, bizony kőkemény oka volt. Előfordult, hogy egy hónapban tizenegy autót törtek fel a községben, lépnünk kellett - idézte fel a kezdeteket. - Mindenki érezte, tenni kell a közbiztonság javításáért, gyorsan összeállt és bővült a csapat. Ott vagyunk mindenütt, járőrözünk, védjük az értékeket, s részt veszünk a társadalmi munkában is. Jó, összetartó társaság a csapat.

Utóbbi mondattal kezdte a Karmacs Sportegyesület bemutatását a vezető, Horváth Lajos is, akitől megtudtuk: 18 igazolt játékosuk van, a megyei harmadosztályban játszanak. A falu sporttörténetét hűen mutatja, hogy a településen 1903-ban már hivatalos focimérkőzést játszottak. S ha már a múltnál tartunk, érdemes elidőzni a Karmacsi-patak partján elterülő Karmacs történelménél, melynek neve minden bizonnyal személynévből származik, s téglasír igazolja, hogy a terület már a római korban is lakott volt. A história fő évszámairól, történéseiről Kiss László esperes adott áttekintést. Eszerint a falut a pápai tizedszedők jegyzékei 1333-ban említették először, akkoriban még a jelenlegi temető körül volt a község központja. A török hódítás két alkalommal is elnéptelenítette a falut. Az újjászületés, -építés azonban nem maradt el, a település fejlődésnek indult. Összefogással 1862-ben a Szent Anna kápolna helyén megépült a jelenlegi templom, melyben több olyan emlék található, mely a lengyel menekültek befogadását, segítését köszöni meg a karmacsiaknak. A világháborúk nyomot hagytak a településen, károsult a templom. A temetőben - ahol a múlt emlékeit megtartandó, falba építették a régi, elhagyott síremlékeket - áll még a 15. században épített templom egyik tornya.
A műemléktől csodálatos panoráma nyílik, látható a lovarda is, mely Peter Kulier nevéhez fűződik. Az osztrák férfi távlovaglásban számos nemzetközi és hazai előkelő eredménnyel rendelkezik. A lovardát 2004-ben kezdte építeni, azóta folyamatosan fejleszti, jelenleg negyvenöt lovat tart, elősegítve a falusi turizmus alakulását. Ennek fellendülésében - Hévíz és Keszthely közelsége miatt - bíznak a karmacsiak. Úgy gondolják, a település jövőjét meghatározhatja a turizmus.

- Kevés az önerő, de reménykedünk a támogatásban, az összefogásban, melyeknek köszönhetően a polgármesteri hivatal is megújul. Nyertünk pénzt a nagyon rossz állapotú kultúrház felújítására is, szükség lenne a közösségi helyre - fogalmazott Targuba Árpád.

A fentiekből kitűnik, hogy a zord időjárás ellenére vasárnap délután számos helyre eljutottunk a településen, megtekintettük a helyi művészeti csoportok műsorát, egyszóval felfedeztük Karmacs értékeit. Minderre lapunkban részletesen visszatérünk.

Utóbbi mondattal kezdte a Karmacs Sportegyesület bemutatását a vezető, Horváth Lajos is, akitől megtudtuk: 18 igazolt játékosuk van, a megyei harmadosztályban játszanak. A falu sporttörténetét hűen mutatja, hogy a településen 1903-ban már hivatalos focimérkőzést játszottak. S ha már a múltnál tartunk, érdemes elidőzni a Karmacsi-patak partján elterülő Karmacs történelménél, melynek neve minden bizonnyal személynévből származik, s téglasír igazolja, hogy a terület már a római korban is lakott volt. A história fő évszámairól, történéseiről Kiss László esperes adott áttekintést. Eszerint a falut a pápai tizedszedők jegyzékei 1333-ban említették először, akkoriban még a jelenlegi temető körül volt a község központja. A török hódítás két alkalommal is elnéptelenítette a falut. Az újjászületés, -építés azonban nem maradt el, a település fejlődésnek indult. Összefogással 1862-ben a Szent Anna kápolna helyén megépült a jelenlegi templom, melyben több olyan emlék található, mely a lengyel menekültek befogadását, segítését köszöni meg a karmacsiaknak. A világháborúk nyomot hagytak a településen, károsult a templom. A temetőben - ahol a múlt emlékeit megtartandó, falba építették a régi, elhagyott síremlékeket - áll még a 15. században épített templom egyik tornya.
A műemléktől csodálatos panoráma nyílik, látható a lovarda is, mely Peter Kulier nevéhez fűződik. Az osztrák férfi távlovaglásban számos nemzetközi és hazai előkelő eredménnyel rendelkezik. A lovardát 2004-ben kezdte építeni, azóta folyamatosan fejleszti, jelenleg negyvenöt lovat tart, elősegítve a falusi turizmus alakulását. Ennek fellendülésében - Hévíz és Keszthely közelsége miatt - bíznak a karmacsiak. Úgy gondolják, a település jövőjét meghatározhatja a turizmus.

- Kevés az önerő, de reménykedünk a támogatásban, az összefogásban, melyeknek köszönhetően a polgármesteri hivatal is megújul. Nyertünk pénzt a nagyon rossz állapotú kultúrház felújítására is, szükség lenne a közösségi helyre - fogalmazott Targuba Árpád.

A fentiekből kitűnik, hogy a zord időjárás ellenére vasárnap délután számos helyre eljutottunk a településen, megtekintettük a helyi művészeti csoportok műsorát, egyszóval felfedeztük Karmacs értékeit. Minderre lapunkban részletesen visszatérünk.

Utóbbi mondattal kezdte a Karmacs Sportegyesület bemutatását a vezető, Horváth Lajos is, akitől megtudtuk: 18 igazolt játékosuk van, a megyei harmadosztályban játszanak. A falu sporttörténetét hűen mutatja, hogy a településen 1903-ban már hivatalos focimérkőzést játszottak. S ha már a múltnál tartunk, érdemes elidőzni a Karmacsi-patak partján elterülő Karmacs történelménél, melynek neve minden bizonnyal személynévből származik, s téglasír igazolja, hogy a terület már a római korban is lakott volt. A história fő évszámairól, történéseiről Kiss László esperes adott áttekintést. Eszerint a falut a pápai tizedszedők jegyzékei 1333-ban említették először, akkoriban még a jelenlegi temető körül volt a község központja. A török hódítás két alkalommal is elnéptelenítette a falut. Az újjászületés, -építés azonban nem maradt el, a település fejlődésnek indult. Összefogással 1862-ben a Szent Anna kápolna helyén megépült a jelenlegi templom, melyben több olyan emlék található, mely a lengyel menekültek befogadását, segítését köszöni meg a karmacsiaknak. A világháborúk nyomot hagytak a településen, károsult a templom. A temetőben - ahol a múlt emlékeit megtartandó, falba építették a régi, elhagyott síremlékeket - áll még a 15. században épített templom egyik tornya.
A műemléktől csodálatos panoráma nyílik, látható a lovarda is, mely Peter Kulier nevéhez fűződik. Az osztrák férfi távlovaglásban számos nemzetközi és hazai előkelő eredménnyel rendelkezik. A lovardát 2004-ben kezdte építeni, azóta folyamatosan fejleszti, jelenleg negyvenöt lovat tart, elősegítve a falusi turizmus alakulását. Ennek fellendülésében - Hévíz és Keszthely közelsége miatt - bíznak a karmacsiak. Úgy gondolják, a település jövőjét meghatározhatja a turizmus.

- Kevés az önerő, de reménykedünk a támogatásban, az összefogásban, melyeknek köszönhetően a polgármesteri hivatal is megújul. Nyertünk pénzt a nagyon rossz állapotú kultúrház felújítására is, szükség lenne a közösségi helyre - fogalmazott Targuba Árpád.

A fentiekből kitűnik, hogy a zord időjárás ellenére vasárnap délután számos helyre eljutottunk a településen, megtekintettük a helyi művészeti csoportok műsorát, egyszóval felfedeztük Karmacs értékeit. Minderre lapunkban részletesen visszatérünk.

- Kevés az önerő, de reménykedünk a támogatásban, az összefogásban, melyeknek köszönhetően a polgármesteri hivatal is megújul. Nyertünk pénzt a nagyon rossz állapotú kultúrház felújítására is, szükség lenne a közösségi helyre - fogalmazott Targuba Árpád.

A fentiekből kitűnik, hogy a zord időjárás ellenére vasárnap délután számos helyre eljutottunk a településen, megtekintettük a helyi művészeti csoportok műsorát, egyszóval felfedeztük Karmacs értékeit. Minderre lapunkban részletesen visszatérünk.

- Kevés az önerő, de reménykedünk a támogatásban, az összefogásban, melyeknek köszönhetően a polgármesteri hivatal is megújul. Nyertünk pénzt a nagyon rossz állapotú kultúrház felújítására is, szükség lenne a közösségi helyre - fogalmazott Targuba Árpád.

A fentiekből kitűnik, hogy a zord időjárás ellenére vasárnap délután számos helyre eljutottunk a településen, megtekintettük a helyi művészeti csoportok műsorát, egyszóval felfedeztük Karmacs értékeit. Minderre lapunkban részletesen visszatérünk.

- Kevés az önerő, de reménykedünk a támogatásban, az összefogásban, melyeknek köszönhetően a polgármesteri hivatal is megújul. Nyertünk pénzt a nagyon rossz állapotú kultúrház felújítására is, szükség lenne a közösségi helyre - fogalmazott Targuba Árpád.

A fentiekből kitűnik, hogy a zord időjárás ellenére vasárnap délután számos helyre eljutottunk a településen, megtekintettük a helyi művészeti csoportok műsorát, egyszóval felfedeztük Karmacs értékeit. Minderre lapunkban részletesen visszatérünk.

A fentiekből kitűnik, hogy a zord időjárás ellenére vasárnap délután számos helyre eljutottunk a településen, megtekintettük a helyi művészeti csoportok műsorát, egyszóval felfedeztük Karmacs értékeit. Minderre lapunkban részletesen visszatérünk.

A fentiekből kitűnik, hogy a zord időjárás ellenére vasárnap délután számos helyre eljutottunk a településen, megtekintettük a helyi művészeti csoportok műsorát, egyszóval felfedeztük Karmacs értékeit. Minderre lapunkban részletesen visszatérünk.

Kattintson ide és tekintse meg a falujáráson készült képgalériánkat!