Alkotmányellenes az építési vállalkozó jelzálogjoga

Alkotmányellenes, hogy az építési vállalkozó a megrendelő ingatlanjára jelzálogjogot jegyeztethet be - közölte az Alkotmánybíróság (Ab) hétfőn az MTI-vel.

MTI

 Az Ab hétfői határozata szerint a polgári törvénykönyv vonatkozó rendelkezései aránytalanul korlátozzák a megrendelő tulajdonhoz való jogát és a hatályba léptető előírásokkal együtt nagyfokú jogbizonytalanságot eredményeznek, ezért azokat megsemmisítették.
   
Mint az MTI-hez eljuttatott közleményben olvasható, az Ab a határozat indokolásában kimondta: a kötelező jellegű, ingatlantulajdont terhelő jelzálogjog – mint tulajdoni korlátozás – közvetlenül az egyes vállalkozók magánérdekét, közvetve azonban a megrendelők teljesítési hajlandóságának növelését, mint a vállalkozói körbetartozások megszüntetését eredményező közérdeket szolgálja.
   
Ugyanakkor a vizsgált jogintézmény – mivel nem tartalmaz megszorító feltételeket sem az építési beruházások jellegére, sem értékhatárára – megbontja a polgári jog egyik lényegi elemét, a felek közötti érdekegyensúlyt, és a vállalkozókat kiemelten előnyös helyzetbe hozza. Azt sugallja, mintha minden építési vállalkozó, minden megrendelővel szemben, minden esetben gyengébb fél volna, ezért fokozott védelemre szorulna, ez azonban nem minden esetben igaz - írták.
   
Az Ab hangsúlyozta: amíg a körbetartozások mérséklése alkotmányossági szempontból elfogadható jogalkotói cél, addig ezzel éppen ellentétesen a szabályozás garanciákat nélkülöző, túl tágra szabott kerete a kisebb munkák elvégzését megrendelő ingatlan-tulajdonosokat hozza aránytalanul kiszolgáltatott helyzetbe a vállalkozókkal szemben.
   
Összességében tehát az alkotmányosan elfogadható célt szolgáló intézményt a jogalkotó nem megfelelő módon illesztette a polgári törvénykönyvbe, és ezen keresztül a jogrendszerbe - áll a közleményben.
   
Az Ab a felvetett polgári jogi értelmezési és alkalmazási nehézségeket olyan súlyúnak tekintette, amelyek összességükben sértik a jogbiztonságot. A szabályozás hiányosságai olyan mértékűek, hogy azok korrekciója a jogalkalmazástól nem várható el, az a jogalkotó feladata.
   
A határozathoz Bragyova András alkotmánybíró különvéleményt csatolt.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!