A gyertyázás náthára, gyulladásokra, fájdalom és stressz ellen is jó

Fülgyertyázás, testgyertyázás – az úgynevezett természeti népek jöttek rá arra, hogy bizonyos esetekben hatásosak lehetnek ezen eljárások. Előbbit elsősorban a fejet érintő betegségek, utóbbit (többek közt) testi fájdalmak csillapítására, a stressz és az idegesség oldására használják.
– A fül- és testgyertyázással számos ősi népcsoportnál találkozhatunk, így alkalmazták- alkalmazzák Dél-Amerikában (úgy tudom, innét ered), Kínában, Egyiptomban és Tibetben is – szögezte le elöljáróban Szávai Szilvia, nagykanizsai életenergia-gyógyász.

– Mindkét esetben egy lenvászon alapú, méhviasszal átitatott, belül üreges gyertyát használunk. A fülbe dugott, majd meggyújtott és 10-15 perc alatt elégő gyertya belsejében kisebbfajta vákuum keletkezik, ami a bőrből, illetve a hallójáratból kiszippantja a salakanyagokat, a keletkező hő pedig vérbőséget eredményez. Az eljárás közben jelentős mértékben fokozódik a fül „légzése”, azaz szén-dioxid-termelése, s felgyorsul a szerv anyagcseréje, ami serkentően hat a különböző gyulladásos betegségek gyógyulására. Szávai Szilvia hozzátette, a fülgyertya hatásos emésztési-, idegi-, lelki- és fülproblémák- ra, szédülésre, fejfájásra, s alkalmas meghűlés, torokgyulladás és nátha kezelésére is.

Van azonban néhány eset, amikor a szövődmények elkerülése érdekében nem szabad alkalmazni. Példának okáért, ha sérült, vagy teljesen hiányzik a dobhártya, esetleg implantátum van beleépítve, a páciens magas vérnyomás-betegségben szenved, három hónapon belül szúrták fel a fülét, vagy ha a gyertya valamely összetevőjével szemben érzékeny. A viasz egyébként legtöbbször valamilyen illóolajat is tartalmaz: például eukaliptuszt a meghűlés, bronchitis, torokgyulladás, kamillát a fájdalom, a gyulladások, levendulát pedig a fejfájás, különböző alvási zavarok ellen.

A testgyertya „működési” mechanizmusa nagyon hasonló a fülben alkalmazotthoz, jótékony hatásának alapja szintén az égés közben keletkező hő, hatóanyagokat tartalmazó füstgázok és a kialakuló vákuum. A kúp formájú, ugyancsak lenvászon alapú, viasszal átitatott gyertya a kezelésre váró testrész, vagy az akupunktúrás pontok fölötti bőrfelületre helyezve stimulálja az adott pontban található idegvégződéseket. Alkalmazható testi fájdalmak csillapítására, anyagcsere rendellenességekre, energiablokkok oldására, migrénes panaszokra, stressz, idegesség és mozgásszervi panaszok kezelésére, de elősegíti a szervezet méregtelenítését is.

– A testgyertya esetében szintén van néhány ellenjavallat. Nem szabad például alkalmazni nyílt seben, a szív felett, a hajas fejbőrön és ismeretlen eredetű bőrelváltozásokon – magyarázta Szávai Szilvia. A tapasztalatok kapcsán mesélte, volt olyan betege, aki tíz éven át csak és kizárólag hashajtó segítségével volt képes a székletürítésre, ám a testgyertyázás segített szorult helyzetén – de bizonyult már pozitív hatásúnak petefészekgyulladás esetében is.

S hogy miként vélekednek a vendégek? Somogyváriné Bősze Zita rendszeresen jár fülgyertyázásra, hogy makacs, hónapok óta kitartó nátháját, illetve az arcüregében emiatt keletkezett lerakódásokat kezeltesse. Mint azt elmondta, az eljárás teljesen fájdalommentes, mindössze némi pattogást, sercegést hall „odabentről”, s persze, melegséget érez, ahogy a fülébe dugott gyertya elég.  A fülgyertya használatakor igencsak ügyelni kell a részletekre. Nem elég ugyanis csak az egyik fülben égetni, a másikban is kell, hogy a koponyában keletkező nyomáskülönbség kiegyenlítődjön, illetve, hogy helyreálljon a bioenergetikai egyensúly – vallják a szakemberek.