Rendszerváltozás a megyében - Zala megye ezer éve XXVI.

A rendszerváltás egyik legjelentősebb állomásaként tekinthetünk az 1950-ben megalakított tanácsokat felváltó önkormányzatiság megteremtésére. Az alapelvekben alig volt nézeteltérés, senki nem vitatta, hogy a hierarchikus, deklaráltan alá- és fölérendeltségi viszonyban lévő tanácsok rendszerét az egymás  mellé  rendelt,  független önkormányzatoknak kell felváltani. Sajátos módon abban sem tértek el a vélemények, különösen a rendszerváltó erők részéről, hogy a leendő  megyei  önigazgatási szintet erőteljesen meg kell gyengíteni az elődjéhez képest,   mivel  a  hierarchikus rendből fakadóan korábban nagyhatalmú megyei tanácsok  mindenki  szemében vörös posztónak számítottak.

Az önkormányzati berendezkedés jogi hátterét már az 1990 tavaszán megválasztott új országgyűlés tárgyalta és fogadta el. Az 1990. évi LXIV. és LXV. törvény szólt a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról, valamint a helyi önkormányzatokról. A törvény az egyenrangú helyi önkormányzatoknak két típusát különböztette meg, a települési és a területi önkormányzatokat. Utóbbi típusba sorolódott a 19 megyei és a fővárosi önkormányzat, amelynek a közgyűlés lett a legfőbb döntéshozó szerve.

A közgyűlés tagjainak megválasztása többszörösen is közvetetten, némileg túlbonyolított módon történt. A közgyűlés tagjainak számát a megye lakosságszámához igazították olyképpen, hogy tízezer lakosonként egy, de legalább ötven fősnek kellett lennie. Ennek megfelelően Zala megyében a minimum létszámmal is egy kissé túlméretezett testület jött létre. A megyei közgyűlés tagjait a települési önkormányzatok képviselő-testületeinek tagjai által megválasztott küldöttek választották meg.

Minden települési önkormányzat képviselő-testülete  kétharmados többséggel, titkos szavazással  három küldöttet választott. A küldöttek közül legalább kettőt a képviselő-testület tagjaiból kellett megválasztani. A képviselő-testület a megválasztott három küldött közül az egyiket a megyei közgyűlés tagjának jelölhette. A küldöttek gyűlésén, azok ajánlásával  maguk közül  további jelölteket állíthattak. A küldött annyi jelöltre szavazhatott, amennyi a megválasztható megyei közgyűlési tagok száma volt. A megyei közgyűlés tagjai értelemszerűen azok a jelöltek lettek, akik a legtöbb szavazatot kapták.

Zala megyében 1990. december 12. és 17. között bonyolították le a közgyűlés tagjait megválasztó küldöttgyűléseket, amelyeket a pártokkal való egyeztetést követően a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára, dr. Dénes Béla koordinált. Ezeket a megye akkori hat városában, városkörnyékenként tartották, előre meghatározva lakosságarányosan, hogy hol, mennyi leendő közgyűlési tagot választhatnak. Ezt követően kerülhetett sor december 29-én a közgyűlés alakuló ülésére, ahol  többek között  a testület vezetőit kellett megválasztani. Az ötven képviselő legtöbbje függetlennek tekintette magát, alig néhányan vállalták a pártszíneket, beosztásra nézve a legtöbben községi polgármesterként ténykedtek.

Az alakuló közgyűlés első feladata saját elnökének megválasztása lett, mely tisztségre hárman kaptak felkérést. Andor István, a Zala Megyei Beruházási Vállalat igazgatója, dr. Pálfi Dénes, a Pölöskei Fajtakísérleti Állomás vezetője és Varga László, a Zala Megyei Tanács volt elnöke. Mivel Varga László nem vállalta a jelöltséget, így az elnöki poszt sorsa a maradék két jelölt között dőlt el. A titkos szavazás során dr. Pálfi Dénes 45, míg Andor István 3 szavazatot kapott. Ezt követően az alelnök megválasztása következett, ahol dr. Kotnyek István, Tóth István és Varga László kapott jelölést, amit mindhárman el is fogadtak. A választást nagy fölénnyel, 39 szavazattal Varga László nyerte meg. Mielőtt azonban még megválasztották volna a közgyűlés vezetőit, döntöttek a bérükről. Ezt a törvény az elnök esetében a mindenkori miniszteri fizetés minimum 30, maximum 80%-ában határozta meg. A közgyűlés a maximális összeget választotta, és mivel az akkori miniszteri fizetés bruttó 65 000 Ft volt, így az elnök bére 51 000 Ft lett.

Még az alakuló közgyűlésen pályázatot írtak ki a megyei főjegyző tisztére, amit dr. Dénes Béla korábbi végrehajtó bizottsági titkár nyert el. Az 1991. április 9-én tartott ülésen fogadták el a Zala Megyei Önkormányzati Közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatát, egyúttal átalakították a hivatali struktúrát is. A megyei tanácshoz képest az önkormányzat által ellátandó feladatok alapvetően megváltoztak, mivel az államigazgatási és törvényességi ellenőrzési feladatok végzésére külön állami hivatalokat szerveztek. Ezekkel a lépésekkel kialakultak a közgyűlés és hivatala jogszerű működésének keretei, lezárult megyei szinten is a tanácsrendszerből az önkormányzatiságba való átmenet.

Szerző: Káli Csaba



Olvassa el az EZER ÉVES ZALA további híreit, barangoljon a történelmi megye területén, böngéssze át a jubileumi programokat! 

A Zalai Hírlap cikkei

A jubiláló megye honlapja