Keressük Zala megye csodáit! - Egyik akár a Cserszegtomaji Kútbarlang is lehetne (fotókkal)

A barlangot a Keszthely és Hévíz között elhelyezkedő Cserszegtomaj község temetőjében, 1930-ban kútásás során véletlenszerűen fedezték fel kútásók 50 méteres mélység elérésekor. Az első bejárásokat az akkor 150 méter hosszan megnyílt üregrendszerben Rozlozsnyik Pál, Szentes Ferenc, Leél-Őssy Sándor és Venkovits István végezte.

A barlang további feltárását a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium kutatói végezték. Újabb feltáró kutatásokat 1980-tól az Alba Regia, majd az Acheron csoport végzett, a tevékenységhez később a cserszegtomaji illetőségű Labirint Barlangkutató Csoport csatlakozott, amely csoport már 20 éve (alapította Takács Ferdinánd festőművész 1989-ben) folyamatosan végez feltáró és tudományos kutatásokat a barlangban Labirint Karszt- és Barlangkutató Sport Egyesület néven. A feltárásoknak köszönhetően a barlang jelenlegi összhosszúsága 3320 méterre bővült.

A barlang a pannon homokkő és triász dolomit között helyezkedik el. A pannonban az erősen tagolt dolomittérszínre vastag üledék (homok) települt, kitöltve a dolomit felszín mélyedéseit, repedéseit. A két kőzet települési határán a pliocén végi hidrotermális tevékenység végzett döntő barlangkialakító szerepet, a későbbiek során homokkővé cementálódott össze.

A feltörő hévizek az oldható dolomit és az át nem eresztő homokkő között alakították ki a mai csaknem vízszintes réteghatáron elhelyezkedő (a legnagyobb szintkülönbség 11 m) szövevényes járatrendszert, így képezi a barlang egészén a boltozatot homokkő, a talpszintet az oldott dolomit por, melyet maga után hagyott a hévíz visszahúzódásakor.

A pannon felszín negatív lenyomatát képző gótikus ihletettségű homokkőoszlopok konzerválták a feltehetően, a kialakult barlang koránál jóval idősebb (10-14 millió éves) növényi lenyomatokat, melyek a barlangban igen nagy számban fordulnak elő.

 A Kútbarlang egyedülállóságát jól jellemzi az a hipotézis melyet az 1931-ben barlanglátogatást tett német egyetemi tanár Hans Schneiderhöhn állított fel a látványosan csipkézett oszlopok sokasága által formázott labirintusos járatrendszer láttán. Feltételezésében a barlangot az ősember által kivájt lakóhelynek vélte. Ami természetesen nem valós, mert a későbbi kutatások egyértelműen bebizonyították, hogy a barlangrendszert a hévíz oldotta ki. A barlang különleges  formakincsei közé tartozik a nagy mennyiségben és változatos formában előforduló gipszkristály, a homokkő falakon felfedezhető tenyérnyi hematit kiválások (kék-vörös foltok), valamint  a fedőben lévő pirites rétegek vegyi bomlása során keletkező sötét vörös limonit cseppkövek.

A barlang világon egyedülálló barlangrendszerekhez sorolható, mivel eddig hasonló barlangot még nem fedeztek fel. Egyedülállósága kőzetek réteghatárán a hévíz oldó hatásának köszönhető, illetve hogy itt kutat ástak, mert ezeknek a típusú barlangoknak nincs felszínre kivezető természetes járatuk.

Az említett egyedülállóságból adódott hogy kilenc barlangkutató csoport összefogásával egy hetes élettani és klimatológiai expedíciót tartott 1996-ban, 1997-ben a kútbarlangban. Az expedíció nagyon eredményes volt, amelyről számos publikáció jelent meg.

Fotók: Labirint Karszt- és Barlangkutató Sport Egyesület

A barlangba való lejutás barlangászokkal az 52 m mély kúton keresztül lehetséges kötéltechnikával, a kijutás vaslétrán kötélbiztosítással való kimászást igényel és az ehhez szükséges jó fizikai kondíciót. A barlang termeit (átlagos méretük 10-15 m átmérőjű és 2-3 m magas) kuszodák kötik össze. A barlang hőmérséklete egész évben állandó (12, 8- 13 C).

Eddig az alábbi javaslatok érkeztek (a beküldött fotókat megtalálja képgalériánkban - klikk IDE):

Épített környezet: 

1. Gutorfölde-Új hegyen lévő 2 kút
2. Nemesnépi, szoknyás, fazsindelyes harangláb Nemesnépen
3. Keszthely – római katolikus (Magyarok Nagyasszonya) templom
4. Csömödér erdei kisvasút
5. Szentpéterföldei vadászkastély
6. Türjei templom
7. Bödei templom
8. Bucsuszentlászló, római katolikus templom
9. Egregyi templom
10. Festetics-kastély Keszthelyen
11. Festetics-könyvtár
12. Zalaszántói sztúpa
13. Zalaegerszegi skanzen
14. Veleméri templom
15. Nagykapornaki római katolikus templom
16. Kvártélyház, Zalaegerszeg
17. Kallósdi román stílusú Szent Anna körtemplom
18. Kápolna a sényei szőlőhegyen
19. Kányavári szigetre vezető híd


Természeti környezet:

1. Magyarország legnagyobb szilfája, Kerkakutason
2. Fehér gólya
3. Kányavári sziget
4. Márki vadászkastély tölgyfája
5. Valkonyai horhos
6. Hévízi gyógytó
7. Zalaegerszeg-Szenterzsébethegyi 400-500 éves gesztenyefa
8. Sohollári parkerdő (nincs kép)
9. Deák múzeumtól a Deák-kútig vezető túraútvonal
10. Nagybakónak - Kőszikla szurdok
11. Cserszegtomaji Kútbarlang
12. A barlahidai halastó

Természetesen tovább várjuk javaslataikat Zala természeti és épített csodáiról!

A  csatolt fényképet és rövid leírást is tartalmazó javaslatokat november 20-ig várjuk a [email protected] elektronikus, illetve a 8901 Zalaegerszeg, Pf.: 25. hagyományos postai címre. Kérjük, a levélben közöljék nevüket, címüket és telefonszámukat is, hiszen a nevezők között értékes ajándékot sorsolunk ki.
A kezdeményezés honlapján (http:7csoda.zalaihirlap.hu ) valamennyi beérkező javaslat látható lesz majd, s itt zajlik november 21. és január 15. között a szavazás is.

A voksolók által kiválasztott 7-7 csodát a megye ünnepén nevezik meg a kezdeményezők.