Őssejtbeültetés: terápia vagy ámítás?

Zalából is többen keresik a reményt külföldi klinikákon. Kína több városába, Ukrajnába, Kölnbe vezetnek a szálak, e történetekről lapunk is rendszeresen hírt ad. A zalaegerszegi Seregélyes Balázs például tavaly decemberben volt részese őssejtbeültetésnek Pekingben. A történtek fényében most arról érdeklődünk, volt-e értelme az utazásnak.

- Feltétlenül, minden porcikámban javulást érzékelek - mondja maga az érintett, aki felnőtt fejjel esett át az őssejtbeültetésen. Balázs tolókocsiban nőtt fel, a Little-kór merevvé tette végtagjait, ez jelenti számára az önálló életvitel legnagyobb akadályát.

- Érezhetően lazábbak az izmaim, a gyógytornász is észrevette, s minimális segítséggel fel tudok állni - folytatja.

Mint édesanyja, Seregélyes Istvánné, Sári elmondja, a kezelés után először fájdalmak és izomgörcsök jelentkeztek. Aztán fokozatosan javult a helyzet, s ahogy távoztak a görcsök, jött a javulás.

- Mélyebb lett Balázs hangja, simábban beszél, nem akad el a hangja - sorolja a változás jeleit a kozmetikusmester édesanya. - A lábára pedig egész szép kis vádli nőtt, pedig igen vékonyak voltak a végtagjai.

A pekingi utat megelőzően ők is Seffer István klinikáján érdeklődtek, ugyanis hallották a tévében, hogy az ismert plasztikai sebész (aki az őrizetbe vettek egyike) is foglalkozni akar őssejtkutatással.

- Telefonáltunk Kaposvárra, s regisztrálták is Balázst, de egy éven át nem történt semmi. Hiába érdeklődtünk rendszeresen, azt mondták, majd ők szólnak, ha lehet menni. Amikor pedig megtudtuk, hogy 5 millió forint lenne a beavatkozás, le is tettünk róla. Hiszen Kínában a szállással együtt került 11 ezer euróba a négy kezelés.

Ők az elbizonytalanító hírek ellenére is bíznak a kínai orvosokban, s ha megengedhetnék maguknak, megismételnék a kezelést.

Dr. Kovács Lajos, a Zala Megyei Kórház nőgyógyászatának osztályvezető főorvosa már jóval szkeptikusabb őssejtügyben. Arra azonban régóta módot kínál a kórház, hogy szüléskor mintát vegyenek az őssejteket tartalmazó köldökzsinórvérből, amit aztán erre specializálódott cégek mélyhűtve megőriznek.

- A szülések mintegy 3-5 százalékában kérik a szülők a köldökzsinórvér levételét, amire esetleg szükség lehet a gyermek későbbi betegsége gyógyításához - mondja. - A folyamatban mi csak a mintavételt végezzük, minden mást a szülők intéznek. Az őssejtek megőrzése drága, ma már a félmillió forintot közelíti. Bizonyára ez is közrejátszik abban, hogy a válság kitörése óta még kevesebben fordulnak hozzánk ilyen kéréssel.

A hírekből az is tudható, hogy az illegális kezelésekhez használt anyagot egy ukrán nő készítette, s az őssejteket abortumokból nyerték ki. Ennek kapcsán arról is kérdeztük dr. Kovács Lajost, milyen szabályozás létezik az abortumok kezelésére.

- A mi kórházunkban protokoll határozza meg a folyamatot, az eltávolított embriók zárt tartályba kerülnek, és elégetik őket. Ez a hivatalos út, ha valaki mégis hozzá akarna jutni az abortumokhoz, azt csak illegálisan tehetné.

Dr. Gőgös Péter, a Kanizsai Dorottya Kórház orvos-igazgatója úgy véli: ugyan hosszú távon jelentős előnyökkel kecsegtethet az őssejtbeültetés, mégsem véletlen, hogy az Európai Unió tiltja a beavatkozást.

- Különösen a meglehetősen képlékeny embrionális őssejtek felhasználása ígéretes - mondja dr. Gőgös Péter. - Ezek ugyanis még nagyon rugalmasak, többféle sejtté képesek alakulni, elvileg máj vagy akár agyszövet is készíthető belőlük. Sőt, ha arra van szükségünk, inzulintermelésre is felhasználhatók. Ellentétben a felnőtt szervezetből kivett őssejtekkel, amelyek csak a kinyerésük helyével azonos szövetben alkalmazhatók.

Dr. Gőgös Péter kifejtette: amennyiben a 12 hetes embrió épségét sikerül megőrizni az eltávolítás során, az abból kinyerhető őssejtek nemcsak a családtagok, hanem bárki esetében felhasználhatók. Szemben a köldökzsinórvérből vett sejtekkel, melyek nagyjából csak a rokoni körben alkalmazhatók különösebb galiba nélkül.

Az orvos-igazgató jelezte: az újfajta biotechnológiai eljárás híveinek koncepciója tudományosan igazolható, de mivel az őssejtek emberi szövetnek minősülnek, az emberen végzett kísérleteket pedig tiltják az Európai Unió hatályos rendelkezései, így bűncselekményt követ el, aki beültetést végez.

- Még hosszú idő kell ahhoz, hogy az őssejtterápia mindenütt elfogadott és engedélyezett legyen - mondja. - Jelen állás szerint ugyanis nem teljesen ismertek az emberen való alkalmazás hatásai. Nem tudjuk még azt, mi kell ahhoz, hogy a sejtben az a jel induljon el, aminek kell. Így aztán az sem tudható előre, hogy egy beültetett sejt nem indukál-e például rákos burjánzást.