Három kőbe vésett szám van a jövő évi költségvetésben

- Több helyütt említette már: az önkormányzati rendszerben egyszerre van jelen a hiány és a pazarlás, s hogy vannak feladatok, amelyeket válságban el lehet hagyni. A kormány a tervek szerint jövőre 120 milliárdot von el az önkormányzatoktól. Honnan?

- Amíg nincs végleges döntés, részletekről nem tudok beszélni. Ahogyan a miniszterelnök úr is fogalmazott: három kőbe vésett szám van a jövő évi költségvetésben. A 3,8 százalékos hiánycél tartása, a MÁV és a Volán 40 milliárdos költségmegtakarítása, valamint a 120 milliárdos elvonás az önkormányzatoktól. Utóbbit a feladatok redukálásával képzeli el a kormány, amihez jogszabályi változtatásra is szükség van.


 
- Tárgyaltak erről az önkormányzati szövetségekkel? 

- A Kormány-Önkormányzatok Egyeztető Fórumának ez az egyik nagyon fontos szerepe, ám egyeztetni csak a konkrét számokról lehet. Gémesi Györgynek, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége elnökének is azt írtam levelemben, hogy a parlamenti szakasz előtt természetesen tárgyalóasztalhoz ülünk. 
 
- Lesz is miről beszélni. Az egyik égető kérdés, hogy vajon számíthatnak-e a forráshiányos önkormányzatok kormányzati segítségre a pályázati önrészhez? Azt mondják: e nélkül képtelenek fejleszteni.

- Ezt nem tudom így értelmezni. Az elmaradott térségekben legalább 95 százalékos forrást biztosítanak a pályázatok, de számos kiírás  például a regionális operatív programok egy része  százszázalékos támogatású. Ráadásul az Önkormányzati Minisztérium költségvetésében EU-önerő alap is létezik. Persze, nem vitatom, hogy időnként gondot okozhat a saját forrás előteremtése, de azok a helyhatóságok, amelyek előre gondolkodnak, megfelelő tervekkel rendelkeznek, hitellel, kötvénykibocsátással át tudják hidalni a problémát. A hosszú távú fejlesztés  pláne, amely költségmegtakarítással is jár  megéri az áldozatot. Bevallom, nem tartanám jónak, ha önerő nélkül lehetne pályázatokat nyerni, mert az adomány lenne. Minimális összeget mindenki tegyen hozzá a saját céljai érdekében.


 
- És mi lesz a közigazgatási hivatalok sorsa? Lát esélyt arra, hogy rövid időn belül helyreállítsák az önkormányzatok törvényességi felügyeletét? E tekintetben mulasztásos alkotmánysértésben van a parlament.

- A kormány már be is nyújtotta javaslatát az Országgyűlésnek. Ennek lényege, hogy a törvényességi ellenőrzést az eredeti jogosítványokkal együtt visszaadjuk a megyei hivataloknak, de csak az önkormányzati törvényességi ellenőrzés tekintetében. A jól működő regionális rendszert, amiben ezen túl is vannak feladatok, nem kívánjuk megszüntetni.
 
- A Fidesz viszont ezt szeretné.

- Lehet ellenkezni, de annak nincs sok értelme, ha visszaállítunk egy olyan struktúrát, ami többe kerül, mint a mostani, miközben takarékosabb önkormányzati rendszerről beszélünk.
 
- A régóta dúló megye-régió vitában Ön melyik mellett teszi le voksát?

- Egyszer kéne venni egy nagy levegőt, és azt mondani: először ne a struktúráról vitatkozzunk, hanem nézzük meg a feladatokat. Mit lásson el az állam, s mit az önkormányzat? Amikor ez kirajzolódott, akkor kell a struktúrát meghatározni. És nem is biztos, hogy megyében vagy régióban kell gondolkodni, lehet alkotni egy teljesen új rendszert is. Sok tudományos munka szól arról, hogy a városkörnyéki térségeket kellene ilyen típusú feladattal felruházni, és ezeknek megadni a társulás lehetőségét. Fejlesztési ügyekben egyébként a régió sokkal jobb a megyénél, különösen a regionális operatív programok sikerét figyelve. Én tehát nem a struktúráról vitatkoznék, ám ehhez politikai megegyezés kellene, aminek most nem látom esélyét. Sokkal könnyebb lenne például a forráskivonást megoldani, ha az egyben struktúra-átalakítással is járna, hiszen a takarékosság így többfajta érdeket sért majd. Aki erős megyét akar, az az alá-fölérendeltségre szavaz, ami funkciókat von el a településektől s az államtól is.
 


- A választásokig meddig juthatnak az önkormányzati reformmal?
 
- Már azt is nagy eredménynek tartanám, ha sikerülne a helyhatóságok törvényességi ellenőrzését visszaállítani. A kétharmados törvény megváltoztatására most nincs esély, ehhez hiányzik az ellenzék szándéka. Kár, mert ebből az ország sokat profitálna.
 
- Idén a városi rangért vívott küzdelem meglehetősen zajosra sikeredett. A viták fényében: megfelelőek a várossá válás kritériumai?
 
-Erről mindig is volt polémia. Előterjesztésemre, amit a köztársasági elnök úr elfogadott, 22 település lett város az idén. Akad néhány, amelynek közigazgatási előrelépését vitatják, de itt van példának Zalalövő, amely 2000 óta nagyon sokat fejlődött. Az is fontos szempont, hogy milyen térségről, városhiányos területről vagy agglomerációról beszélünk-e. Mindig vitára ad okot, hogy a főváros vonzáskörzetében, ahol egy-egy településen több tízezren laknak, miért nincs több város. Közben kiderül, hogy hiányos az intézményrendszer, az emberek minden szolgáltatásért Budapestre mennek be. Attól tehát, mert lakópark, még nem jár a rang. Eközben vannak olyan nagyközségek, amelyek már régóta térségi központként funkcionálnak, elég csak Pacsára gondolnunk. Ha pedig a politika végül azt mondaná: van az állam s a városkörnyéki körzetközpontok, akkor a mostani 174 helyett 250-300 kistérségre s még több városra lenne szükség.

NÉVJEGY
Varga Zoltán 2006 óta tagja az Országgyűlésnek, az MSZP Békés megyei listájáról jutott a parlamentbe, 2009-től a párt Békés megyei elnöke. Az 57 éves mérnök-közgazdász a megyei közgyűlés irányításával szerzett önkormányzati tapasztalatokat. Hosszú évekig az orosházi üveggyár műszaki igazgatóhelyettese, majd a város ipari parkjának ügyvezetője volt. Idén április 16-tól pedig a Bajnai Gordon vezette válságkezelő kormány önkormányzati minisztere.


Fotók: Pezzetta Umberto