Eltitkolt források? - Adófizetési kötelezettségeiket is megszegik a pártok

Kampánypénzek

A szakértők, és minő érdekes, sokszor maguk a pártok is állítják, hogy a korrupció melegágya maga a pártfinanszírozás. Nem beszélve arról, hogy politikai botrányok jelentős  része - a példák sorolását terjedelmi okoból itt és most hagyjuk is  - a pártfinanszírozás rendezetlenségéből indul el. Nyilatkozataikból kiderül, hogy mindezt a politikai szereplők is kiválóan tudják, az új, tisztább viszonyokat teremtő szabályozás valahogy mégsem akar megszületni.   Hogy mire ez a késlekedés?  Jó kérdés... 

Ami viszont biztos, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelenleg csak az országgyűlésiképviselő-választásra bejegyzett jelölőszervezeteknél, ráadásul csakis  a tőlük kapott adatok  alapján  ellenőrizheti a kampányfinanszírozásra igénybe vett forrásokat, és azok felhasználásának törvényességét. És még eme gyenge ellenőrzési jogosítványokkal is hány és hányféle szabálytalanságot talál!



Az Eötvös Károly Kutatóintézet becslései is azt mutatják, hogy a pártok jócskán többet költenek a legálisan bevallot kiadásoknál
Kattintson a grafikára és tekintse meg alaposabban a számokat!
Forrás: Juhász Gábor "Pénzképviselet"

Mert nézzük csak: amint azt Horváth Balázstól, az ÁSZ főcsoportfőnök-helyettesétől megtudtuk, a pártellenőrzések során feltárt jogsértések egyike, hogy a pártok nem teszik közzé éves pénzügyi beszámolóikat, vagy ha mégis, akkor az nem mutat megbízható képet a gazdálkodásukról. Szintén előfordul, hogy elmulasztják az éves viszonylatban kapott 500 ezer forint feletti belföldi, illetve a 100 ezer forintot meghaladó külföldi adományok, hozzájárulások nevesítését. A vizsgálati eredmények szerint a pártok  tiltás alá eső névtelen adományokat is elfogadnak, és ugyancsak szabálytalanul olyan vagyontárgyakat is hasznosítanak, amelyek nincsenek a tulajdonukban. 


A folytatásban kiderül, hogy az ÁSZ szerint mit kellene, lehetne tenni, hogy a pártfinanszírozás ne legyen a korrupció melegágya?
Lapozzon!

OLDALTÖRÉS: kampány2

Horváth Balázs tájékoztatása szerint ugyancsak előfordul, hogy országos hálózattal rendelkező pártnál a helyi szervezetek pénzforgalma kimarad a pénzügyi elszámolásból, főkönyvi nyilvántartásból, illetve  például a kedvezményes önkormányzati ingatlanok használatánál  elmulasztják a természetbeni, nem pénzbeli juttatások piaci értékelését. És ez még nem minden: a pártok ugyanis   nem egyszer  megsértik a számviteli törvény előírásait a szabályozás, könyvvezetés, bizonylatolás területein,  az adó- és járulékfizetési kötelezettségüket pedig  nem teljesítik teljes körűen.   Jogsértés esetén az ÁSZ az illető pártot felszólítja a törvényes állapot helyreállítására. Fontos megjegyezni, hogy szankcionálási joga mindössze a tiltott bevételre és vagyonszerzésre korlátozódik, de ez sem teljes körű. A költségvetési támogatásban nem részesülő pártoknál ugyanis nincs mód arra, hogy a  tiltott bevétel központi költségvetésbe való befizettetése mellett  azonos összeget zároljanak.   A számvevőszéki felhívásnak amúgy általában eleget tesznek a pártok, az ÁSZ elnökének így eddig egyetlen ügyet sem kellett bírósági útra terelnie.

S hogy az ÁSZ szerint mit kellene, lehetne tenni, hogy a pártfinanszírozás ne legyen a korrupció melegágya? 

Horváth Balázs szerint a   pártfinanszírozás átláthatóbbá tételére benyújtott kormányzati, illetve önálló képviselői indítványok helyes irányt szabnak. Példaként a T4190. számon benyújtott önálló képviselői indítványt említette, amely  szigorítaná a pártok gazdálkodásának és kampányfinanszírozásának kereteit, szélesebb körben szankcionálná a törvénysértő gazdálkodást és tiltott kampányszervezést. Az indítvány a számvevőszéki ellenőrzés hatáskörét is kibővítené, s az ÁSZ javaslatát figyelembe véve, a számviteli törvénnyel összhangban határozná meg a pártok éves pénzügyi beszámolásának rendjét.   Az elkülönített kampányszámla bevezetése az átláthatóság, a hatékony ellenőrzés  alapvető feltétele. A  szakember szerint azonban még ennél is fontosabb lenne, hogy az ÁSZ mindennemű információt megszerezhessen, s   a kampányszámlán kívüli finanszírozást túllépésként ténylegesen feltárhassa, és ezt valamennyi pártnál szankcionálhassa. 

Az elgondolások szerint az új szabályozás megszüntetné a jogi személyek,  jogi személyiségek nélküli társaságok támogatását és részvételét a kampányban - közölte Horváth Balázs, hozzátéve:  a pártok törvényes magatartásának erősítését szolgálná a képviselőjelöltenkénti egymillió forintos költségkorlát tízmillióra való  felemelése. 
És valóban, az említett   vagy bármely ehhez hasonló   javaslat elfogadásával ténylegesen mód nyílna a pártokat pénzelő, a közvélemény előtt ma ismeretlen szervezetek, cégek, személyek eddig ellenőrizhetetlen politikai befolyásának, vagyis a politikai korrupciónak a  csökkentésére. 
  
Bízzunk abban, hogy az új törvény előbb-utóbb megszületik. Addig is arra biztatnánk olvasóinkat, hogy osszák meg velünk a pártkasszákkal kapcsolatos információikat,  vagyis: kutakodjunk együtt a pártok zsebeiben!

Horváth Balázs tájékoztatása szerint ugyancsak előfordul, hogy országos hálózattal rendelkező pártnál a helyi szervezetek pénzforgalma kimarad a pénzügyi elszámolásból, főkönyvi nyilvántartásból, illetve  például a kedvezményes önkormányzati ingatlanok használatánál  elmulasztják a természetbeni, nem pénzbeli juttatások piaci értékelését. És ez még nem minden: a pártok ugyanis   nem egyszer  megsértik a számviteli törvény előírásait a szabályozás, könyvvezetés, bizonylatolás területein,  az adó- és járulékfizetési kötelezettségüket pedig  nem teljesítik teljes körűen.   Jogsértés esetén az ÁSZ az illető pártot felszólítja a törvényes állapot helyreállítására. Fontos megjegyezni, hogy szankcionálási joga mindössze a tiltott bevételre és vagyonszerzésre korlátozódik, de ez sem teljes körű. A költségvetési támogatásban nem részesülő pártoknál ugyanis nincs mód arra, hogy a  tiltott bevétel központi költségvetésbe való befizettetése mellett  azonos összeget zároljanak.   A számvevőszéki felhívásnak amúgy általában eleget tesznek a pártok, az ÁSZ elnökének így eddig egyetlen ügyet sem kellett bírósági útra terelnie.

S hogy az ÁSZ szerint mit kellene, lehetne tenni, hogy a pártfinanszírozás ne legyen a korrupció melegágya? 

Horváth Balázs szerint a   pártfinanszírozás átláthatóbbá tételére benyújtott kormányzati, illetve önálló képviselői indítványok helyes irányt szabnak. Példaként a T4190. számon benyújtott önálló képviselői indítványt említette, amely  szigorítaná a pártok gazdálkodásának és kampányfinanszírozásának kereteit, szélesebb körben szankcionálná a törvénysértő gazdálkodást és tiltott kampányszervezést. Az indítvány a számvevőszéki ellenőrzés hatáskörét is kibővítené, s az ÁSZ javaslatát figyelembe véve, a számviteli törvénnyel összhangban határozná meg a pártok éves pénzügyi beszámolásának rendjét.   Az elkülönített kampányszámla bevezetése az átláthatóság, a hatékony ellenőrzés  alapvető feltétele. A  szakember szerint azonban még ennél is fontosabb lenne, hogy az ÁSZ mindennemű információt megszerezhessen, s   a kampányszámlán kívüli finanszírozást túllépésként ténylegesen feltárhassa, és ezt valamennyi pártnál szankcionálhassa. 

Az elgondolások szerint az új szabályozás megszüntetné a jogi személyek,  jogi személyiségek nélküli társaságok támogatását és részvételét a kampányban - közölte Horváth Balázs, hozzátéve:  a pártok törvényes magatartásának erősítését szolgálná a képviselőjelöltenkénti egymillió forintos költségkorlát tízmillióra való  felemelése. 
És valóban, az említett   vagy bármely ehhez hasonló   javaslat elfogadásával ténylegesen mód nyílna a pártokat pénzelő, a közvélemény előtt ma ismeretlen szervezetek, cégek, személyek eddig ellenőrizhetetlen politikai befolyásának, vagyis a politikai korrupciónak a  csökkentésére. 
  
Bízzunk abban, hogy az új törvény előbb-utóbb megszületik. Addig is arra biztatnánk olvasóinkat, hogy osszák meg velünk a pártkasszákkal kapcsolatos információikat,  vagyis: kutakodjunk együtt a pártok zsebeiben!

Horváth Balázs tájékoztatása szerint ugyancsak előfordul, hogy országos hálózattal rendelkező pártnál a helyi szervezetek pénzforgalma kimarad a pénzügyi elszámolásból, főkönyvi nyilvántartásból, illetve  például a kedvezményes önkormányzati ingatlanok használatánál  elmulasztják a természetbeni, nem pénzbeli juttatások piaci értékelését. És ez még nem minden: a pártok ugyanis   nem egyszer  megsértik a számviteli törvény előírásait a szabályozás, könyvvezetés, bizonylatolás területein,  az adó- és járulékfizetési kötelezettségüket pedig  nem teljesítik teljes körűen.   Jogsértés esetén az ÁSZ az illető pártot felszólítja a törvényes állapot helyreállítására. Fontos megjegyezni, hogy szankcionálási joga mindössze a tiltott bevételre és vagyonszerzésre korlátozódik, de ez sem teljes körű. A költségvetési támogatásban nem részesülő pártoknál ugyanis nincs mód arra, hogy a  tiltott bevétel központi költségvetésbe való befizettetése mellett  azonos összeget zároljanak.   A számvevőszéki felhívásnak amúgy általában eleget tesznek a pártok, az ÁSZ elnökének így eddig egyetlen ügyet sem kellett bírósági útra terelnie.

S hogy az ÁSZ szerint mit kellene, lehetne tenni, hogy a pártfinanszírozás ne legyen a korrupció melegágya? 

Horváth Balázs szerint a   pártfinanszírozás átláthatóbbá tételére benyújtott kormányzati, illetve önálló képviselői indítványok helyes irányt szabnak. Példaként a T4190. számon benyújtott önálló képviselői indítványt említette, amely  szigorítaná a pártok gazdálkodásának és kampányfinanszírozásának kereteit, szélesebb körben szankcionálná a törvénysértő gazdálkodást és tiltott kampányszervezést. Az indítvány a számvevőszéki ellenőrzés hatáskörét is kibővítené, s az ÁSZ javaslatát figyelembe véve, a számviteli törvénnyel összhangban határozná meg a pártok éves pénzügyi beszámolásának rendjét.   Az elkülönített kampányszámla bevezetése az átláthatóság, a hatékony ellenőrzés  alapvető feltétele. A  szakember szerint azonban még ennél is fontosabb lenne, hogy az ÁSZ mindennemű információt megszerezhessen, s   a kampányszámlán kívüli finanszírozást túllépésként ténylegesen feltárhassa, és ezt valamennyi pártnál szankcionálhassa. 

Az elgondolások szerint az új szabályozás megszüntetné a jogi személyek,  jogi személyiségek nélküli társaságok támogatását és részvételét a kampányban - közölte Horváth Balázs, hozzátéve:  a pártok törvényes magatartásának erősítését szolgálná a képviselőjelöltenkénti egymillió forintos költségkorlát tízmillióra való  felemelése. 
És valóban, az említett   vagy bármely ehhez hasonló   javaslat elfogadásával ténylegesen mód nyílna a pártokat pénzelő, a közvélemény előtt ma ismeretlen szervezetek, cégek, személyek eddig ellenőrizhetetlen politikai befolyásának, vagyis a politikai korrupciónak a  csökkentésére. 
  
Bízzunk abban, hogy az új törvény előbb-utóbb megszületik. Addig is arra biztatnánk olvasóinkat, hogy osszák meg velünk a pártkasszákkal kapcsolatos információikat,  vagyis: kutakodjunk együtt a pártok zsebeiben!

Szolid számítások szerint, ha csak az internetes, elektronikus és írott sajtóban és a közterületeken elhelyezett reklámokat számoljuk, és figyelmen kívül hagyjuk  a nagygyűlések, ajándéktárgyak,  kampányszakértők, reklámfilmek költségét, akkor hozzávetőleg 10 elköltött kampányforintból 9 illegális, azaz a törvényben engedélyezett 386 millió forint helyett 3, de inkább 4 milliárdot költenek  a pártok - nyilatkozta még 2007-ben Majtényi László, volt adatvédelmi biztos.

Szerző: Kiss Tamás


Lapozzon!
A folytatásban:
Pártkassza: az APEH bele sem nézhet
Miből gazdálkodhat legálisan egy-egy politikai szervezet?

OLDALTÖRÉS: kampány3

Pártkassza: az APEH bele sem nézhet
Miből gazdálkodhat legálisan egy-egy politikai szervezet?

Pártkassza: az APEH bele sem nézhet
Miből gazdálkodhat legálisan egy-egy politikai szervezet?

Pártkassza: az APEH bele sem nézhet
Miből gazdálkodhat legálisan egy-egy politikai szervezet?

Névtelenül érkező támogatást éppúgy nem fogadhatnak el a pártok, ahogy az állami vállalatoktól vagy állami költségvetési szervtől érkező segítség is tilos számukra. A pártok működéséről, gazdálkodásáról 1989-ben elfogadott törvény szerint így tehát csak tagdíjakból, az állami támogatásból, a párt  cégeinek gazdálkodási tevékenységéből származhat bevételük a pártoknak, ehhez társulhatnak még az állam által ingyenesen átadott ingatlanok. Ha azonban egy párt mégiscsak kapna valahonnan névtelen támogatást, azt a törvény szerint  egy közös, országgyűlési alapítványhoz kéne azonnal utalnia az adott politikai szervezetnek. Igen ám, csakhogy ezen alapítvány létrehozása azóta sem történt meg...



A legnagyobb legális bevétel tehát az állami támogatás, amelyet 1994 óta az elért választási eredmény alapján állapítanak meg. Ennek alapján 1994-ben az MSZP több mint 230 millió forintnyi, az SZDSZ 225, a Fideszt pedig  107 millió forintnyi központi támogatást kapott. 2005-re ez az összeg az MSZP esetében elérte a 969 milliót, a Fidesz 817 milliót, az SZDSZ pedig 282 milliót kapott. Amíg egyébként 1991-ben tizenegy párt volt jogosult támogatásra, 2006-ban már mindössze hat politikai alakulat kapott központi pénzt. 



   
















A pártok 2003 óta alapítványokat is létrehozhatnak, ezek jogosultak  - tudományos, oktatási célú - állami támogatásra, aminek együttes összege eléri az évi egymilliárd forintot. Ezek az alapítványok  olyan munkákban segítenek az anyapártoknak, mint kiadványok nyomtatása, vagy konferenciák rendezése, s így jelentős pénzügyi terheket vesznek le a pártok válláról.



A törvény szerint a   pártok kötelesek minden év április 30-áig az előző évi gazdálkodásukról szóló beszámolót (zárszámadást) a Magyar Közlönyben, valamint saját honlapjukon is közzétenni. Érdekes helyzet, hogy a pártok gazdálkodásába az adóhivatal nem, csak az Állami Számvevőszék nézhet bele, így tulajdonképpen  azok jelentései alapján tájékozódhat a nyilvánosság e kérdésekben. Eredetileg évente kellett a pártoknál számvevőszéki vizsgálatot tartani, ám 1993 óta erre csak kétévente kell sort keríteni, ráadásul csak azoknál a politikai alakulatoknál, amelyek kapnak állami pénzeket. Az ÁSZ egyébként  a jelentések logikájából adódóan  csak évekkel korábbi gazdálkodást tud átvizsgálni, ráadásul több hónappal a vizsgálat előtt be kell jelentkezniük a pártnál, s tulajdonképpen csak a szervezet által adott papírok, pártnyilatkozatok alapján dolgozhatnak. Sajnos az ÁSZ lehetőségei messze vannak a korlátlantól, például azt a javaslatát sem fogadta el az országgyűlés, miszerint ha valamely pártot mulasztáson kapnak a könyvelése átnézésekor, akkor  tizenöt százalékkal csökkenteni lehessen a renitens szervezet állami támogatását...

Fotók: illusztráció

Legyen plafonja!

Budapest - Hat pontból álló javaslatcsomaggal állt elő a kampányfinanszírozás helyzetének rendezésére a Lehet Más a Politika nevű párt.

Ivády Gábor, a Lehet Más a Politika (LMP) nevű párt  tagja   felszólította  a parlamenti pártokat,  kezdjenek valamit a párt- és kampányfinanszírozás  rendezetlen helyzetével. A hatpontos javaslatcsomag  célja, hogy már az európai parlamenti választásokon legyen egy 50 milliós kampányplafon.  Szét kellene választani a párt- és kampánykasszákat, a kampányra egy  nyilvános számláról lehetne csak költeni. Az LMP korlátozná a céges adományokat, és minden, 500 ezer forintnál nagyobb összeget adományozó nevét nyilvánosságra hozatná. 


Szerző: Házi Péter