Elkezdhetjük? Hát elkezdték! - 7. évadjával tért vissza a Trónok Harca

Olvasóink hozzászokhattak már, hogy rendszeresen foglalkozunk az eredetileg George R. R. Martin regénysorozatát feldolgozó fantasyval. Legutóbb a hatodik évadot értékeltük, most a hetedik évfolyam első részének apropóján változtatunk kicsit a megszokottakon, s egy spoilermentes kritikával készültünk, hiszen nagyon friss még az élmény, s bizonyára sokan olyan elszántak, hogy a szinkronos formát is megvárják, mielőtt a legújabb rész megnézését abszolválnák.

Ha röviden szeretnénk fogalmazni az új résszel kapcsolatban, csak annyit írnánk, hogy tökéletes kezdés. Tulajdonképpen szinte semmi számottevő cselekménynek nem lehettünk szemtanúi, mégis mindenkivel találkoztunk, s a történet is haladt előre. A hatodik évad értékelőjében már megénekelt crowd pleaser-ek, azaz mellékesnek hitt szálak mind visszatértek. De ki is merné itt már bármelyik jelenetet félvállról venni? A Martell-ház hárpiáin, így Dorne-on kívül szinte minden szereplő és minden cselekmény kapott pár percet, az egyébként majd egy órásra bővített részben.

Északon továbbra is folyik a haditanács, s szemlélhetjük azt, hogy John miként próbálja meg érvényesíteni a divide et impera, tehát az oszd meg és uralkodj elvét, ezzel testvére és Kisujj nemtetszését teljes mértékig kiváltva. Hiába, vannak, akik a személyes bosszút helyeznék előtérbe, pedig a tél eljött, itt lenne végre az ideje, hogy mindenki felfogja...de, már az első rész is alátámasztotta, hogy fel is fogják, mert a fal sem lehet örök menedék! Minden jel arra mutat, hogy a hét királyság legnagyobb csatája eljön, melyben könnyen lehet, hogy a friss felfedezésének hála, a büdös és nagyon rögös úton mesterré válni igyekvő Samnek óriási szerepe lesz.

A rész főszereplője egyébként vita nélkül a legfiatalabb Stark lány, Arya. Most is megbizonyosodhattunk róla, hogy a már nem is annyira kicsi leány bizony hibátlan kiképzést kapott az arc nélküli gyilkossá nevelő templomban. Érdekes plusz volt az ő történetében, hogy a Trónok Harca is bevetette a sorozatok által nem is oly ritka húzást, miszerint egy mellékszerep erejéig „vendégül látnak" egy híres színészt, avagy énekest. Itt utóbbira esett a választás, bár természetesen nem a megszokott módon, hiszen egy dallal köszönt be az ismeretlen ismerős, méghozzá egy olyan énekkel, ami ráadásul a könyvolvasó rajongók szívét is melengetheti.

Királyvárba is ellátogattunk, sőt, rögtön egy leánykérést is tartogatott a nyitó epizód. A hatodik évad során Cerseire ráaggatni próbált szeretve gyűlölt figura kezd ismét eltűnni, s újra kirajzolódik a királynő azon énje, amelyet már rögtön a sorozat legelső részében láthattunk, mikor kacagva nézte végig Bran nyomorékká válásával végződő zuhanást.

Nem lehetett kihagyni a sárkányok anyját sem. Bár a hódítani igyekvő armada még nem kapott nagy szerepet, azt legalább megtudtuk, hogy nem akarják vesztegetni az idejüket, s vannak olyan harcosok, akik a halál küszöbén is Dany és csapata partraszállására várnak.

Végül pedig a Véreb és a Lobogók Nélküli Testvériség újbóli feltűnését boncolgatnám. Senki sem érti az ő valós szerepük, s most azt is hallhatjuk, hogy még ők sem tudják hová tenni azt az erőt, mellyel rendelkeznek. A legelvakultabb rajongók nevében szólok akkor, mikor azt remélem, hogy egy Kőszívű – s nem Jókai klasszikusa után – névre hallgató egykori asszony megjelenését idézhetik elő? Van még hátra 6 rész és nagy igazság, hogy egy igazi Trónok Harca rajongó, soha nem mondja azt, hogy soha!