A goji-bokor kis helyen elfér

A goji a szuperélelmiszernek kikiáltott wolfberry, alias farkasbogyó különleges, egy árnyalatnyit fanyar-savanykás, de mégis édes ízű gyümölcs. Lédús és csak kevés aprócska sárga magot rejteget. A magból amúgy sikerrel felnevelhető a növény, állítólag még a boltban beszerzett gyümölcsé is alkalmas rá. Igaz, kicsit hosszadalmas az eljárás, de talán nagyobb örömet okoz, ha mi magunk segítjük a világra. Akár most is belevághatunk, s a csemetét a viszonylag meleg lakás világos ablakában nevelgethetjük majd tovább. A magot érdemes beáztatni és csíráztatni. Rakjuk nedves papírtörlőre, takarjuk be újabb nedves papírréteggel, s tartsuk állandóan nyirkosan. A magok körülbelül 10 nap múlva kezdenek kibontakozni, akkor ültessük sterilizált - hőkezelésnek alávetett - ültető keverékkel megtöltött kis cserepekbe. Vethetjük eleve edénybe is, de akkor se hagyjuk kiszáradni a környezetét. Várhatóan egy hónap alatt fejlődnek ki a kis gojigyerekek, de csak akkor ültessük őket a szabad ég alá, ha már a megfelelő méretet elérik. Egyébként elég nagy konténerben erkélyen, teraszon is tartható, de ne feledkezzünk el róla - saját tapasztalatból mondom -, hogy tüskés teremtmény. Legalább is nekem jól összeböködte a kezemet, amikor gyomlálás közben megmarkoltam az egyik elszáradt alsó ágát. S akkor egy kicsit elbizonytalanodtam, mert egy ismeretterjesztő fórumon azt írják a gojiról , hogy tövis nélküli bokor . Szerencsére még nem vettem le róluk a kertészetben rájuk biggyesztett névjegyet, így saját szememmel győződhettem meg róla, hogy a növényem az egyik ehető goji-fajta, a lycium barbarum . Az információk egyébként stimmelnek, kivéve, hogy az elszáradt vékony ágakon igenis van tövis.

A goji megérdemli, hogy helyet szorítsunk neki a birodalmunkban. Mellette szól, hogy nem kell éveket várni, míg hajlandó teremni, nem igényel permetezést, nem kell neki nagy hely, így az is megengedheti magának, akinek csak kicsi a kertje. Tanult kertészemberek írják, hogy nem igényel öntözést , én viszont azt mondom, ültetés utáni első évben ne hagyjuk szomjazni a fa- vagy cserje-csemetéket.

A szakirodalom nem győzi sorolni a goji jó tulajdonságait, s ha azoknak csak a fele igaz, már megéri foglalkozni vele. Több benne a rost, mint a zabkorpában, 67-szer több a B1-vitamin, mint a barnarizsben, kétszer annyi a niacin, mint az élesztőben, ötször annyi a kálium, mint a brokkoliban, kétszer annyi a béta karotin, mint a spenótban s kétszer annyi a C-vitamin mint a narancsban. A tibetiek szerint lassítja az öregedést, fizikailag és szellemileg erősít, gátolja a hajhullást és az őszülést, javítja a látást, gyulladásgátló, gombaölő. Nekem már annyi is elég, hogy erősíti az immunrendszert és roboráló hatású.