Orbán Viktor: Ki kell tartani nemzeti érdekeink mellett

Miközben továbbra is a legfontosabb migrációs útvonalat lezáró Magyarország szankcionálása az egyik fő téma Brüsszelben, a közép- és kelet-európai térség országai továbbra is elutasítják az unió migránspolitikáját. Szlovákia mellett Csehország és Lengyelország is hazánk állaspontját osztja a kérdésben. Az Európai Parlamentben a baloldali és liberális pártok által előterjesztett és szerdán elfogadtatott úgynevezett 7. cikkely is megosztja az uniót. Ez a lehető legsúlyosabb szankcióval járhat, hazánk szavazati jogát is felfüggeszthetik.

A szavazati jog felfüggesztésére azonban kevés az esély, ehhez ugyanis minősített többségre van szükség. Csütörtök este Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter szolidaritását fejezte ki Magyarországgal. „Ma nem látok semmi okot arra, hogy Magyarországot megbüntessék” – mondta a tárcavezető. Hangsúlyozta: az Európai Unió alapját képező értékeket és alapelveket meg kell őrizni és garantálni kell. „Ugyanakkor nem kevésbé fontos az, hogy minden tagállamnak joga legyen a belpolitikában az állami szuverenitás elve szerint működni” – tette hozzá a lengyel külügyminiszter. Egy elhibázott politika lenyomatának nevezte az Európai Parlament (EP) Magyarországgal szembeni szerdai határozatát Orbán Viktor miniszterelnök, aki szerint valójában egy „Soros-jelentés” elkészítéséről van szó. A kormányfő a Kossuth rádió 180 perc című műsorában azt mondta, a Magyarországot érő támadások mögött a migráció áll – „az összes többi lényegtelen” –, létezik ugyanis egy olyan, párthatárokat is átlépő európai érdekközösség, amelynek célja évi több százezer idegen behozatala a kontinensre.

Migránsok várakoznak a belépésre a magyar tranzitzónába Röszkénél Fotó: Mediaworks

Ennek a gondolatnak az „atyamestere”, részben finanszírozója, szervezője Soros György – tette hozzá. Az EP úgy döntött, egy „Soros-jelentést” készít Magyarországról, ilyenre már volt példa, a Tavares-jelentés, amely „szégyenteljes kudarcot vallott” – mondta. A mostani határozatot elolvasva az ember nem tudja, sírjon vagy nevessen – fogalmazott, példaként megemlítve a dokumentumnak a röszkei szír zavargóról szóló részét, amely szerint ezt az embert „tíz év börtönbüntetésre ítélték pusztán azért, mert a feszültségek oldására megafont használt, és három tárgyat hajított a határőrökre”. Valójában arról a szír emberről van szó, aki „át akarta törni a kerítést a röszkei zavargásoknál, megafonnal lázította az embereket, és megtámadta a rendőröket” – mondta a miniszterelnök, úgy értékelve mindezt: a „Soros-féle csapatok” Brüsszelben rendkívül elszántak, az abszurditástól sem riadnak vissza. A miniszterelnök hangsúlyozta: ki kell tartani a magyar nemzeti érdekek mellett, „mi akarjuk megmondani, kikkel éljünk együtt, és kikkel nem”. A brüsszeli támadások nem térítik el a kormányt a céljaitól, Magyarország ezután is a saját útját fogja járni – jelentette ki, közölve: az energiaárak és az adók megállapításának jogát sem adja át a kabinet Brüsszelnek.

Csehországnak világos érvei vannak

Csehország biztonsági okokból továbbra is elutasítja a menedékkérők áttelepítését szolgáló uniós mechanizmust az Európai Unió által kilátásba helyezett szankciók ellenére – jelentette ki újságírók előtt Milan Chovanec cseh belügyminiszter. „Rothadó alapokon” nyugszik az az elképzelés, amelynek alapján az EU meg akarja reformálni a menekültügyet – fogalmazott. Szerinte a reform jelenlegi formájában nem tud majd kezelni egy újabb, a 2015-ösnél nagyobb menekült-áradatot. Csehországnak világos érvei vannak (a kvótával szemben), és ezt a nézetét a visegrádi négyek csoportjának másik három tagja – Magyarország, Szlovákia és Lengyelország – is osztja – tette hozzá Chovanec.