Gyerekvadászat vagy kínálat? Finisben a közoktatási beiskolázás

A nagykanizsai Kőrösi-iskolában az elmúlt szombaton gyakorlott szakemberek előadásai segítették az óvodások szüleit a döntésben, míg a leendő első osztályosokat játékos feladatokkal várta az iskola nevelőtestülete.

- A bejáratnál a felsősök bohócnak öltözve üdvözölték és keksszel valamint gyümölcslével kínálták az érkezőket - mondta Jakabfiné Gerócs Elvira tanítónő. - Ezt követően az óvodásokat vidám játékos vetélkedő várta az iskola tornatermében.

OVISZOMBAT

A kőrösisek a szülőkre is gondoltak, s az iskola védőnője, Hajdú Izabella egészségvédő előadásán túl László Lajosné fejlesztő pedagógus, Bencze Péterné logopédus és Lőrincz Ildikó pszichológus is beszélt a gyerekeket érő új impulzusok jelentőségéről.

– Bemutattuk az iskolát, eközben a gyerekek sem unatkoztak, hisz´ dráma- és kézműves foglalkozáson vettek részt, sőt, a számítástechnikateremben is játszhattak – folytatta Jakabfiné Gerócs Elvira.
– Tapasztalataink szerint a szülő először tanítót választ, ezután általában a nyelvtanulás és a sportolási lehetőségek érdeklik. Főleg ez utóbbi szempontok alapján döntött férjével közös egyetértésben dr. Róka Andrea is, aki 7 éves lányát, Domina Blankát a Kőrösibe íratja.
– Persze fontos volt, hogy az iskola lehetőleg a belvároshoz és így a munkahelyünkhöz közel, könnyen megközelíthető helyen legyen. Az persze csak hab a tortán, hogy a nagyszülők is a közelben laknak. Ráadásul Blankának is szimpatikus a légkör. A fenti beszámolóból kiderül, a városi iskolák ma már ki kell, hogy lépjenek a piacra, be kell, hogy mutassák, amit tudnak. Az úgynevezett oviszombatok fontos szerepet töltenek be, főleg, ha a szülőknek van is idejük, lehetőségük az összeset végigjárni, s azután dönteni.

Miről is? Hallgassuk tovább Mátai Ferencet.
– Kissé elöregedő lakótelep iskolája vagyunk, ez az alaphelyzet jelentősen befolyásolja a jelenünket és a jövőnket Az utolsó nagy zalaegerszegi oktatási szerkezetátalakítás idején mintegy harmadára esett vissza a tanulói létszám, tehát elmondható, hogy a József Attila és most a Pais-iskola bezárása indokolt volt. A demográfiai csúcsnak nevezett időszakban nekünk még 1300 tanulónk volt – vázolta a jelent is átszínező múltat a direktor.

– Önökhöz a körzeten kívül is érkeznek gyerekek...
– Igen, ez a sportosztálynak köszönhető. Az eredményeink magukért beszélnek, abba az osztályba mindig jelentkeznek gyerekek más körzetből. Azt a speciális munkát a Nemzeti Utánpótlási Intézet is támogatja, úgyhogy szigorú feltételeknek kell megfelelnünk. Annak idején az országban csupán 56 iskola kapta meg azt a rangot, amit mi.

ANGOLMÁNIA

Az igazgató nem kis büszkeséggel mondhatja, az ide járt élsportolók névsora igen imponáló: Kámán Tamás, Gáspár Dávid, Bencze Tamás, Lendvai Miklós, Preisinger Sándor és még hosszan sorolhatnánk. Látszik, a foci, a kosár a sztár, de az atlétika sem marad el mögöttük. Az úszásban is mutatkoznak eredmények, hála a Paisban meglévő uszodának.
– A sport ma amúgy is divat, meg lehet lovagolni. Itt van például a fitness... 
– Érdekes, ez így van, a lá lányokat sajnos mégis sokkal nehezebb megmozgatni. Aki nem az élsport felé veszi az irányt, de mégis közel áll hozzá, annak lehetősége van a sportirányultságú osztályba járni.

– Mit keresnek még a szülők?
– A nyelvet, azon belül is az angolt. Az első kérdések egyike: mikor lehet itt angolt tanulni?

Mátai Ferenc szerint nem biztos, hogy ez annyira jó irány. S nemcsak azért, mert az ő – a József Attila iskolától örökölt, 25 éve működő – német két tannyelvű osztályuk ezért némileg veszített a népszerűségéből. A nyelvoktatási szakemberek szerint a némettel jó kezdeni, mert a kötöttebb nyelvtan jó alapokat ad. A nyelven kívül „jó pont” lehet a kézműves szakkör, a zene, a tánc is.
– De ha mindent megcsinál a gyerek, amit manapság ígérnek az iskolák, akkor alighanem haza sem tud menni, itt tölti az egész napot – Mátai Ferenc a diákok gyerekkoráért is apellált, amikor ezt mondta.

A sikeres beiskolázás nem is elég. Ahol a városban nyolc- vagy hatosztályos gimi működik, az általános iskolák néhány év múlva azok elszívó hatásával néznek szembe.

– Hiába dicsér meg évről évre bennünket a Zrínyi-gimnázium, milyen jól felkészült gyerekeket küldtünk, sovány vigasz az nekünk – árnyalta a képet az igazgató. A szülők tehát egyfelől keresik a jó hírű iskolát, másfelől személyesen tájékozódnak, azután pedig főleg tanító nénit, illetve párost választanak. A harmadik réteg automatikusan a körzeti iskola mellett dönt, se ideje, se energiája, s tán igénye sincs arra, hogy jobban körülnézzen, örül, ha a megélhetést biztosítani tudja.

NEVELÉS

– Valami csapdahelyzetbe kerültek a szülők, néha úgy tűnik, nincs idejük a gyerekre, mert a gyerekre keresnek – emelt be fontos körülményt a szempontrendszerbe dr. Belák Péterné Edit, a keszthelyi Ranolder – katolikus – iskola igazgatója. A Szendrey-iskola utódjaként 2004 óta működő egyházi iskola vezetője úgy látja, náluk a nevelés fontosságát középpontba állító szülők jelennek meg igényeikkel.

– A magas színvonalú oktatás mellett jó nevelést szeretnének a gyerekeiknek azok, akik bennünket keresnek – az igazgató asszony maga is hét gyermeket nevelt fel, tisztában van a lehetséges anyai-apai gondokkal. Tudja, hogy a szegénység vagy a hajszoltság teszi olykor lehetetlenné a szülői feladatok ellátását. – Úgy érezzük, a léleknek is sokat kell adni, hogy kiteljesedjen egy gyermek szelleme. Mi a hitéletet nem kérjük számon a családokon, noha a hittan beleépül a napi órarendbe. Ám azt mindenképpen szeretnénk elvárni, hogy a szülő együttműködjön velünk, természetesen a gyerek érdekében. Szakpedagógusok foglalkoznak a sajátos nevelési igényű gyerekekkel, még a felsős tanáraink is részt vettek speciális képzésen ennek érdekében. Én magam pedig a hollandok által szervezett katolikus akadémiát végeztem el Esztergomban.

TANÍTÓNŐ

Mindegyik igazgató egyetértett abban, hogy néptáncóra, rajz szakkör, sakkdélután ide-vagy oda, az iskolaválasztáskor a tanítónő kulcskérdés. Hogy ki a jó? Az úgyis közszájon forog egyegy településen.
– Ők azok, akik vadócba rózsát oltanak – összegzett lírai Márai-idézettel Belákné, aki 36 éve választotta a pedagógus hivatást. 

Nemzeti minimum

● A közoktatási törvény szerint 22–26 fő lehet egy alsó tagozatos osztályban
● Zala megyében a városokban nem megy 28–30 fölé az induló osztálylétszám
● A pedagógusok üdvözlik azt, hogy legyen közismereti minimumot meghatározó nemzeti alaptanterv
● A legnépszerűbb iskolai plusz kínálat a választható alsó tagozatos angol oktatás 

Lapozzon!

OLDALTÖRÉS: SZERINTEM - Újságírói jegyzet

SZERINTEM  - Újságírói jegyzet

Tudják, mi az a pozitív előminősítéssel rendelkező referencia intézmény-jelölt? Van ilyen, pályázni kell rá. Valami hókuszpókusszal, ami túlmutat a napi rutinon. Mert – nyilván erős túlzással – mintha senkit se érdekelne, drága szemünk fénye tud-e csak úgy egyszerűen, de megbízhatóan számolni, olvasni, írni. Az már semmi. De ha van mondjuk tűzzománc kemence, fejlesztő műhely, vagy netán alternatív reformpedagógia, az a valami. Szép dolgok sülnek ki mindebből, kérdés, lehet-e később építeni rájuk. S az is, hogy amíg az iskolák pályáznak és pályáznak, marad-e idejük az ábécére és az egyszeregyre.

SZERINTEM  - Újságírói jegyzet

Tudják, mi az a pozitív előminősítéssel rendelkező referencia intézmény-jelölt? Van ilyen, pályázni kell rá. Valami hókuszpókusszal, ami túlmutat a napi rutinon. Mert – nyilván erős túlzással – mintha senkit se érdekelne, drága szemünk fénye tud-e csak úgy egyszerűen, de megbízhatóan számolni, olvasni, írni. Az már semmi. De ha van mondjuk tűzzománc kemence, fejlesztő műhely, vagy netán alternatív reformpedagógia, az a valami. Szép dolgok sülnek ki mindebből, kérdés, lehet-e később építeni rájuk. S az is, hogy amíg az iskolák pályáznak és pályáznak, marad-e idejük az ábécére és az egyszeregyre.

SZERINTEM  - Újságírói jegyzet

Tudják, mi az a pozitív előminősítéssel rendelkező referencia intézmény-jelölt? Van ilyen, pályázni kell rá. Valami hókuszpókusszal, ami túlmutat a napi rutinon. Mert – nyilván erős túlzással – mintha senkit se érdekelne, drága szemünk fénye tud-e csak úgy egyszerűen, de megbízhatóan számolni, olvasni, írni. Az már semmi. De ha van mondjuk tűzzománc kemence, fejlesztő műhely, vagy netán alternatív reformpedagógia, az a valami. Szép dolgok sülnek ki mindebből, kérdés, lehet-e később építeni rájuk. S az is, hogy amíg az iskolák pályáznak és pályáznak, marad-e idejük az ábécére és az egyszeregyre.