Klímaváltozás

Ez a hektikusság, a 10-12 Celsius fokos hőmérséklet-ingadozás a klímaváltozás legbiztosabb jele. De hogyan hat mindez az állatokra, az emberekre, s úgy általában, a világra? Erről kérdeztük szakértőinket. Dr. Fejér László nyugalmazott egyetemi tanár, a Szabad Zöldek Egyesülete elnöke Zalakaroson, a parkerdő szomszédságában él.

Dr. Fejér László egy láthatóan nem a telelésre készülő, dúsan virágzó rózsát mutat Zalakaroson. Már nem a régi a világ Fotó: Szakony Attila

Rendszeresen tesz nagy sétákat kutyájával a térségben, s ilyenkor újra, meg újra találkozik a klímaváltozás következményével: elpusztult állatokkal, siklókkal, békákkal, melyek az ilyenkor szokásosnál melegebb időjárás miatt még nem vackolták el magukat télre, ezért sokat közülük elgázolnak az autók, vagy megfagynak. S  nem ejtettünk szót még a karácsony előtt javában nyíló rózsáról...

– A felmelegedés globális méreteket öltött – jelentette ki dr. Fejér László. - – Nemrég fejeződött be Casablanca-ban a Klímacsúcs – folytatta dr. Fejér László. – Az itt elfogadott állásfoglalás a NASA legutolsó jelentésére épül. Eszerint a világtenger szintjének radikális emelkedése, a biodiverzitás világméretű csökkenése, a földfelszín egyre nagyobb területeinek elsivatagosodása, a megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszer, az egészséges ivóvíz és levegő hiánya hamarabb mint gondolnánk, már 2020-ra bekövetkezik. Hogy mennyire hiteles a prognózis, arról az Adria partján már meggyőződhetünk. Part menti mólók, melyekről évtizedeken át ugrálhattunk a tengerbe, víz alá kerültek. Az ár-apály mozgás olyan nagy már, hogy bizonyos élőlények: tengeri csillagok, tengeri uborka, de egyes halfajok is kiszorulnak eredeti élőhelyükről. Némelyik partszakaszokon már most élettelen a tenger.

Dr. Fejér László jelezte: a forró égöv afrikai, ázsiai területein már eltűnt a termőtalaj. A hagyományos növénytermesztés nem működik, nincs víz öntözésre és ivóvíz sincs. A csontvázra fogyott jegesmedvék fotói általánosan jelképezik a tragédiát...

Farkas Péter természetvédelmi mérnök szerint a globális felmelegedés létét napjainkban már nem lehet cáfolni.

– Amit mi, átlagemberek észreveszünk a klímaváltozásból, az a környezeti viszonyok szélsőséges változása, amit mindenki a saját bőrén érez – hallottuk Farkas Pétertől. – Nehezen viseli az ember szervezete a hirtelen hőmérséklet-változásokat, a néhány naponta érkező erőteljes fronthatásokat, a forró nyarakat. Nincs ez másként az állatvilágban sem. A klímaváltozás például erősen befolyásolja a madárvonulást, a vonulási útvonalak átalakulnak, változnak a költési szokások, amik bizony, mind a klímaváltozást jelzik. A klímaváltozás, az élőhelyek beszűkülése, az előnytelen emberi tevékenységek hatására drasztikusan csökkenhet egy-egy faj populációja. Így történt például az elmúlt évtizedekben a két „urbanizálódott" fecskefajjal, a molnárfecskével és a füsti fecskével. Hogy ez miért van így?

Rendkívül bonyolult folyamatról beszélünk, hiszen az azonos élőhelyen élő növények, állatok bonyolult kapcsolatban állnak egymással, de nekünk, embereknek is vastagon részünk van abban, hogy ez a két faj eltűnőben van. Emlékszem, gyermekkoromban szinte minden épületen ott voltak a molnárfecske-fészkek, április végétől augusztus végéig vidám csivitelés hallatszott mindenhol, senkit sem zavartak a „frakkos" kismadarak. Idén döbbentem tapasztaltam, hogy a fecskék, a nagy kolóniák szinte kivesztek, itt-ott találni csak néhány fészket. Nincs táplálék, a fecskék eledeléül szolgáló rovarok eltűnnek.

A falvakban kevesen tartanak már állatokat, a pajtákban korábban fészkelő füstifecskék, amelyek a trágya körül zsongó legyekből nevelték fel évről-évre fiókáikat, szinte teljesen eltűntek. Másik probléma, hogy sokakat zavarnak a madarak, a fészek, az ürülék a fészek alatt és bizony elzavarják a kis tollas állatokat, a fészkeket pedig leverik. Közhely, de vigyáznunk kellene környezetünkre, hogy gyermekeink is élhető világban élhessenek. Nem kéne a vécére is autóval menni, s fontos lenne gyermekeinket környezettudatos életvitelre nevelni.

Dr. Varnava Charalambos, a nagykanizsai Kanizsai Dorottya Kórház szakorvosa szerint ma már egyre több kutatás is alátámasztja, hogy a klímaváltozás komoly hatást gyakorol az emberek egészségi állapotára.

– Érdekes, hogy a tudósok csak 2000 után kezdtek el ezzel foglalkozni – mondta a szakember. – A klímaváltozás a rossz alkalmazkodóképességű emberek milliárdjainak életére van hatással nap, mint nap. Gondoljunk csak a hőhullámokra, az árvizekre, a tűzesetekre, illetve az aszályokra. S akkor még nem beszéltünk a folyamatos frontátvonulásokról, melyek a szervezet működését is befolyásolják. Mindezek miatt több millióan halnak meg évente szerte a világban. Holland, görög, német és magyar tudósok megvizsgálták a hőmérséklet-ingadozás és a halálozás összefüggéseit.

Arra jutottak, hogy Görögországban az extrém meleg miatt adott időszakban sokkal többen haltak meg, mint például Németországban, ahol a hőmérséklet nem volt olyan magas. A kutatók szerint az eddigieknél is hosszabb és melegebb hőhullámok várhatók nyaranta, ami nyilván, hatással lesz majd az őszi-téli időszak milyenségére is. Orvosszakmai adalék, hogy a megnövekedett ultraviola sugárzás miatt egyre több a bőrrákos eset, télen pedig évente 200-250 ember fagy meg országszerte. Hogy mindez miért? Van egy görög mondás: az Isten a világot jól alkotta meg – csak mi, emberek elrontottuk...