Országgyűlés: törvény tiltja, hogy az energiaszolgáltatók áthárítsák a különadókat

Fidesz: megvédjük a rezsicsökkentési programot

Ha az Országgyűlés csütörtökön elfogadja az energiahivatal megerősítéséről szóló előterjesztést, akkor a hivatal a jövőben a saját maga által alkotott rendeletekkel is meg tudja védeni a rezsicsökkentés érdekében hozott határozatait - indokolta a Fidesz frakcióvezetője kedden azt, hogy képviselőcsoportja rendkívüli parlamenti ülést kezdeményezett a javaslat mihamarabbi elfogadása érdekében.

Rogán Antal kifejtette: az energiahivatal önálló intézménnyé válik, és rendeletalkotási joga is lesz, rendeletei pedig nem támadhatók meg bíróságon.

A politikus kérdésre válaszolva közölte: jogorvoslatnak természetesen ezekkel szemben is van helye, az Alkotmánybíróságon támadhatók meg a rendeletek, de az energiahivatal jogkörének bővítése által jóval erősebb védelmet kap a rezsicsökkentés.

Rogán Antal sajtótájékoztatón a gáz- és villamosenergia-törvény keddi módosítása kapcsán azt mondta, "elértük azt, hogy bebiztosítottuk az energiahivatal eddig hozott határozatait". Hozzátette: lehetővé vált, hogy azokat a bíróságon is meg lehessen védeni.

Mivel a kormányoldal számít további külföldi és belföldi nyomásgyakorlásra, a Fidesz-frakció képviselői elsőként csatlakoznak az elnökség által kezdeményezett aláírásgyűjtéshez - fűzte hozzá.

Mint mondta, a petíció azt teszi világossá, hogy a magyar embereknek fontos a rezsicsökkentés. "Nem a magyar kormánnyal, nem is a Fidesszel állnak szemben az energiaszolgáltatók, hanem a családokkal" - jelentette ki.

Rogán Antal beszámolt arról: egy átlagos családnak havi 4400 forintot kellene visszafizetnie januárra, februárra és márciusra, ha a bíróság teljes mértékben, jogerősen helyt ad a szolgáltatók keresetének.

"A magyar családokat konkrét veszély érte, és nekünk az a dolgunk, hogy minden alkalommal a családok oldalán álljunk" - válaszolta a frakcióvezető arra a kérdésre, hogy Orbán Viktor miniszterelnök elsőfokú bírósági döntést minősített. "Nekünk nem a bíróságokkal van bajunk, hanem azzal, hogy a szolgáltatói összefogás ilyen gyorsan vezetett eredményre, példátlan gyorsasággal ítélkeztek ebben az ügyben a bíróságok" - fogalmazott, hozzátéve: ha példátlan gyorsasággal történik az ítélkezés, példátlan gyorsasággal kell a parlamentnek is reagálnia arra.

Úgy vélte: a mostani parlamenti döntésekkel az első támadást sikeresen ki lehet védeni. Mint mondta, a gáz- és energiaszolgáltatók ellenérdekeltek a rezsicsökkentésben, a mögöttük lévő tulajdonosi körök vagy éppen az anyaországok politikusai pedig támogatják őket ebben. Rogán Antal szerint nem véletlen az erőteljes francia vagy német nyomásgyakorlás.

Közölte azt is: a rezsicsökkentés folytatódni fog, a vízdíjakról, a szemétszállításról és a csatornadíjakról még a nyár előtt végre kívánja hajtani a kormány a következő lépést, a fűtésdíjak csökkentésének lehetőségét pedig a következő fűtési szezon kezdete előtt megvizsgálja.

Az Országgyűlés plenáris ülése 2013. március 12-én. MTI Fotó: Illyés Tibor

Németh Lászlóné: a fejlesztési források felhasználása megfelelő ütemben halad

Megfelelő ütemben halad a fejlesztési források felhasználása, a 2007-2013. évi források mintegy 97 százalékát meghirdették, a támogatási szerződések kötése is folyamatos  - mondta Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter kedden az Országgyűlés európai ügyek bizottsága ülésén.

Az éves meghallgatásán a miniszter a fejlesztési kabinet létrehozását jelentős lépésnek nevezte a fejlesztések felgyorsítása érdekében.

Németh Lászlóné hangsúlyozta: folyamatosan figyelik a jelentős projektek állását, és a nem megfelelő ütemű forrásfelhasználás esetén közbelépnek, az operatív programok tartaléklistáján lévő fejlesztéseknek adva lehetőséget.

Kiemelte: az önkormányzati, állami fejlesztések elősegítésére önerő alapot hoztak létre, a megfelelő garancia melletti szállítói előleg kifizetésétől pedig azt várják, hogy lendületet ad a fejlesztések megvalósításához.

A miniszter ismertetése szerint az operatív programok közül a Környezet és Energia Operatív Programban (KEOP) a szennyvízberuházások körül akadtak gondok, ezért 58 projektet központosítottak, és a végrehajtást követően a beruházások visszakerülnek a projektgazdákhoz.

A fejlesztési források kifizetésével kapcsolatban Németh Lászlóné hangsúlyozta, hogy a hátralévő időszakban a teljes forrásfelhasználás érdekében tartani kívánják az évi mintegy 1500 milliárd forint eljuttatását a projektgazdákhoz, de ehhez megfelelő ütemben kell beérkezniük a számláknak.

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozóan elmondta, arról már született döntés, hogy a források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre, 40 százalékát az ágazatok között használja fel az ország. Erről folyamatosan egyeztetnek az Európai Bizottsággal, és a Nemzetgazdasági Minisztériummal közösen dolgoznak a leendő operatív programok tartalmán, a lebonyolítás struktúráján.

Képviselői kérdésre válaszolva Németh Lászlóné elmondta: a Nabucco-projektekről tárgyalások zajlanak, és még nem dőlt el, hogy a Mol megtartja-e a részesedését a projektben.

Szócska: önkormányzati feladat marad a járóbeteg-szakellátás

Önkormányzati feladat marad a járóbeteg-szakellátást biztosító rendelőintézetek működtetése.

Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár az erről szóló törvényjavaslat keddi parlamenti vitájában elmondta: a február 15-ei határidőig az önkormányzatok több mint 80 százaléka azt jelezte, hogy megtartja járóbeteg-szakellátó intézményeit, nem adja át őket az államnak.

Az állam ugyanakkor gondoskodik azon szakellátási feladatokról, amelyek nem képezik az önkormányzatok intézményműködtetési kötelezettségének részét, így elsősorban a fekvőbeteg-szakellátásról, valamint az ahhoz integrált járóbeteg-szakellátásról.

Szócska Miklós mindazonáltal hangsúlyozta az állam mögöttes felelősségét: ha az önkormányzat nem látja el szakellátási feladatát, az állam köteles gondoskodni a szolgáltatásról. Ez először ideiglenes feladatellátást jelent három hónapra, és csak a negyedik hónaptól válik véglegessé.

Napirend előtt: keleti nyitás, alaptörvény, Fidesz-székház, föld

A keleti nyitás politikájáról, az alaptörvény negyedik módosításáról, a Fidesz székházának múlt heti elfoglalásáról, valamint az osztrákok magyarországi földszerzéséről szóltak a napirend előtti felszólalások az Országgyűlés keddi ülésén.

Az ülés elején az elnöklő Ujhelyi István bejelentette, hogy csütörtökön 9.30 órakor rendkívüli ülést tart a Ház, amelyen a napirend előtti felszólalásokat követően határozathozatal lesz a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló előterjesztésről.

A Fidesz a keleti nyitásról

Szijjártó Péter (Fidesz) külgazdasági államtitkár a kormány keleti nyitás stratégiájának eddigi eredményeiről tájékoztatta az Országgyűlést. A politikus sikernek nevezte az új külgazdasági stratégiáját, és annak szükségességét a gazdasági válsággal indokolta.

Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára szólal fel napirend előtt az Országgyűlés plenáris ülésén 2013. március 12-én. MTI Fotó: Illyés Tibor

A stratégia keretében Távol-Keletre, az arab világra, a kaukázusi térségre és az afrikai kontinensre is koncentrál a kormány - ismertette. Emlékeztetett a V0 néven, Budapestet délről elkerülő vasúti vonal építésére, amelyet a Kína által létrehozott 1 milliárd eurós hitel felhasználásával valósítana meg az ország. Megállapodás született Szerbiával új határátkelők nyitásáról - folytatta -, kitérve arra, hogy a kis- és közepes vállalkozások érdekében kereskedőházakat hoznak létre. A bakui már meg is nyitott, de hamarosan Moszkvában vagy Pekingben is várhatók kereskedőház-nyitások.

Az orosz külkereskedelem 3,5 milliárd eurós negatív mérlegét Magyarország mezőgazdasági termékek kivitelével kívánja pótolni, tizenkét vállalkozás pedig Vietnámba exportálhat sertést. Hozzátette: a szerb energetikai beruházásokba is bekapcsolódnak magyar cégek, a Magyar Villamos Művek pedig komoly szerephez jut a macedón rendszer fenntartásában.

Szijjártó Péter szólt a Katarral kötött együttműködési nyilatkozatról is a cseppfolyós gáz fogadásáról, és elmondta, az öböl menti arab államok infrastrukturális fejlesztésébe is bekapcsolódna Magyarország.

Az MSZP az alaptörvény módosítását bírálta

Nyakó István (MSZP) az alaptörvény negyedik módosítására utalva azt mondta: a kormány úgy viselkedik saját népével, mintha az egy elnyomó idegen hatalom árnyékában élne. Szerinte miközben külföldön arról beszél a kormány, hogy a magyaroknak joguk van dönteni saját sorsukról, addig itthon az alaptörvénybe foglalja, hogy milyen családmodell az üdvözítő, felszámolja a települési önkormányzatok önállóságát és leszámol a vallásszabadság eszméjével.

A képviselő azt mondta, a közfoglalkoztatottakra vonatkozó szabályozás sérti az egyenlő bánásmód elvét.

Nyakó István, a Magyar Szocialista Párt képviselője szólal fel napirend előtt az Országgyűlés plenáris ülésén 2013. március 12-én.
MTI Fotó: Illyés Tibor

Rétvári Bence államtitkár válaszában emlékeztetett Lendvai Ildikó egy 2009-es kijelentésére, amelyet az után tett, hogy az Alkotmányíróság hatályon kívül helyezte a Btk.-módosításukat. A szocialista politikus akkor - Rétvári Bence elmondása szerint - azt mondta: akár alkotmánymódosítás árán is meg kell védeni a kisembereket. Ezt a hozzáállást azonban most az MSZP nem tartja jogállaminak - tette hozzá.

Kijelentette: 2002 és 2010 között kellett félteni a demokráciát, amikor számos poszt betöltetlen maradt, emiatt például az Alkotmánybíróság ülései maradtak el. Kifogásolta, hogy az MSZP akkor nem idézte Sólyom László volt államfőt, amikor az általa visszaküldött Ptk.-módosítását azonnal, változatlan formában fogadták el.

KDNP: "ostrom balszélről"

Gaal Gergely KDNP-s képviselő a Fidesz budapesti székháza udvarának múlt heti elfoglalásáról azt mondta, az épületben dolgozók beszámolói alapján "jól szervezett betörés" történt, amely mögött a baloldal állt, az "ostrom" értelmi szerzője pedig feltehetőleg az Együtt 2014. Utóbbi "vezetőjét" egy film, a Batman 3 - később elbukott - antihőséhez hasonlította.

Gaal Gergely, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselője (k) szólal fel napirend előtt az Országgyűlés plenáris ülésén 2013. március 12-én. MTI Fotó: Illyés Tibor

Hozzátette, a fiatalok korábban is foglalkoztak és most is foglalkoznak a közélettel, ez rendjén is van, az erőszak és a törvénysértés azonban rossz és elfogadhatatlan módszer az ellenvélemények kifejezésére.

Rétvári Bence, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára az alaptörvény-módosítás kapcsán arról beszélt, azok temetik most a jogállamot, akik ezt már többször megtették, és most lényegében azt a jogszabályt védik, amelyet megalkotásakor támadtak.

Hangsúlyozta, természetesnek tartják, hogy vita van törvényekről, hiszen a  demokrácia szerintük a vitára épül, azonban az annak során kialakult többségi álláspontot mindenkinek, aki hisz a jogállamban, el kell fogadnia. Aki erőszakot mutat, intoleranciát mutat, az agresszió nem fogadható el, nem fér össze a demokráciával - jelentette ki, hozzátéve: örül, hogy rendőrség mindenki szabadságjogait tiszteletben tartva tudott reagálni. Rögzítette, hogy bármely pártszékházat is ér támadás, a kormány és a rendőrség meg fogja védeni.

Jobbik: meg kell védeni a magyar földet!

A jobbikos Magyar Zoltán arról beszélt, hogy nemzeti vidékstratégia megvalósulása helyett vidékleépítés zajlik, az agrárium számos tekintetben sanyarú helyzetben van.

Kiemelten szólt a nyugati határszélen zajló "osztrák térnyerésről". Az osztrák földbérlők szavai szerint több százezer hektáron, több száz településen nullázzák le a magyar gazdák esélyeit, és járulnak hozzá a vidék elnéptelenedéséhez, az "osztrák termőföldszerző nyomulás" több tízezer magyar család megélhetését veszélyezteti.

Az ellenzéki politikus érdemi intézkedéseket sürgetett az agrárkormányzat részéről az ügyben.

Czerván György szakállamtitkár válaszában arról beszélt, a mezőgazdaság nem leépül, hanem épül, jobban teljesít, mint korábban. Felhívta a figyelmet többek között arra, hogy a következő hétéves uniós költségvetés kapcsán Brüsszelben is jó eredményeket sikerült elérni: mintegy 500 milliárd forinttal nőnek a "kisebb közös torta" ellenére Magyarország agrár- és vidékfejlesztési támogatásai.

Vona Gábor, a Jobbik frakcióvezetője és Dúró Dóra, a párt képviselője az Országgyűlés plenáris ülésén 2013. március 12-én.
MTI Fotó: Illyés Tibor

Törvény tiltja, hogy az energiaszolgáltatók áthárítsák a különadókat

Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter erről szóló előterjesztését kedden kivételes sürgős eljárásban, 264 igen szavazattal, 5 nem ellenében és 13 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés. A kormánypártok mellett a Jobbik is igennel szavazott, az MSZP képviselői tartózkodtak, a nem szavazatokat független képviselők adták le.

A szabályozás arra is kitér, hogy ha a Magyar Energia Hivatalnak (MEH) a rendszerhasználati vagy a csatlakozási díjakat megállapító határozatát bírósági felülvizsgálat eredményeként hatályon kívül kell helyezni, ez csak a hivatal új határozatának jogerőre emelkedése után lehetséges.

A pénteken beterjesztett és a kihirdetését követő napon hatályba lépő törvénymódosítás előzménye, hogy a Napi Gazdaság értesülése szerint első fokon a gázszolgáltatóknak adott igazat a Fővárosi Törvényszék a MEH rendszerhasználati díjakat meghatározó rendeletével szemben indított bírósági felülvizsgálat során.

A gázcégek arra hivatkoztak, hogy az energiahivatal eljárása nem felelt meg a földgáztörvénynek, amely szerint a díjakat az indokolt működési és tőkeköltség figyelembevételével kell meghatározni. Az energiaszolgáltatók szerint ugyanis az őket január 1-jétől sújtó új terhek - így a közműadó, a tranzakciós illeték, valamint a Robin Hood-adó kulcsának emelése - indokolt költségnek számítanak, az energiahivatal azonban nem sorolta őket a lakossági áremelést megalapozó költségek közé.

Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlamentben botrányosnak nevezte az említett bírósági döntést, és jelezte, a kormány újabb javaslattal áll elő, amelynek nyomán a rezsicsökkentés a korábbinál is nagyobb mértékű lehet.

A Fidesz-frakció kérésére csütörtökön rendkívüli ülést tart a parlament, az egyetlen napirendi pont a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló előterjesztés határozathozatala lesz. Rogán Antal frakcióvezető kezdeményezésüket indokolva azt mondta: szeretnék rendeletalkotási joggal felruházni az energiahivatalt, hogy megvédhesse a rezsicsökkentés ügyében hozott döntéseit.

Megtilthatják a különadók áthárítását az áram- és földgázszolgáltatóknak

A Ház ülése reggel 9 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, ezt követően rövid határozathozatalt tartanak, amelynek során kizárólag a villamos energiáról és a földgázellátásról szóló törvényeket módosíthatják, jogszabályba foglalva, hogy az újabb adóterheléseket, így például a közműadót vagy a tranzakciós illetéket nem lehet érvényesíteni a fogyasztói árakban.

A szavazások után elsőként a kormány azon javaslatáról kezdődhet általános vita, amely költségvetési intézménnyé alakítana át huszonnyolc, jelenleg gazdasági társaság formájában működő kórházat.

Ezután tárgyalni kezdhetik a nemzetbiztonsági ellenőrzés szabályainak módosítását, miután a fideszes Kocsis Máté és Csampa Zsolt azt kezdeményezte, hogy vessék folyamatos vizsgálat alá a nemzetbiztonsági ellenőrzésben érintett személyeket annak kiderítésére, hogy a munkakör betöltése alatt is megfelelnek-e a biztonsági feltételeknek.

Ugyancsak kedden kerülhet terítékre Pintér Sándor belügyminiszter azon javaslata, amely három hónapra kizárná a közfoglalkoztatásból azokat az álláskeresőket, akiknek gyermeke igazolatlanul nem jár iskolába, vagy nem tartják rendben lakókörnyezetüket. Az ülésnap további részében megvitathatják a tavaly elfogadott hegyközségi törvény kormánypárti módosítását.