Génszennyezés: a vetéstől a kétségbeesésig

A szemlátomást zaklatott gazdálkodóval Felsőpáhokon, a gépműhelyénél találkoztunk.

- Az értesítésben ott áll fehéren-feketén, hogy meg kell semmisítenem a területen levő növényállományt.

Arra a kérdésre, másra számíthatnak-e még a termelt növények közül, elmondta, a kukorica a fő terményük, azon kívül némi búzájuk is van.

- De húszmázsás gabonával mit lehet kezdeni? Lehet, hogy le sem kell aratni, mert húszcentisre nőtt. Ha a tegnapi vihar leverte, akkor annak is vége. Tegnap volt itt a falugazdász, majd ma délután ismét jön, feljegyzi a kárt, megcsinálja a jegyzőkönyvet, aztán nekiállhatok a kukoricát kaszálni. Arról senki sem mond semmit, kapunk-e kártérítést. Megy a tologatás. Az állam vagy fizet, vagy nem, nem tudni, miben állapodik majd meg a kormány és a vetőmag-nemesítő cég.

A gazdálkodó elmondta, két táblájába került abból a vetőmagból, amiből jóhiszeműen vetett. A magot egy balatonszentgyörgyi vállalkozás integrálásával kapta egy kereskedőtől, szabályosan. Azonban a fertőzött állományt körülvevő, kifogástalan kukoricájából is meg kell semmisítenie a védősávba esőt. Király Józsefnek gyenge tíz hektár kukoricája marad, amiről majd betakaríthatja a termést, de annak az ára saját megítélése szerint semmire sem lesz elég. A szárazság miatt néhol még csak egyméteresre nőtt.

Egy másik falubeli gazdálkodó is hasonló határozatot kapott, információnk szerint meg is kezdte a leendő termése megsemmisítését. Telefonhívásunkra azonban közölte, nem szeretne a nyilvánossággal élni.

Füle János felsőpáhoki gazdálkodó a megye legnagyobb mezőgazdasági szervezetének, a tagsága révén 6000 ezer hektáron gazdálkodó Tüskei Összefogás Beszerző és Értékesítő Szövetkezet elnöke. Amikor megkerestük, előrebocsátotta, szövetkezetük szerencsére nem érintetta gmo-szennyezett kukorica ügyében, ugyanis ő sem és a BÉSZ többi tagja sem vásárolt attól a cégtől, amelytől mások szennyezett vetőmagot kaptak. Azonban jól ismeri a gazdálkodók helyzetét.

- Kétségbeejtő helyzetben vannak most azok a termelők, akik teljesen jóhiszeműen, gmo-szennyezett vetőmagot kaptak a forgalmazótól. Amit tudni lehet, a fajtatulajdonos cég nem ismeri el, hogy szennyezett vetőmagot hozott be az országba, mivel a szennyezés minimális, ami szerinte megfelel a szabványnak. A hazai laboratóriumi vizsgálatok eredményét is megkérdőjelezi. A magyar szakminisztérium viszont a nálunk érvényben levő törvények alapján nulla toleranciát hirdetett. Ami azt jelenti, egyáltalán nem kerülhet génmódosított mag a vetőmagtételbe. Az állam a törvényeknek megfelelően, jogosan rendeli el az ilyen kukorica megsemmisítését. Bezúzzák és betárcsázzák. Ezt a munkát is a termelőnek, a saját költségén kell elvégeznie. De arról nem beszél senki, hogy mi lesz a mezőgazdasági termelővel, ki fogja majd kártalanítani, és mikor - mondta a szakember. Füle János hozzátette, későn pattant ki az ügy, ami növeli a károkat.

Virágzik a kukorica, van, ahol már el is virágzott. Mivel az ilyen növény virágpora is hordozza a génmódosított sejteket, a lezúzásra kijelölt táblák körül egy 400 méteres védősávban is meg kell semmisíteni a kukoricát. Ráadásul most már nincs lehetőség utánvetésre, a gazdálkodók kikéstek abból az időből, amikor még a megüresedő területen termelni lehetne valamit a kitárcsázott kukorica helyén.

Termelői körökből származó információ alapján tudjuk, hogy a megyében már hárman kaptak a gmo-s kukorica megsemmisítéséről szóló határozatot. Érdeklődésünkre a Zala Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságán nem cáfolták, de nem is erősítették meg az információt, mivel a Vidékfejlesztési Minisztérium ebben az ügyben megtiltotta, hogy a sajtó számára nyilatkozzanak. Így szerdán e-mailben küldtük el kérdéseinket a minisztérium sajtóirodájának, de a szaktárca tegnap sem reagált érdeklődésünkre.

Dr. Kardeván Endrét, a VM államtitkárát elértük telefonon, s megkérdeztük, milyen kártérítést várhatnak az érintett termelők. Az államtitkár közölte, erről egyelőre ő sem mondhat részleteket, a szaktárca vezetése tárgyalásokat folytat ez ügyben. Azt viszont közölte, hogy az eddigieken túl további kukoricaterületek lesilózására kell számítani.

Mint korábban Fazekas Sándor miniszter már nyilatkozott róla, első körben országosan 940 hektárnyi kukoricát kellett megsemmisíteni a génszennyezés miatt, majd további 2500 hektárt érintően derítettek ki szennyezést vizsgálatok. Ennyivel növekedett a lezúzásra ítélt növényállomány. Utóbbi területen folynak jelenleg a munkák, azonban további tétel következik hamarosan, amivel együtt már meghaladja az 5000 hektárt e keserves tevékenység.

- Újabb 2700 zsáknyi génszennyezett vetőmag került elő, aminek a következményeként további 2000 hektárnyi területen válik szükségessé a kukorica megsemmisítése. Most folyik a feltérképezése annak, hogy ezek az újabb területek kiket érintenek, a vizsgálatok egyébként az egész országra kiterjedően folyamatban vannak, minden tételt ellenőrzünk. A hatósági határozatok majd kimennek, miközben folytatjuk a tárgyalásokat - mondta érdeklődésünkre a VM államtitkára.

Felsőpáhokon, s vélhetősen más, érintett településeken sem kelt túl nagy visszhangot a falu határában lezajló mezőgazdasági tragédia. Az önkormányzat nem illetékes a gazdálkodók ügyeiben, s ha szeretne sem tud segíteni.

- Most hallom először, hogy itt is gondot okoz a génmódosított mag - mondta tegnap Németh Sándor polgármester, amikor megkerestük. - Két nagyobb és néhány kisebb gazdálkodó él a faluban. Az önkormányzat nem tud belefolyni semmilyen módon a mezőgazdasági vállalkozók ügyeibe, nem tudjuk, mit vetnek, nincs is közünk hozzá, hiszen piacgazdaság működik a mezőgazdaságban. Az önkormányzatunk úgy áll anyagilag, hogy minden téren legfeljebb erkölcsi támogatást tudunk adni, mert anyagi lehetőségeink korlátozottak - mondta a polgármester kérdésünkre, tudnának-e ilyen esetben valamilyen segítséget adni a gazdáknak.

- Most hallom először, hogy itt is gondot okoz a génmódosított mag - mondta tegnap Németh Sándor polgármester, amikor megkerestük. - Két nagyobb és néhány kisebb gazdálkodó él a faluban. Az önkormányzat nem tud belefolyni semmilyen módon a mezőgazdasági vállalkozók ügyeibe, nem tudjuk, mit vetnek, nincs is közünk hozzá, hiszen piacgazdaság működik a mezőgazdaságban. Az önkormányzatunk úgy áll anyagilag, hogy minden téren legfeljebb erkölcsi támogatást tudunk adni, mert anyagi lehetőségeink korlátozottak - mondta a polgármester kérdésünkre, tudnának-e ilyen esetben valamilyen segítséget adni a gazdáknak.

OLDALTÖRÉS: GMO-növények a világpiacon és a szerző jegyzete

Gmo-növények a világpiacon

Gmo-növények a világpiacon

Gmo-növények a világpiacon

A génmódosított növényekre vonatkozó legújabb adatokat a Mezőgazdasági Biotechnológiai Alkalmazások Nemzetközi Szolgálata (ISAAA) tette közzé nemrégiben. A szervezet adatai szerint a világ szójatermő területeinek háromnegyedén, a gyapotföldek felén génmódosított növényeket termesztenek. A kukoricaföldek negyedéről, a repcetermő terület ötödéről kerül le ilyen termés. Hazánkban tilos az ilyen növényből származó vetőmagok forgalmazása és termelésbe vonása.

Szerintem (Hajdu Péter jegyzete)

Pillanatnyilag senki sem tud választ adni arra, hogy mikor, ki és milyen módon téríti meg azoknak a gazdálkodóknak a kárát, akik önhibájukon kívül jutottak génszennyezett vetőmaghoz, és elvetették. Abból a szempontból érthető a hallgatás, hogy most már milliárdokra rúg a termés megsemmisítéséből származó termelői kár, s az állami költségvetés nem dúskál a felesleges pénzben. Indítson pert a termelő a vele kapcsolatban álló kereskedővel szemben? Könnyű megjósolni, hogy úgy évekig tartó tortúra elé néz, és kétséges, hogy be tudja-e majd hajtani a követelését. Közben ismét vetni kell majd valamiből. Mégiscsak az államnak kellene most segíteni, és lépni a kártérítés ügyében.

OLDALTÖRÉS: Horn Péter akadémikus szerint illúzió a génmentes termelés

Horn Péter akadémikus szerint illúzió a génmentes termelés


 Illúzió azt képzelni, hogy hazánk sokáig meg tudja tartani génmentes pozícióját Európában - mondta Horn Péter egyetemi tanár, a Kaposvári Egyetem korábbi rektora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja a napokban kirobbant GMO-ügy kapcsán a sonline.hu internetes portálnak csütörtökön.

Horn Péter akadémikus szerint illúzió a génmentes termelés


 Illúzió azt képzelni, hogy hazánk sokáig meg tudja tartani génmentes pozícióját Európában - mondta Horn Péter egyetemi tanár, a Kaposvári Egyetem korábbi rektora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja a napokban kirobbant GMO-ügy kapcsán a sonline.hu internetes portálnak csütörtökön.

Horn Péter akadémikus szerint illúzió a génmentes termelés


 Illúzió azt képzelni, hogy hazánk sokáig meg tudja tartani génmentes pozícióját Európában - mondta Horn Péter egyetemi tanár, a Kaposvári Egyetem korábbi rektora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja a napokban kirobbant GMO-ügy kapcsán a sonline.hu internetes portálnak csütörtökön.

A Somogyi Hírlap elektronikus oldalán megjelent írás szerint Horn Péter úgy fogalmazott: amit egyszer már világméretekben alkalmaznak, az megállíthatatlan.
   
A nemzetközileg is elismert szaktekintélyt a lap annak kapcsán kérdezte, hogy laboratóriumi elemzés szerint Magyarországon több megyében is génmódosított vetőmagból vetettek kukoricát, amit a Vidékfejlesztési Minisztérium határozata szerint meg kell semmisíteni. (Kardeván Endre, a tárca élelmiszerlánc-biztonságért és agrárigazgatásért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón közölte: már több mint 5.000 hektáron kellett, illetve kell majd megsemmisíteni a génszennyezett magból kikelt kultúrákat.)
   
Génszennyezéstől mentes növényeket kizárólag abban az esetben lehetne termelni, ha óriási körzetben valamennyi állam deklarálná: génszennyezéstől mentes vetőmagot használ - mondta Horn Péter. Ez ma már elképzelhetetlen - jegyezte meg, hozzátéve: már csak azért sem, mert hazánkat körbeveszik a miénktől eltérő módon szabályozó országok, ezért tehát véletlenszerűen is előfordulhat keresztfertőződés az állományok között.
   
"Hazánk helyzete (...) csak nehezedni fog, mert Európa a génmódosított élelmiszerek liberalizációja felé halad" - mondta az akadémikus, magyarázatként hozzátéve: nem is tehet mást, hiszen egész Európa szójaimportra szorul, s ma már nem tud másfélét venni, csak génmódosítottat.     Példaként említette Brazíliát, ahol elmondása szerint nyolc generáció óta az egész állatállomány azt eszi, s nem bizonyított semmiféle negatív hatása. A gazdák jó része nem is hajlandó azon változtatni, hogy génmódosított növényt termeszt - közölte.
   
"Irdatlan gyorsasággal fejlődik ez a technológia, megállíthatatlan és használata kikerülhetetlen az állattenyésztésben és a növénytermesztésben is" - hangsúlyozta Horn Péter.

OLDALTÖRÉS: A GOSZ tiszta képet vár a károkról és a biztosítékokról

A GOSZ tiszta képet vár a károkról és a biztosítékokról

A GOSZ tiszta képet vár a károkról és a biztosítékokról

A GOSZ tiszta képet vár a károkról és a biztosítékokról

A Gabonatermesztők Országos Szövetsége tiszta képet akar kapni a génmódosított vetőmaggal szennyezett területeken kikelt növényállomány megsemmisítésének lépéseiről, valamint a felmerülő károkozások jogi és anyagi biztosítékairól.

 Az MTI-hez csütörtökön eljuttatott állásfoglalásában a szövetség hangsúlyozza: szeretnék azt is, ha a magyar állam ebben az ügyben anyagilag és jogilag mögöttük állna. Biztosak akarnak lenni abban is, hogy az őszi vetések megkezdése előtt a forgalomba kerülő vetőmagok GMO-szennyezéstől mentesek lesznek.
   
A GOSZ emlékeztet arra, hogy a szennyezett vetőmag miatt több termelő kapott a kukorica-növényállomány  megsemmisítését elrendelő határozatot. A határozat alapján a gazdának nemcsak a saját tábláját, hanem a 400 méteres távolságon belül a szomszéd területén lévő kukoricát is meg kell semmisítenie pár napon belül. A szövetség rámutat: gabonatermesztők önhibájukon kívül jutottak ilyen helyzetbe. A GOSZ tagjai ugyanis a meglévő jogszabályok betartásával dolgoznak - teszik hozzá.
   
Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) élelmiszerlánc-biztonságért és agrárigazgatásért felelős államtitkára egy csütörtöki fővárosi sajtótájékoztatón megerősítette: nem engedhető meg, hogy génmanipulált vevőmagból növény keljen ki, és akár véletlenül is tovább szaporodjon. Ezért alkalmaznak most a további génszennyezés megakadályozására szigorú eljárásokat. A kár megfizetésével kapcsolatban Kardeván Endre annyit mondott, a károk felmérése még folyik.

OLDALTÖRÉS: VM: újabb génszennyezett kukorica-vetőmagot találtak

VM: újabb génszennyezett kukorica-vetőmagot találtak

VM: újabb génszennyezett kukorica-vetőmagot találtak

VM: újabb génszennyezett kukorica-vetőmagot találtak

 Újabb 2.700 zsák génszennyezett kukorica-vetőmagot találtak az ellenőrzések során, ami további 2.000 hektár vetésterületet érint - közölte Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) élelmiszerlánc-biztonságért és agrárigazgatásért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón.

A génmódosított növények (GMO) magyarországi tilalmának betartásával kapcsolatban Kardeván Endre közölte: eddig már több mint 5.000 hektáron kellett, illetve kell majd megsemmisíteni a génszennyezett magból kikelt kultúrákat.
   
Az államtitkár emlékeztetett: Magyarország ragaszkodik területén a GMO-mentességhez. Ezért hoz szigorú intézkedéseket a GMO-mentesség fenntartása érdekében.
   
Az államtitkár a dinnyeellenőrzésekről elmondta, erre soron kívül került sor, s a dinnye minősége általában megfelelő volt minden vizsgálat alkalmával. Az ellenőrzést végző szakemberek csak néhány - Kardeván Endre által nem számszerűsített - alkalommal találtak olyan importból származó olyan tételeket, amelyek túlérettek voltak, s így ezek minősége már nem volt megfelelő.
Ezeket a tételeket az ellenőrök elkobozták, illetve megtiltották az árusításukat.
   
A magyar dinnyék esetében a tapasztalatok pozitívak voltak. Az MTI kérdésére az államtitkár közölte: a soron kívüli dinnye-ellenőrzés során összesen két alkalommal szabtak ki bírságot. A büntetés összegének megállapítása most folyik.

OLDALTÖRÉS: A termelőknek a megyei kormányhivatalokhoz kell fordulniuk

A termelőknek a megyei kormányhivatalokhoz kell fordulniuk

A termelőknek a megyei kormányhivatalokhoz kell fordulniuk

A termelőknek a megyei kormányhivatalokhoz kell fordulniuk

A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) kéri azokat a termelőket, akik génmódosított szervezettel (GMO) szennyezett vetőmagot vetettek, a megsemmisítést elrendelő hatósági határozat átvétele után vegyék fel a kapcsolatot a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságával - közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) kedden az MTI-vel.

Ezután a növényvédelmi felügyelő a falugazdásszal együtt helyszíni felmérést tart. Jegyzőkönyvet vesz fel a termésbecslésről, valamint az izolációs távolságon - pufferzónán - belül lévő terület beméréséről.
   
A termelő ez után köteles értesíteni a területileg illetékes növény- és talajvédelmi igazgatóságot a kitárcsázás időpontjáról.  Az igazgatóság jegyzőkönyvben rögzíti a megsemmisítés tényét. A virágzás után lévő növényállományt silózógéppel kell megsemmisíteni.
   
A szaktárca közleményében ismerteti: az MgSzH július 4-i vizsgálati eredménye GMO szennyeződést talált a DKC 5311 fajta kukoricahibrid H-8-001/0717 fémzárszámú vetőmagtételben. Az eredményt július 12-én az MgSzH Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság Élelmiszer Mikrobiológiai Nemzeti Referencia laboratóriumának vizsgálati jegyzőkönyve megerősítette.
   
A szennyezett vetőmagot a gazdák 2.500 hektár nettó területen már elvetették. A kukorica már virágzás utáni állapotban van, ezért a táblák mellett 400 méteres izolációs távolságban található kukorica állományt is ki kell tárcsázni.
   
A szennyezett vetőmagból kikelt növényt, valamint a körülötte lévő pufferzóna állományát a felhasználónak kell megsemmisítenie úgy, hogy a szennyezés ne terjedhessen tovább.
   
A 400 méteres pufferzóna meghatározása a géntechnológiával módosított, a hagyományos, valamint az ökológiai gazdálkodással termesztett növények egymás mellett folytatott termesztéséről szóló rendelet alapján történik.
   
A pufferzónákkal együtt így az érintett terület nagysága elérheti az 5.000 hektárt.
   
A VM közleményében emlékeztet: nemzetstratégiai érdek Magyarország GMO-mentességének fenntartása. Ez az egyik alapja a hosszú távon fenntartható növénytermesztésnek és az exportpiacok megtartásának. Egyes, Magyarországon vetőmagot forgalmazó cégek ugyanis termékeiket gyakran olyan országokban állítják elő, ahol engedélyezett bizonyos GMO-k köztermesztése. Így előfordulhat, hogy a Magyarországra beérkezett vetőmagok kismértékben GMO-szennyeződést tartalmaznak, emiatt rendelte el vidékfejlesztési miniszter a vetőmagoknál a fokozott GMO ellenőrzést.    
   
Azokon a területeken, ahol GMO szennyezett vetőmagokat vetettek, az MgSzH a jogszabályoknak megfelelően minden esetben a növények megsemmisítését rendeli el, mert a GMO-s vetőmagokból kikelő állomány további GMO szennyeződések forrása lehet.
   
A közlemény rámutat: a magyar közvélemény 85 százaléka elutasítja a GMO-t, éppen ezért a kormány július 13-án  döntött arról, hogy a lehető legerélyesebben fellép a genetikailag módosított szervezetekkel szennyezett vetőmagokat forgalmazó cégek ellen. Ennek szellemében kezdeményezte a Büntető Törvénykönyv (Btk) módosítását a szigorú büntethetőség érdekében. A VM is módosította a vetőmagokról szóló rendeletét, hogy a növénytermesztési hatóság még hatékonyabban léphessen fel a GMO-val szennyezett területek mentesítése érdekében.
   
A Vidékfejlesztési Minisztérium hangsúlyozza: határozott célja, hogy a vetőmag-előállítókkal, vetőmag-forgalmazókkal és a termelőkkel együttműködve a lehető legkisebb veszteségekkel oldja meg ezt a kritikus helyzetet. A Vidékfejlesztési Minisztérium vizsgálja, hogyan érvényesíthető a lehető leggyorsabban az okozott kárért a felelősség - tartalmazza a közlemény.
   
Az MTI hétfői információja szerint a vetőmagforgalmazó Monsanto Hungária Kft. keresetet nyújtott be a Fővárosi Bírósághoz, kérve, hogy függessze fel a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal határozatát, amely arról rendelkezik, hogy meg kell semmisíteni Monsanto egyik hibridjével bevetett területek növényállományát. A cég azonban fenntartja azt a véleményét, hogy a kifogásolt vetőmagtétel nem volt genetikailag módosított.
   
Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-biztonságért, valamint agrárigazgatásért felelős államtitkára hétfőn Budapesten egy sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy a GMO-szennyezés okozta kár pontos mértékét még most mérik fel a hatósági szakértők, ám a gazdálkodók biztosak lehetnek káruk megtérítésében.