Ebből megélni nem lehet

Kilenc helyett három hónapig lehet igényelni az álláskeresési járadékot, álláskeresési segélyt vagy rendszeres szociális segélyt csak az kaphat, akinek legfeljebb öt éve van a nyugdíjkorhatárig, családonként maximálják a szociális juttatásokat, a közfoglalkoztatottak pedig a lakóhelyüktől távol is kötelesek elfogadni a munkát, különben elveszítik a foglalkoztatást helyettesítő támogatást . Dióhéjban ezek a fontosabb változások, amik szeptember elsejével, illetve január elsejével lépnek majd életbe.

 Csak vélelmezni lehet, hogy fennmarad a jelenlegi pályáztatásos rendszer, és arról sincsenek konkrét hírek, hogy a napi 8, illetve 4 órás (hosszú és rövid távú) foglalkoztatáson változtatnának. Ez utóbbi alig több mint 30 ezer forintos fizetéssel jár, így az érintetteket arra ösztönzi, mielőbb lépjenek tovább.

- Ez a pénz az éhenhaláshoz sok, a megélhetéshez kevés - summázta véleményét Gergely Andrea, aki a megyeszékhelyen, a moziban dolgozik közfoglalkoztatottként. Amolyan mindenes, napi 4 órában, 4 hónapos szerződéssel, ám, mint mondta, ebből a pénzből családot fenntartani, albérletet fizetni lehetetlen.

- 2008 óta nincs állandó munkahelyem, de még tavaly is elfogadható volt a helyzet, mert a 8 órás közfoglalkoztatásban a minimálbért meg lehetett keresni. A mostani rendszer rossz, a kormány szégyene ez a fizetés, amit adnak.

- Keres más lehetőségeket? - kérdeztük.

- Hogyne, külföldre készülök, méghozzá mielőbb, mert ebben az országban megélni nem lehet - így a válasz.

Andrea szerint még roszszabb lesz a rendszer, ha életbe lép a módosítás, és Zalából akár Kelet-Magyarországra is vihetnek majd közfoglalkoztatottakat. A szállást, utazást és ellátást fizetnie kell az államnak, így többe kerül a leves, mint a hús, tette hozzá.

Hogy pontosan milyen lesz az új program, amitől több százezer munkahelyet remél a kormány, egyelőre nem lehet tudni; a végrehajtást szabályozó kormányrendeleteket még nem ismertették. Úgy tudjuk, az álláskeresési járadék idejének csökkentése önmagában nem lesz alkalmas a munkanélküliségi adatok kozmetikázására , hiszen az érintettek a 3 hónap elteltével is a munkaügyi központok nyilvántartásában maradnak. Ugyanakkor az önkormányzatoknak fel venniük őket a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban (a korábbi bérpótló juttatásban) részesülők közé.

- Jelenleg azok vannak többségben a bérpótló támogatásban részesülő munkanélküliek közül, akik segélyt kapnak, nem azok, akik közmunkát végeznek. A kormány új közmunkaprogramjának szabályozásából az olvasható ki, hogy ez fordítva lesz: az lesz a kivételes eset, ha valaki segélyben részesül - világított rá egy fontos különbségre Hardubé Judit, a zalaegerszegi polgármesteri hivatal népjóléti osztályának vezetője.

Az aktív korú, bérpótló támogatásra jogosult (55 év alatti) munkanélküliek közül június végén 490 fő kapta meg a pénzbeli juttatást és 151-en dolgoztak közmunkásként, bár sokan csak négyórás munkához jutottak. Az önkormányzat az elmúlt években folyamatosan emelte a közfoglalkoztatásban részt vevők számát, de jelentős bővítésre a jövőben nem lesz lehetőség, többek között a költségek miatt. Az önkormányzatnak a bérköltségek 20 százalékát kell kifizetnie (80 százalékát kapja az államkasszából), de biztosítani kell az eszközöket és védőfelszereléseket is. Ez azt jelenti, hogy egy közmunkás havi alkalmazása több mint húszezer forintjába kerül az önkormányzatnak, amely persze érdekelt a közfoglalkoztatásban, mert a ráfordításnál nagyobb az előállított érték. Minden munkanélkülit nem tudnak bevonni (sokan nem is vállalják), ezért valószínűleg többeknek az állami munkaprogramokban kell részt venniük a jövőben ahhoz, hogy megszerezzék a jogosultságot a segély folyósításához. Hardubé Judit szerint Egerszegről valószínűleg nem fogják az ország másik részébe vezényelni a közmunkásokat, úgy értesült, az állami munkalehetőségeket régión belül fogják kínálni, de ezekről egyelőre semmit sem lehet tudni.

Borítékolható azonban, hogy az állami közmunkát sokan visszautasítják, ezért valószínűleg még többen választják a feketemunkát. Már most is bőven van példa erre, sőt arra is, hogy a közfoglalkoztatás mellett vállalnak munkát illegálisan.

- Közmunkásként dolgozom, de ebből megélni nem lehet, ezért alkalmi munkát is végzek feketén. Ha az ember keres, talál, és én mindent elvállalok: elmegyek építeni, bontani, disznót etetni, gépkocsit vezetni - mondta egy középkorú férfi, aki érthető okból titokban tartotta a nevét.

- Van ideje erre?

- Megegyeztünk a polgármesterrel, hogy összevontan, négy nap alatt ledolgozom a közmunkát, akkor hét végén már péntektől van időm pénzt keresni - válaszolt.

Megkérdeztük egy kistelepülésen, Bagodban is, mit szólnak az új közfoglalkoztatási elképzelésekhez. Mogyorósi József polgármester nagyon reméli, hogy a faluból nem viszik el a közmunkásokat messzebbre dolgozni, mert nagy szükség van rájuk, mindent elvégeznek a kerítésépítéstől a térkövezésig. Azzal a kormányzati törekvéssel egyetért, hogy munkával több pénzhez lehessen jutni, mint segélyből. Erre egyébként már most is van példa.

- Találkoztam valakivel, aki úgy jött ide munkáért, hogy a mintegy 28 ezer forint bérpótló támogatásnál még a 34 ezer forintos közmunka is jobb - említette a polgármester. Az új foglalkoztatási csomag kapcsán azt emelte ki, hogy szerinte nem oldja meg a feketemunka problémáját.

- Sokan elmennek Ausztriába dolgozni 2-3 hónapra, mások itthon, az építőiparban vállalnak feketemunkát. Arra nem gondolnak, mi lesz a nyugdíjjal; ezek az évek nagyon fognak nekik hiányozni.A feketemunkások nem gondolnak arra, mi lesz a nyugdíjjal; hiányozni fognak ezek az évek

- Sokan elmennek Ausztriába dolgozni 2-3 hónapra, mások itthon, az építőiparban vállalnak feketemunkát. Arra nem gondolnak, mi lesz a nyugdíjjal; ezek az évek nagyon fognak nekik hiányozni.A feketemunkások nem gondolnak arra, mi lesz a nyugdíjjal; hiányozni fognak ezek az évek

OLDALTÖRÉS: A szerző jegyzete

Növelni kell a keretet (Horváth A. Attila)

Növelni kell a keretet (Horváth A. Attila)

Növelni kell a keretet (Horváth A. Attila)

Az ország munkaképes korú lakosságának 53 százaléka dolgozik, ezzel az igen rossz aránnyal utolsók vagyunk Európában. Ezért én üdvözlöm azokat a változtatásokat, amik munkavégzésre ösztönöznek.

Aladi Gusztáv, a megyeszékhelyen közfoglalkoztatást szervező önkormányzati cég, a Kontakt Humán Kft. ügyvezetője mondta ezt érdeklődésünkre. Hozzátette: a módosítással azokat támogatná elsősorban az állam, akik hosszabb ideig álltak munkaviszonyban. (Ahhoz ugyanis, hogy 1 napig folyósítsák az álláskeresési járadékot, a korábbi 5 helyett 10 nap jogosultsági idő lesz szükséges.) Problémának nevezte ugyanakkor, hogy bár a járulékbefizetés bérarányos, ha egy jobban kereső munkavállaló elveszíti állását, ő is maximált támogatást kap. A családonként meghatározott segélyezést viszont nem tartja rossz megoldásnak, hiszen így elkerülhető, hogy egy egész család csak a támogatásokra rendezkedjen be.

- A nyugdíjkorhatárhoz igazítással kevesebben részesülnek majd az álláskeresési segélyben és a rendszeres szociális segélyben, ami egy előrehozott, szociális jellegű nyugdíjnak is tekinthető jelenleg. Így vélhetően hamarabb elkezdenek munkát keresni az érintettek. A közfoglalkoztatottak száma is magasabb lesz, ám a létszámemelés forrása még nem látszik; az államnak nyilván jelentősen növelnie kell a jelenlegi keretet. Az mindenesetre egyértelmű, hogy az 53 százaléknyi munkavállaló nem tudja eltartani az országot, szükség van tehát a rendszer átalakítására - jegyezte meg végül Aladi Gusztáv, aki szakértői bizottság tagjaként részt vett a jogszabály-módosítások előzetes véleményezésében is.

Szerintem (Horváth A. Attila jegyzete)

Jelenleg egy pillére működik a korábban három részre osztott közfoglalkoztatási rendszernek (önkormányzatok és cégek pályázhatnak most az előre meghatározott kapacitásra), ám hamarosan újra elindul az állam által szervezett közmunkaprogram is. A belügyminiszter a minap jelentette be egy lapinterjúban, hogy a közmunkások (tehát a nagy állami projektekbe bevont munkanélküliek) havi 57 ezer forintos jövedelemre számíthatnak majd. Ez az összeg jóval elmarad a korábbi 8 órás közfoglalkoztatásban kifizetett minimálbértől, ám épp annyival magasabb a bérpótló támogatásnál, hogy az helyett érdemes legyen elvállalni a munkát. Ha pedig a szociális juttatások elérését a tervezett módon szigorítja az állam, nagyon nem is marad legális választási lehetőség. Pontosabban marad, az elsődleges munkaerőpiac, ám fontos körülmény, hogy az innen már kiszorult emberek kerülnek bérpótlós státusba, a visszakapaszkodás tehát nem egyszerű. A motiváció a magasabb fizetés; ez az, amiért sokan kénytelenek lesznek maguktól elhelyezkedni. A másik út pedig a feketemunka és a bűnözés. Nagy az esély rá, hogy ez utóbbit is tömegek választják.