Suli (disz)harmóniában?

- Kezdetektől kaotikus állapotok uralkodnak az alapítványnál, bár sokáig azt mondták, minden rendben van - kezdi Lázár István, aki korábban kuratóriumi tag volt. - Akkor jöttem rá, hogy valami nem stimmel, mikor a sokadik felszólítás után betekinthettem a könyvelésbe. Felvetéseimet azonban rendre elmismásolták.

- Az alapítvány nem tudott az elmúlt időszakról két egyező, vagy legalább közelítőleg egyező, pénzügyi elszámolást sem bemutatni, és nem volt szerencsés a kuratórium működése sem, hiszen érdekeltek, az alapítvány által fenntartott egyik iskola tanárai is tagjai voltak - folytatja Lázár István.

Kehidakustány ennek ellenére kitartott: az évi 10 milliós támogatást a közoktatási szerződés szerinti ütemezésben utalta, ezenfelül átvállalta a helyi intézmény rezsijét, iskolatitkárt, takarítót, karbantartót alkalmazott. Az alapítvány megalakulásakor ezt csak Kehida vállalta, a többiek kizárólag a támogatást fizették.

A csökkenő gyereklétszám, az apadó normatíva és a növekvő energiaárak miatt azonban egyre nehezebb helyzetbe került az alapítvány, melynek a vele közoktatási szerződést kötött önkormányzatok is milliós nagyságrendben tartoznak, hangsúlyozza a polgármester. Így fordulhatott elő, hogy nyáron másfél hónapot csúszott a tanárok fizetése, s utazási költségtérítésüket is csak úgy tudta kifizetni az alapítvány, hogy Kehidakustány a szerződésben rögzített támogatáson felül átadta a hiányzó összeget. 2010 szeptemberétől az étkezési térítést viszont már nem a Suli Harmóniának, hanem Zalaszentlászlónak fizeti, onnan hozzák ugyanis az ebédet. Ez a településvezető szerint jogszerű, az alapítvány vitatja ezt.

- Az utolsó csepp az volt a pohárban, mikor levelet kaptam, hogy 5 millió 800 ezer forinttal tartozik önkormányzatunk. Amikor tiltakoztam, kihozták, hogy csak 600 ezerrel... Ami szintén nem igaz, ez pontosan annyi, amennyit az étkezésért kifizettünk. Vajon hogy fordulhat elő, hogy hatnaponta ilyen különbségek vannak a nyilvántartásban?!

Mivel már nem láttak esélyt a helyzet javulására , a képviselő-testület úgy döntött, kilép a Suli Harmónia Alapítványból, és ősztől más formában üzemelteti 2008-ban önerőből épített iskoláját.

Kósa Istvánné, az alapítvány elnöke másképp látja az előzményeket. Szerinte, mivel Lázár István kuratóriumi tag volt, beleláthatott az alapítvány anyagaiba, s ma már nem áll meg az a vád sem, hogy tanárok lennének a kuratóriumban, hisz 2010 márciusára kicserélődött a testület.

- Az új tagok megválasztásakor felajánlottuk Lázár Istvánnak, hogy vegyen részt az alapítvány munkájában. Nem vállalta el - szögezi le az elnök.

Megjegyzi: 2007-08-ban az állami normatíva bőséggel fedezte a béreket, ám a 2009-10-es tanévben az állam kétszer is csökkentette a normatívát, ami a Suli Harmóniának 30-40 milliós kiesést jelentett, így az összeg már a bérekre sem elég. S bár előfordul, hogy a helyhatóságok elmaradnak a támogatással, az alapítvány nem tud szankcionálni: év közben akkor sem lehet iskolát bezárni, ha az önkormányzat nem fizet. A 840 gyereket iskoláztatni, a 140 pedagógus bérét fizetni kell. Kósa Istvánné elismeri: volt, hogy elmaradt az étkezési hozzájárulással, a közüzemi díjakkal vagy az útiköltségekkel, ám nem azért, mert rosszul gazdálkodik az alapítvány.

- Az állam napi egy étkezést finanszíroz, ám intézményeinkben háromszor esznek a gyerekek. A fennmaradó összeget nekünk kell pótolni, tehát ha hiány van, ebből is fakad. Ám, mivel a diákok többsége nálunk eszik először, ebből nem engedhetünk. Közben folyamatosan tárgyalunk az önkormányzatokkal, hogyan tudunk spórolni, s az alapítványon belül is optimalizáltuk a költségeket - hangsúlyozza, megjegyezve: az induláskor valóban csak Kehida vállalta át az alapítványtól a rezsit, ám ma már csak egy-két önkormányzat van, amely nem fizeti ezt.

Gazdálkodásukat pedig vizsgálja az államkincstár és az oktatási hivatal is, tehát minden fillérrel el kell számolniuk.

- Fizetéssel viszont nem tartoztunk. Tavaly nyáron, mikor egyszerre hagyott itt a pénzügyesem és a könyvelőm, ugyan félhavi fizetést kaptak csak a kollégák, ám a következő bérrel ezt kompenzáltuk.

Az elnök elismeri, a kehidai önkormányzatnak kiküldött ötmilliós tartozás téves számításon alapult. Az, hogy valójában mennyi az elmaradás, a különválást megelőző elszámoláskor pontosan kiderül.

- A nehézségek mellett sok sikerünk is van. Most nyertünk egy 44 milliós pályázatot, Vigh László országgyűlési képviselő közbenjárásával pedig közoktatási megállapodást igyekszünk kötni az állammal, ami plusz normatívát jelentene. Azt nem tudni, mit hoz a jövő, ám célunk változatlan: helyben tartani az iskolákat. Büszkék vagyunk arra, hogy alapítványunk részese lehetett annak, hogy a kehidakustányi iskolát nem kellett 2007-ben bezárni, és a kehidai gyerekek a mai napig saját falujukban tanulhatnak.

Míg Kehidakustány váltani készül, Zalavár az idei tanévben csatlakozott az alapítványhoz. Az ok a csökkenő gyereklétszám, a tét a nyolc osztály megtartása volt.

- A dióskáli iskola 2005-ös bezárását követően négy falu, Zalavár, Dióskál, Egeraracsa és Zalaszentmárton működtette iskolánkat, ám tavaly anyagi nehézségekre hivatkozva felmondták az együttműködést, így magunkra maradtunk. Ezen településekről azonban 30 gyerek továbbra is hozzánk jár, az önkormányzatok viszont nem járulnak hozzá költségeinkhez, ami komoly problémát jelent - fogalmaz Berkenyés István, Zalavár polgármestere, hozzátéve: a tanulók száma a közel 130-ról így is 94-re csökkent, így nem tudták biztonsággal tartani a törvényileg előírt osztálylétszámokat.

Az önkormányzat előtt, mivel ragaszkodott iskolájához, két út állt: tagiskolaként legfeljebb hat osztályt működtet, vagy más fenntartót keres.

- Kezdetben kistérségi iskola létrehozását terveztük, ám nem sikerült partnert találnunk. Gondolkodtunk egyházi fenntartásban is, végül a Suli Harmóniával kötöttünk szerződést. Ebben rögzítettük, hogy az infrastruktúra a település tulajdonában marad, s a fejlesztéseket is az önkormányzat vállalja, ezenfelül fizetjük az intézmény rezsijét és a havonta esedékes hozzájárulást.

Az átalakulás legfájóbb pontja, teszi hozzá a polgármester, hogy öt tanár elveszítette állását, a többi kilenc pedig közalkalmazottból munka törvénykönyvessé vált, így a korábbinál jóval többet tanít.

- A csatlakozás óta javultak az iskola eredményei, és az önkormányzatnak is könnyebbséget jelent, hogy jó pár millióval kevesebbe kerül a fenntartás, hisz a tanárok bére sok pénzt elvitt, ezt az évi fejenként 2-3 millió forintot pedig most a Suli Harmónia fizeti. Elszámolási problémánk sosem volt az alapítvánnyal, az egyedüli, ami bánt bennünket, a pedagógusok túlterheltsége.

Az önkormányzat azonban továbbra sem tett le a kistérségi iskola létrehozásának tervéről, hiszen ezen intézmények az alapítványi fenntartásúaknál magasabb normatívát kapnak. A cél tehát állandó: maradjon helyben az iskola. Más önkormányzatok is ezen fáradoznak. Mint Kósa Istvánnétól megtudtuk, jelenleg is több intézménnyel tárgyalnak az esetleges csatlakozásról. Hozzátette: 2007-ben 14 intézménnyel indultak, s bár időközben többen kiléptek, így Zalabaksa és Rezi, a karmacsi iskola pedig bezárt, mindig jöttek újak, például Hahót és Zalaszentlászló. Most 12 intézményt tart fenn az alapítvány, hármat Vas megyében.

OLDALTÖRÉS: Kis létszám, nagy előny

Kis létszám, nagy előny

Az újudvari iskola kezdettől tagja a Suli Harmóniának, az alapítvány a bezárástól mentette meg az intézményt, mely 2007-ben több mint 60, ma 30 tanulóval s öt állandó pedagógussal működik, több felsô tagozatos tárgyat utazó tanárok oktatnak, tudjuk meg Baloghné László Zita iskolaigazgatótól. A készségtárgyakat összevont osztályokban tartják. A kis létszám nagy előnye a családias légkör s az egyénre szabott oktatás, amely során a tanulási nehézséggel küzdő gyerekekre is elegendő idő jut. A befektetett energia pedig megtérül: az egykori tanulók a középiskolákban is megállják helyüket, sokan közülük diplomát szereznek. „Jól vagyunk, és örülünk, hogy gyomorideg nélkül dolgozhatunk, s hálásak vagyunk, hogy még mindig működni tudunk”, hangsúlyozza az intézményvezető.

OLDALTÖRÉS: Szerintem (jegyzet)

Szerintem (jegyzet)  

A települések összefogását az élet kényszerítette ki. A csökkenő gyermeklétszám és az elmúlt húsz évben egyre apadó normatíva számos önkormányzatot sodort kényszerhelyzetbe. Az aktuális polgármesterek és képviselők dönthettek: vagy lakatot tesznek iskolájukra, vagy olyan fenntartót, társulást keresnek, amely – méreténél fogva – még állja a sarat, és biztosítja, hogy az iskola helyben maradjon. Persze, ahol többféle érdeket kell összehangolni, ott óhatatlanul vannak surlódások, nézeteltérések, amelyek, mint Kehidakustány esetében, akár szakításhoz is vezethetnek. A jövő útja azonban mégis ez, így valószínűleg egyre több kistelepülés választja majd az iskolamentésnek ezt a formáját. A másik megoldáshoz gyakrabban kellene áramszünet. Állítólag akkor nőne a népszaporulat...

Menekülési út: alapítványok iskolafenntartói szerepvállalásban   

Nézze meg! Az AK-gépkarabály szétszedése simán megy a tiniknek  

Már nincs veszélyben az étkeztetés a miháldi iskolában