Korszerű lesz vagy korlátozó? Zalaiak az új alkotmányról

OLDALTÖRÉS: Nyolcvankilenc és a jelen

Nyolcvankilenc és a jelen

Teljesen egyetértek azzal, hogy az ideiglenes alkotmányt le kellett már cserélni, és meg vagyok győződve róla: az új sokkal jobb, mint a régi – hangsúlyozta dr. Marx Gyula.

Az egykori országgyűlési képviselő, széles körben ismert zalai közéleti személyiség 1989 szeptemberében, időközi választáson szerzett először parlamenti mandátumot, így már a törvényhozás tagja volt, mikor a gyökeresen átalakított alkotmány hatályba lépett. Az akkori és a jelenlegi alkotmányozási körülményekről kérdeztük.

– Egészen más a két szituáció. 1989 őszén nagy reménységgel vártuk, hogy végre meg lehessen szabadulni a szovjet diktatúrától, bár a korábbi 50 év tapasztalatai, különösen ´56 emléke arra intett
minket, kellő óvatossággal kell a változásokat végigvinni. Manapság keveset beszélnek arról, hogy a rendszerváltás a nyugati és a keleti blokk, az USA és a Szovjetunió közötti egyezségen alapult, Reagan- nek és Gorbacsovnak nagy szerepe volt abban, hogy az események nem vezettek robbanáshoz. A háttérben meglévő egyezségekhez kellett tehát alakítani az alaptörvényt, ennek ellenére a kornak és az akkori helyzetnek megfelelő, használható alkotmány készült. Utólag persze lehet elemezni, mennyire volt jó tartalmilag, illetve mi maradt ki belőle. Mi úgy éltünk a lehetőséggel, hogy közben meggyőződésünk volt: megtettük, amit a történelmi idők követeltek – fogalmazott dr. Marx Gyula.

Az MDF egykori politikusa hozzátette: örül annak, hogy most nem volt szükség alkudozásra, és ki lehet végre mondani, miként határozzuk meg önmagunkat.

Nyolcvankilenc és a jelen

Teljesen egyetértek azzal, hogy az ideiglenes alkotmányt le kellett már cserélni, és meg vagyok győződve róla: az új sokkal jobb, mint a régi – hangsúlyozta dr. Marx Gyula.

Az egykori országgyűlési képviselő, széles körben ismert zalai közéleti személyiség 1989 szeptemberében, időközi választáson szerzett először parlamenti mandátumot, így már a törvényhozás tagja volt, mikor a gyökeresen átalakított alkotmány hatályba lépett. Az akkori és a jelenlegi alkotmányozási körülményekről kérdeztük.

– Egészen más a két szituáció. 1989 őszén nagy reménységgel vártuk, hogy végre meg lehessen szabadulni a szovjet diktatúrától, bár a korábbi 50 év tapasztalatai, különösen ´56 emléke arra intett
minket, kellő óvatossággal kell a változásokat végigvinni. Manapság keveset beszélnek arról, hogy a rendszerváltás a nyugati és a keleti blokk, az USA és a Szovjetunió közötti egyezségen alapult, Reagan- nek és Gorbacsovnak nagy szerepe volt abban, hogy az események nem vezettek robbanáshoz. A háttérben meglévő egyezségekhez kellett tehát alakítani az alaptörvényt, ennek ellenére a kornak és az akkori helyzetnek megfelelő, használható alkotmány készült. Utólag persze lehet elemezni, mennyire volt jó tartalmilag, illetve mi maradt ki belőle. Mi úgy éltünk a lehetőséggel, hogy közben meggyőződésünk volt: megtettük, amit a történelmi idők követeltek – fogalmazott dr. Marx Gyula.

Az MDF egykori politikusa hozzátette: örül annak, hogy most nem volt szükség alkudozásra, és ki lehet végre mondani, miként határozzuk meg önmagunkat.

Nyolcvankilenc és a jelen

Teljesen egyetértek azzal, hogy az ideiglenes alkotmányt le kellett már cserélni, és meg vagyok győződve róla: az új sokkal jobb, mint a régi – hangsúlyozta dr. Marx Gyula.

Az egykori országgyűlési képviselő, széles körben ismert zalai közéleti személyiség 1989 szeptemberében, időközi választáson szerzett először parlamenti mandátumot, így már a törvényhozás tagja volt, mikor a gyökeresen átalakított alkotmány hatályba lépett. Az akkori és a jelenlegi alkotmányozási körülményekről kérdeztük.

– Egészen más a két szituáció. 1989 őszén nagy reménységgel vártuk, hogy végre meg lehessen szabadulni a szovjet diktatúrától, bár a korábbi 50 év tapasztalatai, különösen ´56 emléke arra intett
minket, kellő óvatossággal kell a változásokat végigvinni. Manapság keveset beszélnek arról, hogy a rendszerváltás a nyugati és a keleti blokk, az USA és a Szovjetunió közötti egyezségen alapult, Reagan- nek és Gorbacsovnak nagy szerepe volt abban, hogy az események nem vezettek robbanáshoz. A háttérben meglévő egyezségekhez kellett tehát alakítani az alaptörvényt, ennek ellenére a kornak és az akkori helyzetnek megfelelő, használható alkotmány készült. Utólag persze lehet elemezni, mennyire volt jó tartalmilag, illetve mi maradt ki belőle. Mi úgy éltünk a lehetőséggel, hogy közben meggyőződésünk volt: megtettük, amit a történelmi idők követeltek – fogalmazott dr. Marx Gyula.

Az MDF egykori politikusa hozzátette: örül annak, hogy most nem volt szükség alkudozásra, és ki lehet végre mondani, miként határozzuk meg önmagunkat.

OLDALTÖRÉS: Szerintem (Virrasztó Zsolt jegyzete)

Szerintem (Virrasztó Zsolt jegyzete)
Az, hogy Magyarország új alaptörvényének elfogadásával lezárult az 1989. október 23-tól számított átmenetiség időszaka, vitathatatlan. A kérdés csak az, hogy miként értelmezzük ezt a bizonyos lezárulást. A rendszerváltás demokratikus fejlődésének betetőzéseként, vagy megakasztásaként... Az ezzel kapcsolatos, indulatos vita persze érthető, hiszen az új alaptörvény új hatalmi logika lenyomata. A kormánypártok szerint a nemzeti együttműködést tükröző politikai gondolkodásmódé, a mérsékelt ellenzék szerint pedig már-már a pártállami visszarendeződésé. Nyilvánvalóan ez az oka annak is, hogy nem képes kifejezni, megjeleníteni a nemzet egységét sem, sőt mintha a magyar társadalom politikai megosztottságát konzerválná. Azt, hogy később valamiféle egység szimbólumává válhat-e egyáltalán, még nem tudni. Ez vélhetően attól függ, hány magyar embernek jut eszébe majd újra és újra a tegnap elfogadott alaptörvény kapcsán az a mondat, amellyel Orbán Viktor a hamarosan süllyesztőbe kerülő paragrafushalmazt jellemezte: „Tiszteletben tartom, de nem tisztelem.” Ez viszont nem az alaptörvény szövegén, hanem a kormánypártok cselekedetein múlik.

Szerintem (Virrasztó Zsolt jegyzete)
Az, hogy Magyarország új alaptörvényének elfogadásával lezárult az 1989. október 23-tól számított átmenetiség időszaka, vitathatatlan. A kérdés csak az, hogy miként értelmezzük ezt a bizonyos lezárulást. A rendszerváltás demokratikus fejlődésének betetőzéseként, vagy megakasztásaként... Az ezzel kapcsolatos, indulatos vita persze érthető, hiszen az új alaptörvény új hatalmi logika lenyomata. A kormánypártok szerint a nemzeti együttműködést tükröző politikai gondolkodásmódé, a mérsékelt ellenzék szerint pedig már-már a pártállami visszarendeződésé. Nyilvánvalóan ez az oka annak is, hogy nem képes kifejezni, megjeleníteni a nemzet egységét sem, sőt mintha a magyar társadalom politikai megosztottságát konzerválná. Azt, hogy később valamiféle egység szimbólumává válhat-e egyáltalán, még nem tudni. Ez vélhetően attól függ, hány magyar embernek jut eszébe majd újra és újra a tegnap elfogadott alaptörvény kapcsán az a mondat, amellyel Orbán Viktor a hamarosan süllyesztőbe kerülő paragrafushalmazt jellemezte: „Tiszteletben tartom, de nem tisztelem.” Ez viszont nem az alaptörvény szövegén, hanem a kormánypártok cselekedetein múlik.

Szerintem (Virrasztó Zsolt jegyzete)
Az, hogy Magyarország új alaptörvényének elfogadásával lezárult az 1989. október 23-tól számított átmenetiség időszaka, vitathatatlan. A kérdés csak az, hogy miként értelmezzük ezt a bizonyos lezárulást. A rendszerváltás demokratikus fejlődésének betetőzéseként, vagy megakasztásaként... Az ezzel kapcsolatos, indulatos vita persze érthető, hiszen az új alaptörvény új hatalmi logika lenyomata. A kormánypártok szerint a nemzeti együttműködést tükröző politikai gondolkodásmódé, a mérsékelt ellenzék szerint pedig már-már a pártállami visszarendeződésé. Nyilvánvalóan ez az oka annak is, hogy nem képes kifejezni, megjeleníteni a nemzet egységét sem, sőt mintha a magyar társadalom politikai megosztottságát konzerválná. Azt, hogy később valamiféle egység szimbólumává válhat-e egyáltalán, még nem tudni. Ez vélhetően attól függ, hány magyar embernek jut eszébe majd újra és újra a tegnap elfogadott alaptörvény kapcsán az a mondat, amellyel Orbán Viktor a hamarosan süllyesztőbe kerülő paragrafushalmazt jellemezte: „Tiszteletben tartom, de nem tisztelem.” Ez viszont nem az alaptörvény szövegén, hanem a kormánypártok cselekedetein múlik.