Remélik, tévedés a költségtérítéses képzés megszüntetése a Széll Kálmán Tervben

- Másfelől viszont úgy gondolom, hogy a költségtérítéses képzések kivezetése a felsőoktatásból nem kezelhető központilag - folytatta Dublecz Károly. - A mostani rendszerben teljesen az egyetemek autonómiájába tartozó kérdés, hogy milyen költséggel, milyen szakot tudnak elindítani. S ha ehhez központilag hozzányúlnak, akkor véleményem szerint több felsőoktatási intézménynek a léte kérdőjeleződik meg, hiszen ezek a források meghatározó szerepet játszanak a működésben.

A dékán úgy véli, a költségtérítéses képzés lehetőségét egyik napról a másikra nem lehet megvonni vagy befolyásolni, és ennek nem is igazán látja értelmét. Annál is inkább, mivel evvel piaci igényeket elégítenek ki az egyetemek, főiskolák. A koncepciónak ezt a részét ellentmondásosnak tartja, s reménykedik abban, hogy e kitétel tényleg csak véletlenül került bele a tervbe.

- Nyilván minden egyetem mérlegeli, mennyi költségből tudja ezeket a képzéseket elfogadható szinten megoldani, éppen ezért nem gondolom, hogy ebbe központilag kellene beleszólni - tette hozzá Dublecz Károly. Ugyanakkor bízik abban is, hogy összességében, de az agrárképzés területén sem csökkentik tovább az államilag támogatott keretlétszámot. Annál is inkább, mert utóbbi képzésekre a kormány által is megfogalmazott munkahelyteremtésben, a mezőgazdaság talpraállításában nagy szükség van.

A Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar zalaegerszegi Képzési Központjában évek óta problémát jelentett a költségtérítés magas összege. Zsigmond Edit igazgató elmondta, az államilag finanszírozott hallgatók normatívájával megegyező összeget fizettek a költségtérítéses hallgatók, a gyógytornász és egészségügyi szervező nappali tagozatán ez 323 ezer forintot jelentett félévenként.

- Hosszú idő után most lesz az első év, hogy a kar lecsökkentette a díjat 200, illetve 170 ezer forintra, a levelezősökét pedig a korábbi 162 ezerről 150 ezer forintra. Valószínűleg e lépést a költségtérítéses szakok népszerűsítése is indokolta, hiszen ilyen díjak mellett ezekre a képzési formákra nehezen tudtunk hallgatókat beiskolázni. Kíváncsian várjuk, milyen eredményt hoz. Ugyanakkor semmiképp sem lenne jó, ha megszüntetnék a költségtérítéses képzés lehetőségét, hiszen az intézmény saját bevételének növelése szempontjából is jelentőséggel bír - mondta Zsigmond Edit.

- Biztos vagyok benne, tévedésből került a tervbe a költségtérítéses képzések megszüntetése - vélekedett dr. Varga Mihály, a Nyugat-magyarországi Egyetem, Gépészeti és Mechatronikai Intézete zalaegerszegi Képzési Központja intézetigazgatója. - Igencsak rosszul érintene bennünket, hiszen idén februárban indítottuk el a költségtérítéses levelező képzést, amely a hallgatóknak 150 ezer forintba kerül félévente. Ha az oktatás teljes összegét kellene megfizettetnünk, mint ahogy egyes felvetések szerint erről is szó lehet, akkor 300 ezer forintos tandíj mellett senkit nem tudnánk beiskolázni. Vannak egyetemek, ahol 40-50 százalék a költségtérítéses bevételek aránya, ezeket az intézményeket e képzési forma kivonása teljesen ellehetetlenítené, ezért sem gondolom, hogy ennek létjogosultsága lenne. De visszatérve Zalához, a nappali hallgatói létszámot is költségtérítéses diákok felvételével növeljük, s térítési díjként igen alacsony összeget, 90 ezer forintot határoztunk meg. Éppen azért, hogy az anyagilag kevésbé tehetős gyerekek is bekapcsolódhassanak az oktatásba. A napvilágot látott, gyakran egymásnak ellentmondó hírek ellenére is biztató lehet, hogy a műszaki és a természettudományi képzéseket előnyben részesíti a terv.

Varga Mihály szerint indokolt a felsőoktatás racionalizálása, de úgy érzi, több pénzt már nem lehet elvonni a rendszerből, különösen azokon a területeken, ahol eszközigényes a képzés. Mint hangsúlyozta, a költségtérítéses képzés éppen a meglévő kapacitás jobb kihasználását is szolgálja.

- Teljesen ellehetetlenülne a működésünk - kezdte dr. Solt Katalin, a Budapesti Gazdasági Főiskola zalaegerszegi gazdálkodási karának megbízott dékánja. Nyomatékul hozzátette: majdnem 50 százalékos a költségtérítéses hallgatók részaránya az összes létszámon belül. Ennek az is oka, hogy a jelentkezők közül kevesen tudják elérni az országos ponthatár megállapításakor meghúzott vonalat. Eddig 130 ezer forintot fizettek térítésként, az összeget idén emelik 140 ezer forintra, ám az eszközigényes gazdaság-informatika szakon 160 ezer forintot kérnek a hallgatóktól félévenként. Arra a feltételezésre, miszerint a fizetős képzések kínálatára nincs szüksége a munkaerőpiacnak, Solt Katalin úgy reagált: nem érzik, hogy diplomás munkanélkülieket képeznének.

- A gazdasági felsőoktatásban valamennyi diplomás pályakövetési vizsgálat azt bizonyítja, hogy 3-4 hónapon belül a végzettek el tudnak helyezkedni. Úgy néz ki, túlképzésről még mindig nincs szó, és teljes egészében ezt támasztja alá a BGF-en nemrég készült részletes felmérés is.

- Azt gondoljuk, számtalan felsőoktatási intézmény működését veszélyeztetné a költségtérítéses képzés teljes kivonása, de bízunk abban, erre nem kerül sor - hangsúlyozta dr. Solt Katalin.

- Nálunk főleg a levelezősöket érinti a költségtérítéses képzés. Közülük is minden második hallgatót, azaz a teljes létszám mintegy tíz százalékát - kezdte dr. Birkner Zoltán, a Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampusza igazgatója. - Iyen szempontból nem érintené intézményünket ez az elgondolás. Azonban abban, hogy valóban ki lehet-e fizettetni a hallgatókkal a képzés teljes költségét, már nem vagyok annyira biztos. Évek óta halljuk, változások szükségesek a felsőoktatásban, s azt gondolom, ez be is következik. Ám hogy részleteiben mit jelent és az elgondolás mit hoz magával, még nem tudni. Nyilván olyan megoldást várunk, ami az állami felsőoktatatási intézményeknek pozitív jövőképet ad - fejtette ki Birkner Zoltán.

A nagykanizsai kampusz igazgatója úgy véli, szükséges és indokolt a munkaerőpiac átalakítása.

- Ha nem lesz tömeges jelentkezés a felsőoktatásba, avval megvalósulhat a minőségi képzés. Ehhez azonban az egyetemeknek, főiskoláknak juttatott kereteket nem szabad csökkenteni, nem lehet több pénzt kivonni a rendszerből - vélekedett az igazgató.




Megszorítások kényszerből

Minden intézményt azonos módon érintett a hallgatói juttatásokkal csökkentett állami támogatás 10 százalékos zárolása. Ilyen nagyságrendű elvonást az elmúlt években a felsőoktatásban nem érvényesítettek. A Pannon Egyetemet ez 465 millió forint öszszegben érinti. A keszthelyi karon a megszorításoknak úgy szereznek érvényt, hogy lefaragják a működési költségeket, leállítják a felújításokat és a fejlesztéseket. 

OLDALTÖRÉS: Szerintem – Újságírói jegyzet

Szerintem – Újságírói jegyzet 

Elképzelhető, a „sok a diplomás” probléma megoldása nem várat magára sokáig. Kevesebben jutnának be államilag finanszírozott helyekre, a kormány óriási öszszeget zárolt a felsőoktatásban, miközben, mint hírlett, ám közben cáfolták: megszüntetnék a költségtérítéses képzést. Állítólag ez a passzus tévedésből került a Széll Kálmán-tervbe. A kétkedők nehezen tudják elhinni, hogy miniszteriális szinten ilyesmi előfordulhat. Ha nem is egy az egyben, de valami biztos lesz a fizetős helyekkel, mondják azok, akik nemegyszer megtapasztalták már a „nem zörög a haraszt...” gyanújából kelt valóságot.

Szerintem – Újságírói jegyzet 

Elképzelhető, a „sok a diplomás” probléma megoldása nem várat magára sokáig. Kevesebben jutnának be államilag finanszírozott helyekre, a kormány óriási öszszeget zárolt a felsőoktatásban, miközben, mint hírlett, ám közben cáfolták: megszüntetnék a költségtérítéses képzést. Állítólag ez a passzus tévedésből került a Széll Kálmán-tervbe. A kétkedők nehezen tudják elhinni, hogy miniszteriális szinten ilyesmi előfordulhat. Ha nem is egy az egyben, de valami biztos lesz a fizetős helyekkel, mondják azok, akik nemegyszer megtapasztalták már a „nem zörög a haraszt...” gyanújából kelt valóságot.

Szerintem – Újságírói jegyzet 

Elképzelhető, a „sok a diplomás” probléma megoldása nem várat magára sokáig. Kevesebben jutnának be államilag finanszírozott helyekre, a kormány óriási öszszeget zárolt a felsőoktatásban, miközben, mint hírlett, ám közben cáfolták: megszüntetnék a költségtérítéses képzést. Állítólag ez a passzus tévedésből került a Széll Kálmán-tervbe. A kétkedők nehezen tudják elhinni, hogy miniszteriális szinten ilyesmi előfordulhat. Ha nem is egy az egyben, de valami biztos lesz a fizetős helyekkel, mondják azok, akik nemegyszer megtapasztalták már a „nem zörög a haraszt...” gyanújából kelt valóságot.