2011.03.02. 07:30

A Széll Kálmán Terv, avagy összefogás az adósság ellen

A Széll Kálmán Tervnek három célja van: csökkenteni az államadósságot, megakadályozni annak újratermelődését és tartós lendületbe hozni a magyar gazdaságot - mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter kedden, mikor huszonhat pontban ismertette a terv részleteit.

MTI

A Széll Kálmán Alapítvány rendezvényén - amelyen jelent volt Orbán Viktor miniszterelnök és a kormány több tagja - Navracsics Tibor kifejtette: 2006 óta, a szocialista kormányok alatt hat megszorító csomag "sokkolta" a magyar gazdaságot, a társadalmat, ám a megszorítások politikája nem vezetett sehová, hiszen Magyarország a válságból nem jutott ki, sőt mélyebbre került. Megjegyezte, hogy 2006-ban olyan költségvetési hiánya volt az országnak, amely majdnem világrekordnak számított, csak Libanon "teljesített túl minket", ám Libanont abban az évben megtámadta Izrael, ami "nem volt jótékony hatással a költségvetési hiányukra". 2007-ben Magyarországon volt a legmagasabb a hiány az Európai Unión belül. Így 2008-ban, amikor valóban kitört a világgazdasági válság, Magyarország már egy válságoktól meggyötört ország volt - fűzte hozzá.

A Széll Kálmán Tervnek - mondta - három célja van: csökkenteni az államadósságot, megakadályozni annak újratermelődését és tartós lendületbe hozni a magyar gazdaságot.

A közigazgatási és igazságügyi miniszter kifejtette: ehhez nem megszorításokra, hanem szerkezeti átalakításokra van szükség, amelyek sorát - a kormányzati szerkezet és az államigazgatás átalakításával, az ügyintézés egyszerűsítésével, az adócsökkentéssel, az arányos, munkaközpontú adórendszer megteremtésével és fejlesztési forrásokat megnyitó Új Széchenyi Terv elindításával - a kormány már megkezdte.

Közölte, ezeknek a lépéseknek és az ezután következő szerkezeti átalakításoknak a célja egy erős, versenyképes Magyarország, amely fel tudja venni a tempót versenytársaival.

Kifejtette: Magyarországnak újjá kell születnie, mert a szocialista kormányok nemhogy képtelenek voltak megoldani az előttük tornyosuló gondokat, de "vitatható motivációból" csak rontottak az ország helyzetén. Ezért olyan átalakításokat kell végrehajtani, amelyek célja, hogy megszakítsák az elmúlt nyolc év ördögi körét - közölte.

Az államadósság csökkentéséről szólva elmondta: annak elsődleges közösségi céllá kell válnia, ezért lett a Széll Kálmán Terv alcíme az Összefogás az adósság ellen. "Egy kormány életbe tud léptetni intézkedéseket, de megvalósítani nem tudja őket összefogás nélkül" - mutatott rá. Hozzátette: a gazdaság és a társadalmi ellátórendszerek szerkezetét úgy kell átalakítani, hogy az államadósság ne termelődjön újra, a gazdasági növekedés pedig fenntartható legyen.

Kevesebb szabadság, gyógyszer-finanszírozás, új közbeszerzési törvény

A törvénymódosítás hatályba lépésétől évi negyvenről húsz napra csökken a miniszterek szabadsága.

Április 1-jétől a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) konzultációkat folytat az érintettekkel egy hatékonyabb gyógyszer-finanszírozási rendszer kialakítása érdekében, az ehhez szükséges jogszabályokat július 1-jéig megalkotják. Navracsics Tibor megjegyezte, az Új Széchenyi Terv 298 milliárd forintot tartalmaz az egészségügy korszerűsítésére.

Július elejéig alkotják meg az új gyógyszer-támogatási rendszer működéséhez szükséges jogszabályokat.

Július 1-jéig a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) és a Belügyminisztérium (BM) kidolgozza a rezsiköltségek befagyasztását lehetővé tévő szabályozás részleteit.
Ugyancsak július 1-jéig az Országgyűlés elfogadja az új közbeszerzési törvényt; elkészítik az új, sok ember munkáját igénylő közmunkák kivitelezési terveit, és előkészítik a közmunkarendszer keretéül szolgáló új jogszabályokat a BM, az NGM és a Vidékfejlesztési Minisztérium vezetésével.

Új rokkanttá nyilvánítási rendszer és felülvizsgálat

A Nefmi koordinálásával megalkotják azokat a jogszabályokat, és létrehozzák azokat az intézményeket, amelyek egy új rokkanttá nyilvánítási rendszer alapjait jelentik. 2012. január 1-jéig egy új, átlátható rokkanttá nyilvánítási rendszer keretében "méltányosan és elvszerűen" felülvizsgálják a korábbi minősítéseket.

Felülvizsgálják a korengedményes nyugdíjak rendszerét, valamint a táppénz-folyósítás szabályait, és javaslatot tesznek azok megváltoztatására.

Közszolgálat és oktatás

Kidolgozzák az új közszolgálati életpályamodellt. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium megvizsgálja, hogy a jelenlegi büntetőjogi szabályozás elégséges visszatartó erőt jelent-e a táppénzcsalásokkal szemben.

2011 szeptemberéig elfogadják a közoktatási és felsőoktatási rendszert szabályozó törvényeket. A következő év szeptemberében hatályba lép az új közoktatási törvény, megkezdi működését a felsőoktatás új rendszere.

Nemzeti Közlekedési Holding és Új Széchenyi Terv

December 31-ig megalkotják azokat a jogszabályokat, amelyek az új nyugdíjrendszer működéséhez szükségesek, valamint azokat a lépéseket, amelyek a vállalkozások adósságterhének további csökkenéséhez vezetnek. A miniszterelnök-helyettes hozzátette: az Új Széchenyi Terv keretén belül további 516 milliárd forintot fordít a kormány vállalkozásfejlesztésre.

Ugyancsak az év végéig az NFM kidolgozza a MÁV adósságrendezésének és átszervezésének tervét. Jövő év január 1-jével megalakul a Nemzeti Közlekedési Holding, és megkezdődik a közösségi közlekedés szervezeti konszolidációja. Az Új Széchenyi Terv 752 milliárd forint forrást tartalmaz közlekedési és közösségi közlekedési fejlesztésekre, felújításokra - mondta a miniszterelnök-helyettes.

A közigazgatási és igazságügyi tárcának az év végéig meg kell alkotnia azokat a jogszabályokat, amelyek a végrehajtási és felszámolási eljárások gyorsításával és átláthatóvá tételével csökkentik a vállalkozások terheit.

Újfajta közmunka

2012. január 1-jével elindul a közmunkák új rendszere, és hatályba lép az új, fenntartható nyugdíjrendszer.

Párt-támogatási stop ás adósságfék

Navracsics Tibor bejelentette azt is, hogy befagyasztják a pártok nominális támogatásának értékét a 2011-es szinten addig, amíg az államadósság szintje jelentősen nem csökken.

Az új alkotmány hatályba lépésével bevezetik az adósságfék intézményét, amellyel "bizonyos automatizmusokat" építenek be arra az esetre, ha az államadósság meghaladná az alkotmányban rögzített szintet - jelezte Navracsics Tibor.

Közlése szerint 2013. január 1-től lép életbe a használatarányos elektronikus útdíjrendszer.


200 fős parlament

2014-től kétszáz fős Országgyűlést választanak az állampolgárok.

Széll Kálmán Terv-reakciók

Zalai vélemények a strukturális átalakításokat tartalmazó Széll Kálmán Tervről

OLDALTÖRÉS: Befagyasztják a legfontosabb rezsiköltségeket

Befagyasztják a legfontosabb rezsiköltségeket

A Széll Kálmán Terv szerint a devizahitelek törlesztése sok családban már a megélhetést fenyegeti, így fontos, hogy legalább a rezsiköltségek ne emelkedjenek az égig. Ezért a kormány hatósági árképzéssel és az extraprofit visszaszorításával befagyasztja a legfontosabb rezsiköltségeket.

A rezsiköltségek befagyasztását lehetővé tévő szabályozás részleteit július elsejéig a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Belügyminisztérium dolgozza ki.

A Széll Kálmán Terv az intézkedést azzal indokolja: minden józanul gondolkodó kormány számára az a legfontosabb, hogy a családok helyzete stabil és kiszámítható legyen. Mint a dokumentumban olvasható, a megélhetési kockázatok csökkentése közvetlenül is pozitívan hat a gazdasági teljesítményre, az adósság legyőzésére, mivel az erős háztartásokban sokkal kisebb az esélye annak, hogy bárki kiesik a normális élet világából, és az állam segítségére szorul. A családok védelmével és megerősítésével a szociális kiadások hosszabb távú csökkenésére, ezzel az adósság újratermelődésének elkerülésére is okkal lehet számítani - derül ki a tervből, amelyet kedden ismertettek.

A dokumentum szerint az abban foglalt intézkedések révén nő a bizalom Magyarország iránt, ezzel csökken a kockázati felár és vele az általános kamatszint, ez pedig fékezni fogja szinte minden termék és szolgáltatás árának növekedését. A családok így olcsóbban juthatnak hitelhez, bátrabban tervezhetnek, mert kevesebb pénzt visz el a hitelkamat. "A devizahitelezés, amelyet a nemzeti ügyek kormánya egy korábbi döntésével már betiltott, elveszti így az értelmét, hiszen a forintkamatok is elérhetőkké válnak" - olvasható a tervben.

OLDALTÖRÉS: Át kell alakítani a gyógyszertámogatások rendszerét

Át kell alakítani a gyógyszertámogatások rendszerét

A Széll Kálmán Terv szerint át kell alakítani a gyógyszertámogatás rendszerét úgy, hogy a gyógyszerek ára ne emelkedjen, de az adófizetők pénzéből kevesebbet kelljen költeni rá. Mindezt egy többlépcsős folyamatban kell elvégezni, a támogatások korrupt és átláthatatlan jellegét pedig fel kell számolni - rögzíti a kedden ismertetett dokumentum.

Az Adósság és egészségügy című fejezet szerint ma Magyarországon az egészségügy a betegségből indul ki ahelyett, hogy az egészségre koncentrálna, és míg arányait tekintve összesen kevesebb közpénzt költ az állam erre a területre, addig a gyógyszerek támogatására fordított források messze meghaladják a régió átlagát. Rossz szerkezetben és indokolatlan mennyiségben fogynak a támogatott gyógyszerek - állapítják meg.
A Széll Kálmán Terv szerint a megoldás a gyógyszertámogatások rendszerének átalakításában van. Meg kell ugyanakkor vizsgálni azt is, mi indokolja a gyógyszergyárak által finanszírozott, gyógyszerfelíró orvosok részére egzotikus üdülőhelyeken szervezett továbbképzéseket és a jutalékok átláthatatlan rendszerét - olvasható az anyagban.

Az egészségügy rendszerét is át kell alakítani - folytatják -, mert miközben pénzhiánytól szenvednek a rendelőintézetek, a kórházak, az egészségügyben dolgozók pedig elfogadhatatlanul alacsony bérért dolgoznak, aközben az indokolatlan kiadások, a rossz szervezés és a feleslegesen elköltött milliárdok is részei az ágazat mindennapjainak.

"A gyógyszergyárak extraprofitjához ezentúl nem járul hozzá feleslegesen a magyar adófizetők pénze. Több jut gyógyításra és egészségmegőrzésre, ezzel az emberek általános egészségügyi állapota is javulhat, csökkenhet a munkától betegség miatt távol töltött idő, amely összességében szintén jó hatással van az államadósság újratermelődésének megakadályozására" - ismertetik a terv várható eredményeit.
A társadalombiztosítási támogatással rendelkező gyógyszerek ára a gyógyszer gyártója által meghatározott termelői árból, a jogszabályban meghatározott nagykereskedelmi és kiskereskedelmi (gyógyszertári) árrésből, valamint az ötszázalékos áfából tevődik össze. A támogatott gyógyszerkészítmények ára és térítési díja az ország valamennyi gyógyszertárában azonos.

A jelenlegi szabályozás értelmében csak az adott gyógyszergyártó kezdeményezheti, hogy egy bizonyos szer támogatott legyen, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) nem. Amikor a pénztár egy gyógykészítmény támogatásának elbírálásában dönt, többek között megvizsgálja a termék árát a nemzetközi árakhoz képest, az adott gyógyszer költséghatékonyságát, szakmai és méltányossági szempontokat, valamint a termék befogadásának a gyógyszerkasszára gyakorolt hatását.
Jelenleg a betegségek súlyossága, tartóssága, kezelhetősége és további szempontok alapján a támogatott gyógyszereknek több kategóriája létezik. Többek között a súlyos, élethosszig tartó kezelést, folyamatos gyógyszeres kezelést igénylő krónikus betegségekre vannak százszázalékos támogatási kategóriába sorolható gyógyszerek. Egy másik csoportot jelentenek a kiemelt támogatási kategóriába tartozó készítmények, ezekért a közfinanszírozás alapjául elfogadott ár és a 300 forint térítési díj különbözetének megfelelő összeget kell fizetni.
A bruttó ár 90, 70 vagy 50 százalékát kell fizetni az emelt támogatási kategóriába tartozó gyógyszerekért. Ezen kívül megkülönböztetik még az átlagon felüli (80 százalékos), átlagos (normatív 55 százalékos), illetve az átlag alatti (25 százalékos) támogatási kategóriába tartozó gyógyszereket. Továbbá léteznek 0 százalékos, támogatási érték nélküli gyógyszerek. Ezek kizárólag az egészségügyi szolgáltatók számára adhatók ki, illetve azok a gyógyszerek, amelyeket az OEP - ez irányú kérelemre - támogatási érték nélkül fogad be.
Az OEP honlapján olvasható tájékoztatás szerint a gyógyszerek térítési díja három okból nőhet. A gyógyszergyártók árversenyeztetése miatt; ha megszűnik a készítmény társadalombiztosítási támogatása; illetve ha az egészségügyi kormányzat egészségpolitikai okokból csökkenti a készítmény támogatási kulcsát.
Egy gyógyszerkészítmény társadalombiztosítási támogatása két okból szűnhet meg: az OEP szünteti meg, vagy a forgalmazó kéri a készítmény törlését a támogatott listáról.

OLDALTÖRÉS: Tizenöt éves korra szállítják le a tankötelezettség korhatárát

Tizenöt éves korra szállítják le a tankötelezettség korhatárát

A jövő év szeptemberében életbe lépő közoktatási törvényben tizennyolcról tizenöt évre csökkentik az oktatási kötelezettség felső korhatárát. Ez a Széll Kálmán Tervből derül ki, amelyet kedden ismertettek. A dokumentum szól arról is, hogy az államnak vissza kell térnie az oktatás világába: nem függhet az oktatás színvonala az önkormányzatok helyzetétől és eseti döntéseitől. Az államilag finanszírozott felsőoktatási helyek számát évről évre a gazdasági lehetőségek függvényében állapítaná meg a kormányzat

A Széll Kálmán Tervben az olvasható, fel kell kínálni a 15. évüket betöltő fiataloknak: választhassanak, folytatják tanulmányaikat vagy munkába állnak. Ezért a jövő év szeptemberében hatályba lépő közoktatási törvény a tankötelezettség felső határát 15 évre szállítja majd le.

A dokumentum helyzetértékelése szerint a közoktatásban problémát okoz, hogy az általános iskolák gyakran olyan tudással bocsátják el a tanulókat, ami nem elégséges a megfelelő munkavégzéshez. Felvetik azt is, hiányzik az egészséges arány a gimnáziumok, a szakközépiskolák és a szakiskolák között, ezt pedig súlyosbítja a 18 éves korig tartó tankötelezettség. Az adósság növekedésének egyik okaként a terv azt nevezi meg, hogy miközben a kétkezi szakmákban munkaerőhiány van, a gyerekeket sokszor feleslegesen hosszan és sokszor rossz irányba képzik.

A tervben a többi között az olvasható, hogy a magyar oktatási rendszer egésze távol esik a gazdaság és a munkaerőpiac tényleges igényeitől; jelentős közpénzáldozattal olyan intézmények működnek, amelyek nem szolgálják a gazdaság érdekeit, és az államadósság növekedéséhez járulnak hozzá. Az egyetemek, főiskolák tömegével és drágán juttatnak fiatalokat olyan diplomákhoz, amelyek nem segítik bekapcsolódásukat a munka világába, a képzése szerkezete rossz, a reáltudományok és a műszaki ismeretek túl alacsony szinten szerepelnek a kínálatban.

Ehhez társul, hogy a munkaerőpiac számára hasznos területeken végzett hallgatók gyakran elhagyják az országot, a magyar adófizetők támogatásával megszerzett képzettségüket más országban kamatoztatják és ott fizetnek adót. Az ő képzésükre szánt pénz az államadósságot gyarapítja, hiszen a kiadásokat nem követik az elvárt bevételek - írják.

Megoldásként a Széll Kálmán Terv azt javasolja: a felsőoktatási rendszerben tervszerűen érvényesítsék az ország egészének céljait, benne az államadósság csökkentését. A dokumentum alapján az államilag finanszírozott helyek számát évről évre a gazdasági lehetőségek függvényében állapítja meg a kormányzat, a képzés belső összetételéről pedig szintén a kormány hozza meg a szükséges döntéseket, szem előtt tartva, hogy nagyobb arányban szerepeljenek a programokban a munkaerőpiacon keresett reál és műszaki ismeretek.

(A felsőoktatási intézmények 53.450 hallgatót vehetnek fel idén államilag támogatott képzésre. A felvételi keretszám 2007 óta 56 ezer volt, 2006-ban pedig még 62 ezer diákot vehettek fel államilag finanszírozott képzésre az egyetemekre, főiskolákra.)

A terv alapján - mint azt Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter közölte - idén szeptemberig elfogadják a közoktatási és a felsőoktatási rendszert szabályozó új törvényeket, 2012. szeptemberében pedig megkezdi működését a felsőoktatás új rendszere és hatályba lép az új közoktatási törvény.

OLDALTÖRÉS: Meg kell szüntetni a korhatár előtti nyugdíjba vonulást

Meg kell szüntetni a korhatár előtti nyugdíjba vonulást

Meg kell szüntetni minden olyan jogcímet – a nők 40 éves munkaviszonya kivételével –, amely lehetővé teszi, hogy a törvény által előírt korhatár előtt munkaképes emberek nyugdíjba menjenek - ezt mondja ki a kedden bemutatott Széll Kálmán Terv.

A dokumentum megállapítása szerint ma Magyarországon nincs egyensúlyban a nyugdíjkassza, a kifizetett nyugdíjak minden harmadik forintját hitelből finanszírozzák, ami egy fenntarthatatlan rendszert eredményezett. A mai szabályok következtében sok olyan komoly munkaerőt jelentő, tapasztalt és életerős ember megy nyugdíjba, aki még nem érte el a nyugdíjkorhatárt, akinek még helye lenne az aktívak világában; az ő kifizetett nyugdíjuk is az államadósságot duzzasztja.
A terv szerint a megoldás az, hogy a nyugdíjasok pénzét, amely az aktívak járulékbefizetéseiből áll össze, csak nyugdíjakra szabad elkölteni. Nyugdíj Magyarországon ezentúl csak az a járandóság lehet, amelyet a nyugdíjkorhatárt betöltő munkavállalóknak biztosítanak. Ehhez meg kell szüntetni minden olyan jogcímet – a nők 40 éves munkaviszonya kivételével –, amely lehetővé teszi, hogy a törvény által előírt korhatár előtt munkaképes emberek nyugdíjba menjenek. Egységessé kell továbbá tenni a nyugdíjszámítás módját is - rögzítik, hozzátéve, hogy azon foglalkozási csoportok esetében, amelyek eddig előnyösebb nyugdíjazási szabályokat élveztek, új életpályamodelleket kell kialakítani, amelyek más eszközökkel, nem a korai nyugdíjazással veszik figyelembe az elvégzett munka különböző sajátosságait.

Ezt az elvet követve - mint írják - a nyugdíjkassza egyensúlyba kerül: a járulékbefizetésekből teljes mértékben fedezhetőek lesznek a nyugdíjak. "A Széll Kálmán Terv révén nem csupán a nyugdíjak jelenlegi összegének kifizetése biztosított, hanem a járandóság vásárlóértékének megőrzése, az infláció mértékének megfelelő folyamatos nyugdíjemelés is" - teszik hozzá.

Az intézkedések között említi a dokumentum azt, hogy július 1-jéig felülvizsgálják a korengedményes nyugdíjak rendszerét, valamint a táppénz-folyósítás szabályait, és javaslatot tesznek azok megváltoztatására, továbbá kidolgozzák az új közszolgálati életpályamodelleket. A táppénzzel összefüggésben megvizsgálják, hogy a jelenlegi büntetőjogi szabályozás elégséges visszatartó erőt jelent-e a táppénzcsalásokkal szemben.

2011. december 31-ig megalkotják azokat a jogszabályokat, amelyek az új nyugdíjrendszer működéséhez szükségesek, a jövő év első napján pedig hatályba lép az új, fenntartható nyugdíjrendszer.

OLDALTÖRÉS: Meg kell nevezni az adósságért felelősöket

Meg kell nevezni az adósságért felelősöket

Az államadósság leküzdése nem lehet sikeres azok megnevezése nélkül, akik felelősek ezért az adósságért - rögzíti a kedden Budapesten bemutatott Széll Kálmán Terv Adósság és felelősség című fejezete.
"Az, hogy nagy erőfeszítések árán előbb-utóbb sikeresen kimászunk a gödörből, egy pillanatra se feledtesse velünk, hogy kik löktek minket bele abba" - olvasható a dokumentumban, amely szerint a felelősségre vonás a legfontosabb biztosítéka annak, hogy a jövőben ne ismétlődhessen meg az, ami 2002 és 2010 között történt.
"Azok, akik eladósították Magyarországot, felhatalmazás nélküli politikát hajtottak végre. Maguk is elismerték, hogy hazudtak az embereknek. Tudatosan mást mondtak a 2006-os választások előtt, mint utána. Évről évre meghamisították a költségvetést, megtévesztették a magyarokat, megtévesztették a külföldet, ezzel lerombolták Magyarország nemzetközi hitelét és tekintélyét" - bírálja a terv a szocialista kormányokat.
Kitér arra is, hogy a száz leggazdagabb magyar közt számon tartott milliárdosok - Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, Kóka János volt gazdasági miniszter, Veres János volt pénzügyminiszter és Bajnai Gordon volt miniszterelnök - állami vezetőként hatalmas hiteleket vettek fel, "aztán ez a sok pénz eltűnt, az adósság itt maradt nekünk, ők pedig úgy gondolják, hogy ezzel a dolog el van intézve". Ezt nem lehet annyiban hagyni - emeli ki a dokumentum, feltéve a kérdést: "hogy várjunk el bárkitől is felelősségteljes magatartást, munkavégzést Magyarországon, ha azokat nem vonjuk felelősségre, akik felhatalmazás nélkül, hazugsággal szerzett hatalmukkal visszaélve eladósították az országot?"
Ki kell tehát vizsgálni a hiteleket felvevők felelősségét, el kell őket számoltatni, az új alkotmányban pedig meg kell védeni az országot a hatalommal való visszaéléstől - zárul a felelősség kérdéséről szóló fejezet.

OLDALTÖRÉS: Széll Kálmán Terv-reakciók

Széll Kálmán Terv-reakciók: hitegetés, kíméletlen megszorító csomag, tiltakozás és helyeslés - Részletek itt!

OLDALTÖRÉS: Széll Kálmán Terv - Az első részletek

Széll Kálmán Terv - Az első részletek

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes kifejtette: nem megszorításokra, hanem szerkezeti átalakításokra van szükség, amelyek sorát - az államigazgatás átalakításával, a munkaközpontú adórendszer megteremtésével és az Új Széchenyi Terv elindításával - a kormány megkezdte. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter közölte: a kormány 2014 végére a bruttó hazai termék 65-70 százalékára tervezi csökkenteni az államadósságot. Jövőre 550 milliárd forinttal, 2013-ban 900 milliárd forinttal javítja az államháztartás egyenlegét a reform - jelentette ki. A szerkezeti átalakítások Matolcsy szerint többek között érintik a rokkantnyugdíjakat és korengedményes nyugdíjakat, illetve a közösségi közlekedést is. Az álam sokat és pazarló módon költ, lemaradtunk a természettudományos és műszaki képzés területén, kirívóan magas a rokkantnyugdíjasok aránya - mondta Matolcsy, aki a hvg.hu beszámozója szerint azt is közölte, hogy segély vagy korhatár alatti nyugdíj helyett munkát, közmunkát szeretnének ajánlani.
A bevételeket az elektronikus útdíj bevezetése is növeli majd, de ennek a tervezett összegéről Matolcsy nem beszélt - közli a portál, míg az indexen az is olvasható, hogy 2012 január elsejéig az új rokkanttá nyilvánítási rendszerben felülvizsgálják a korábbi határozatokat is.
A jelenlegi adatok szerint csaknem 730 000 magyar állampolgár kap rokkantsági nyugdíjat, nagyjából minden második még nem töltötte be a nyugdíjkorhatárt. Ennek a nagyjából 350 000 embernek a rokkantságát várhatóan még idén felülvizsgálják. Az NGM korábban úgy számolt, hogy ha minden rokkantnyugdíjas csak félállásban dolgozna, az 10 százalékkal növelné a GDP-t. Úgy tudjuk, hogy a kormányzati körökben már 100 000 ember újbóli munkába állítását is sikerként értékelnék – írja az index.hu.

Navracsics Tibor bejelentette a Nemzeti Közlekedési Holding felállítását, a MÁV adósságrendezését és átszervezését. A holding 2012 januárjában alakul meg.

2013 januárjától bevezetik az elektronikus útdíjrendszert.
Befagyasztják a pártok támogatását a 2011-es szinten.

OLDALTÖRÉS: Ki volt Széll Kálmán?

Ki volt Széll Kálmán?

Dr. Széll Kálmán 1843-én született Gasztonyban, 1915-ben Rátóton hunyt el. Politikus, miniszterelnök, pénzügyminiszter, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Sokat volt Deák Ferenc körében, Deák gyámleányát, Vörösmarty Mihály leányát, Vörösmarty Ilonát 1867-ben vette feleségül. Egyes vélemények szerint tehetségén kívül Deákkal való családi kapcsolata is segítette Széll Kálmán gyors előrehaladását, ám tény, több ízben kínálták meg miniszteri tárcákkal, míg végül 1875 márciusában pénzügyminiszter lett.

Mint pénzügyminiszter rendet teremtett az államháztartásban, az állami bevételeket addig nem sejtett magasságra emelte, a pénzügyi adminisztrációt reorganizálta, a keleti és a tiszai vasútat megszerezte és ezzel megteremtette a később bekövetkezett vasúti államosítás első feltételét; létesítette az 1878-i pénzügyi és gazdasági kiegyezést Ausztriával, a bankkérdést az egységes osztrák banknak közös osztrák-magyar bankká alakításával megoldotta; alatta az átvett deficit felénél kisebb összegre szállott le és az államháztartás az egyensúlyhoz közel került. Az ország hitelét helyreállítván, a függő adósságok konvertálásával a régi törlesztéses kölcsönök helyett megteremtette és meghonosította a magyar rentét

Adóemelései, melyeket politikailag elődje, Ghyczy Kálmán készített elő, megoldották a magyar költségvetésnek az 1870-es évek közepére fellépő válságát, amelyet súlyosbított, hogy az 1867-es kiegyezést követően évekre túlzott gazdasági optimizmus uralkodott el az országon. Széll 63 millió forintos éves deficittel vette át a költségvetést és 23 millió forintos deficittel adta át.

Széll Kálmán nagy eredménye volt a magyar költségvetés nemzetközi hitelfelvevő pozíciójának megteremtése az úgynevezett „6%-os aranyjáradék” formájában. Ez egy két részletben történt 80 millió forintos kibocsátás volt 6%-os kamat mellett.
1880. február 24-én nagyszabású költségvetési beszédet mondott, melyben előre rámutatott a kormány akkor folytatott pénzügyi politikájának később csakugyan bekövetkezett súlyos következményeire.
A Bánffy-kormány bukása után 1899. február 26-án a király Széllt a kabinet megalakításával bízta meg, mire az ellenzék, az obstrukciót leszerelve, az ún. paktumot írta alá. Ezzel egyidejűleg a belügyminiszteri tisztséget is betöltötte. Az 1901-i általános választásokból a Széll Kálmán programja alapján álló Szabadelvű Párt nagy diadallal került ki.
1903. június 27-én távozni kényszerült tisztségéből. Ez után visszavonult rátóti birtokára, az 1904. november 18-i események, az ún „zsebkendőszavazás” miatt mandátumáról lemondott és a pártból is kilépett. Kerülete újra felkérte a jelöltségre és időközben a Ház feloszlattatván, az általános választásoknál újra megválasztotta. Az 1905-ös belpolitikai válság során többször ama politikusok közt volt, kiknek véleményét Ferenc József magyar kikérte a kialakult helyzettel kapcsolatban. 1951-ig a budapesti Moszkva tér róla volt elnevezve, 2011. március 1-én bejelentették, hogy a teret újra róla tervezik elnevezni. (Forrás: wikipedia)

OLDALTÖRÉS: Ki volt Széll Kálmán?

Ki volt Széll Kálmán?

OLDALTÖRÉS: Ki volt Széll Kálmán?

Ki volt Széll Kálmán?

OLDALTÖRÉS: Ki volt Széll Kálmán?

Ki volt Széll Kálmán?