Nyugdíj: a negyven év mindent vitt! Olvasóink kérdezték a szakértőket

Az érdeklődés jóval a meghirdetett időpont előtt fellángolt, s utána is sokáig égett , hisz akik nem kerültek sorra, később próbálkoztak, ám őket már a megyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatóságához voltunk kénytelenek irányítani, ahonnan szakértőink is érkeztek. A konkrét felvetések nyomán kibontakozó szabályokból azonban, amelyekkel a main túl holnapi számunkban is foglalkozunk, reményeink szerint sokan ki tudják olvasni a saját élethelyzetükre vonatkozó válaszokat.


A nők 40 év jogosultsági idő megszerzése utáni nyugdíjba vonulásáról szinte minden telefonáló érdeklődött - ki saját célra, más kolléganőjének, szomszédasszonyának vagy épp feleségének gyűjtve be az értékes információkat szakértőinktől, dr. Fürediné Kerkai Valériától, az igazgatóság megbízott vezetőjétől, Kovács Józsefné nyugellátási főosztályvezetőtől és Joó Katalin főosztályvezető-helyettestől.

- Az asszonyok kedvezményes nyugdíjának feltételeiről érdeklődnék, persze nem én vagyok a nő, hanem a nejem - vezette elő seregnyi kérdését egyik telefonálónk.

E témában érdeklődött többek közt Nagy Lászlóné, Gyuricza Imréné és Jakab Anna, Zsoltee e-mailjéről pedig S. Istvánné. A beszélgetésekből kiderült: sokan keverik a normál , korhatár betöltéséhez kötött nyugdíjat a fenti, nők számára adott kedvezményes lehetőséggel, ami független a korhatártól, mindössze 40 év jogosultsági idő szükségeltetik hozzá (vannak tehát, akiknek ily módon 54 éves korukra összegyűlik a szükséges idő, ha az általános iskola után azonnal munkába álltak.) Ami közös, hogy mindkettő teljes öregségi nyugdíjra jogosít, ám a jogosultsági időbe nem minden számít bele abból, ami a szolgálati időt gyarapítja.

Varga Sándorné és Vidovicsné Erzsébet például arról érdeklődött, az iskolákat, valamint a nyári gyakorlatot figyelembe veszik-e a jogosultsági idő megállapításakor?

- A szakmunkásképző, a szakiskola és a felsőfokú tanulmányok nem számítanak bele a 40 évbe, akkor sem, ha az évközi gyakorlaton töltött időt a munkakönyvbe is bejegyezték. A nyári gyakorlat azonban, ha be volt jelentve, gyarapítja a jogosultsági időt - reagált Kovács Józsefné.

Szabó Jánosnénak, aki kolléganői kérdéseit is sorra feltette, rossz hírrel szolgáltak szakértőink, kiderült ugyanis, hogy a biztosítási jogviszony megszűntét követően folyósított, úgynevezett passzív táppénz nem számít bele a jogosultsági időbe, a munkaviszony fennállása alatti táppénz viszont igen, azonban a nyugdíj mértékének kiszámításakor előbbit is elismerik. A munkanélküli járadékon töltött időszak szintén nem növeli a jogosultsági időt, ahogy a rokkantsági nyugdíj és az ápolási díj sem, kivéve, ha utóbbit súlyosan fogyatékos gyermek után állapítják meg. A prémiumévek viszont számítanak.


- Akkor innentől nem értem - szólalt meg összezavarodva Horváth Béla, akit párja bízott meg a telefonálással. Hamar kiderült: az okozta a zavart, hogy ő nem a kedvezményes lehetőségről, hanem a normál nyugdíjról érdeklődött, aminek egyébként nem változtak a szabályai. Ebbe a 95 április 1-je előtt végzett szakmunkásképző és a 98 előtt nappali tagozaton folytatott felsőfokú tanulmányok továbbra is beleszámítanak. Gyarapítja továbbá a szolgálati időt(!) a munkanélküli járadék, az ápolási díj, a táppénz (ideértve a passzív táppénzt is) és a gyermeknevelési támogatás folyósításának időszaka is.

Ám a két nyugdíj közt további különbségek is vannak.

- Aki a kedvezményes lehetőséggel kíván élni, annak a nyugdíjazáshoz a 40-ből minimum 32 évet le kell dolgoznia, gyermeknevelésre emellett legfeljebb 8 év számolható el - válaszolta Joó Katalin egy felsőrajki olvasónknak. Tóth Lászlónénál és mindenki másnál, akinek beteg gyermeke van, más a helyzet, ő ugyanis 10 évet számolhat el gyermeknevelésre (azaz gyesre, gyedre, ápolási díjra összesen). Azoktól a nőktől ugyanis, akiknek súlyosan fogyatékos, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, 30 évnyi munkaviszonyt követel meg a törvény.

A 328-as leosztás több gyermek vállalásakor is változik, hívták fel szakértőink a figyelmet. Öt gyermek nevelésekor egy évvel, minden további gyermek esetén pedig újabb egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét esztendővel kevesebb szolgálati időt kell ugyanis igazolni. Annak tehát, akinek öt gyereke van, elegendő 31 évnyi munkaviszonyt felmutatnia, akinek pedig 11 vagy annál több, 25 esztendőt szükséges a munkahelyén töltenie. Gyermeknevelésre tehát ily módon összesen maximum 15 évet lehet beszámítani.

Sokan érdeklődtek arról is: a 4 órás munkaviszony hogy számít bele a ledolgozott évekbe?

- A kedvezményes nyugdíj esetén teljes munkaidőnek számít, s a normál nyugdíjnál is, amennyiben a kereset összege elérte a minimálbért - jelentette ki Joó Katalin. - Ha nem érte el, a nyugdíj összegének meghatározásakor erre az időre 97 januárjától arányos szolgálati időt kell számítanunk.

Aki biztos akar lenni az évei számában, nyújtson be a nyugdíjbiztosító igazgatósághoz szolgálati idő elismerési kérelmet. Ezen nyomtatvány kapcsán egyébként több telefonálóval is szópárbaj alakult ki, sokan ugyanis nehezen értették meg: hiába kérték már ki a határozatot tavaly, az csak a szolgálati időt mutatja, a nők kedvezményes nyugdíjához megszerzett jogosultsági időt nem. Ennek elbírálására ugyanis csak idén januártól van lehetőség, mivel az idevonatkozó jogszabályt 2010. december 30-án hirdették ki.


- A kedvezményes és a normál nyugdíj megállapításának is feltétele a biztosítási jogviszony megszüntetése, addig azonban senki ne mondjon fel munkahelyén, amíg nem biztos abban, hogy megvan a kellő mennyiségű jogosultsági vagy szolgálati ideje - figyelmeztette Fürediné Kerkai Valéria több olvasónkat is. Erre volt kíváncsi Sznopek Jánosné, Baladincz Jánosné és Árki János is. A megbízott vezető hozzátette: mire valaki nyugdíjba megy, a kötelező felmentési időt is le kell töltenie.

A beszélgetésekből érezhető volt, nagy a bizonytalanság nyugdíjügyben, különösen Orbán Viktor múlt heti, külföldi lapoknak adott interjúja ijesztette meg az embereket, melyben a miniszterelnök arról is beszélt: a jövőben senki nem mehet majd korhatár előtt nyugdíjba, s hogy az állami nyugdíjalap nem fizethet több nyugdíjat, mint amennyi járulékot beszed.

Olasz Ágnes is attól fél, ha jövőre, 58 évesen már nem élhet a negyvenéves lehetőséggel , akkor 63,5 éves koráig dolgoznia kell.

- Nem tudunk arról, hogy a jogszabály változna, a kormányzati szándékot azonban nem ismerjük - reagáltak a szakemberek, s ez a válasz a következő kérdésre is:

- A hírek szerint a kormány az előrehozott nyugdíjazást meg kívánja szüntetni. Kérdésem, én még élhetek-e ezen lehetőséggel - kérdezte e-mailben az 1951-es Rodek József.

A telefonban is gyakran hangzott el a kérdés: mikor mehetek leghamarabb nyugdíjba? Az 52-ben született Lázár György azt is hozzátette: a közeljövőben, tehát nem 62,5 évesen, hanem hamarabb!

- 2010-től a nyugdíjkorhatár az 1952-es születésűekkel kezdve születési évenként fél esztendővel emelkedik, így ez a korosztály 62,5 évesen lesz jogosult a teljes öregségi nyugdíjra, míg az 1957-ben és az azt követően születettek korhatára már 65 év lesz - ismertette Fürediné Kerkai Valéria, hozzátéve: előrehozott öregségi nyugdíj igénylésével előbb lezárható az aktív életszakasz.

Utóbbiról érdeklődött Bellér Ferenc, Hambergerné Kocsis Anna s a már idézett Rodek József is, hogy csak néhányat említsünk a sok név közül.

A csökkentés nélküli előrehozás lehetőségével legutoljára az 1950-ben született férfiak s az 1953-ban született nők élhetnek, részletezi Fürediné Kerkai Valéria. Ha rendelkeznek legalább 40 év szolgálati idővel, részükre az előrehozott öregségi nyugdíj csökkentés nélkül állapítható meg, míg ugyanezen kör, ha legfeljebb 3 évvel kevesebb szolgálati időt szerzett, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult.

A csökkentés mértéke az életkortól és a szolgálati idő hosszától függ. Fontos tudni azonban, hogy aki e lehetőség mellett dönt, élete végéig a csökkentett összeget kapja, azaz nyugdíja akkor sem válik teljes összegűvé, ha időközben eléri az öregségi korhatárt. Gyarapodást legfeljebb a nyugdíjemelés hozhat.

Az 1950. december 31. után született férfiak és az 1953. december 31. után született nők előrehozott öregségi nyugdíjra akkor válnak jogosulttá, ha legalább 37 év szolgálati idővel rendelkeznek. Itt a csökkentés mértéke már csak az életkortól függ, azaz hogy valaki a korhatár előtt hány hónappal korábban kíván nyugdíjba menni.

- A csökkentés legmagasabb mértéke egy évvel a korhatár betöltése előtt 3,6 százalék, több mint egy évvel előtte pedig maximum 8,4 százalék - tájékoztatott Kovács Józsefné. - A korhatár, ahogy az öregségi teljes nyugdíj esetében, úgy az előrehozottnál is folyamatosan emelkedik.

- Minden megoldás érdekel - mondta egy kellemes hangú hölgy a telefonba, és valóban próbált is minden lehetőséget végigzongorázni, mígnem eljutott a méltányossági öregségi nyugdíjhoz. (Ilyet az kaphat, aki betöltötte a rá irányadó korhatárt, de nincs meg a jogosultsághoz szükséges szolgálati ideje.) A beszélgetés azonban így is azzal a sajnálatos megállapítással zárult, hogy egyelőre semmilyen ellátást nem kaphat. Nem ő volt az egyetlen kilátástalan sorú telefonáló, akiről ez kiderült a délután folyamán...

OLDALTÖRÉS: Számol minden idős és fiatal: nyugdíjügyben helyzet van

Számol minden idős és fiatal: nyugdíjügyben helyzet van (Varga Lívia jegyzete)
Azt hiszem, ma Magyarországon kevés aktuálisabb kérdés van a nyugdíjnál. A fiatal azon aggódik, mire odaér, lesz-e neki. A középkorú, miközben reméli, korosztályának jut még valamicske az egyre csak zsugorodó közös kalapból, már most sejti: megélni nem nagyon tud majd belőle. A ma szépkorúja pedig nap mint nap meg is tapasztalja ezt. Közben nyugdíjfronton (is) kettészakad az ország. Maradók és visszalépők, érvek és ellenérvek feszülnek egymásnak. Előbbiek fennen hangon az öngondoskodás diadalát hirdetik, hanyagul lemondva a közös kalapból nekik járó részről. Talán bizonyosságból, talán puszta dacból. S van a most józannak, realistának gondolt többség, amely át- vagy éppen visszalép. Meggyőződésből, kényszerből, hitből, hitetlenségből – de mindenképp a biztosnak hittért. Miközben az évek is összecsapnak a számokkal: az asszonyok egy része a mágikus negyvenes bűvöletében él, próbálja elérni, akár a múlt felforgatása árán is. Hiszen az nem lehet, hogy ennyi végiggürcölt esztendő sem elég. Ha pedig úgy alakul, hogy mégsem, akkor jön a kényszerű kompromisszum, amihez sok férfinak is csatlakoznia kell. Már az sem számít, ha csökkentett, csak hozzuk előre, mert az a biztos. Holott sokszor még a teljes is kevés lenne... Talán majd a méltányosság emel rajta kicsit. S ott vannak még a kétségbeesett leszázalékoltak is, akik egyfolytában azt próbálják számszerűsíteni, vajon betegségük a bizottság szemében a legközelebbi találkozón hány százalékra lesz majd jó. Szóval nyugdíjügyben helyzet van, amit ki kellene használni... 

OLDALTÖRÉS: Számol minden idős és fiatal: nyugdíjügyben helyzet van

Számol minden idős és fiatal: nyugdíjügyben helyzet van (Varga Lívia jegyzete)
Azt hiszem, ma Magyarországon kevés aktuálisabb kérdés van a nyugdíjnál. A fiatal azon aggódik, mire odaér, lesz-e neki. A középkorú, miközben reméli, korosztályának jut még valamicske az egyre csak zsugorodó közös kalapból, már most sejti: megélni nem nagyon tud majd belőle. A ma szépkorúja pedig nap mint nap meg is tapasztalja ezt. Közben nyugdíjfronton (is) kettészakad az ország. Maradók és visszalépők, érvek és ellenérvek feszülnek egymásnak. Előbbiek fennen hangon az öngondoskodás diadalát hirdetik, hanyagul lemondva a közös kalapból nekik járó részről. Talán bizonyosságból, talán puszta dacból. S van a most józannak, realistának gondolt többség, amely át- vagy éppen visszalép. Meggyőződésből, kényszerből, hitből, hitetlenségből – de mindenképp a biztosnak hittért. Miközben az évek is összecsapnak a számokkal: az asszonyok egy része a mágikus negyvenes bűvöletében él, próbálja elérni, akár a múlt felforgatása árán is. Hiszen az nem lehet, hogy ennyi végiggürcölt esztendő sem elég. Ha pedig úgy alakul, hogy mégsem, akkor jön a kényszerű kompromisszum, amihez sok férfinak is csatlakoznia kell. Már az sem számít, ha csökkentett, csak hozzuk előre, mert az a biztos. Holott sokszor még a teljes is kevés lenne... Talán majd a méltányosság emel rajta kicsit. S ott vannak még a kétségbeesett leszázalékoltak is, akik egyfolytában azt próbálják számszerűsíteni, vajon betegségük a bizottság szemében a legközelebbi találkozón hány százalékra lesz majd jó. Szóval nyugdíjügyben helyzet van, amit ki kellene használni... 

Számol minden idős és fiatal: nyugdíjügyben helyzet van (Varga Lívia jegyzete)
Azt hiszem, ma Magyarországon kevés aktuálisabb kérdés van a nyugdíjnál. A fiatal azon aggódik, mire odaér, lesz-e neki. A középkorú, miközben reméli, korosztályának jut még valamicske az egyre csak zsugorodó közös kalapból, már most sejti: megélni nem nagyon tud majd belőle. A ma szépkorúja pedig nap mint nap meg is tapasztalja ezt. Közben nyugdíjfronton (is) kettészakad az ország. Maradók és visszalépők, érvek és ellenérvek feszülnek egymásnak. Előbbiek fennen hangon az öngondoskodás diadalát hirdetik, hanyagul lemondva a közös kalapból nekik járó részről. Talán bizonyosságból, talán puszta dacból. S van a most józannak, realistának gondolt többség, amely át- vagy éppen visszalép. Meggyőződésből, kényszerből, hitből, hitetlenségből – de mindenképp a biztosnak hittért. Miközben az évek is összecsapnak a számokkal: az asszonyok egy része a mágikus negyvenes bűvöletében él, próbálja elérni, akár a múlt felforgatása árán is. Hiszen az nem lehet, hogy ennyi végiggürcölt esztendő sem elég. Ha pedig úgy alakul, hogy mégsem, akkor jön a kényszerű kompromisszum, amihez sok férfinak is csatlakoznia kell. Már az sem számít, ha csökkentett, csak hozzuk előre, mert az a biztos. Holott sokszor még a teljes is kevés lenne... Talán majd a méltányosság emel rajta kicsit. S ott vannak még a kétségbeesett leszázalékoltak is, akik egyfolytában azt próbálják számszerűsíteni, vajon betegségük a bizottság szemében a legközelebbi találkozón hány százalékra lesz majd jó. Szóval nyugdíjügyben helyzet van, amit ki kellene használni...