Kovács Zoltán: megújulhatnak a kormányszóvivői tájékoztatók

Kovács Zoltán erről az MTI-nek adott év eleji interjúban beszélt, közölve azt is, hogy a médiatörvénnyel kapcsolatos külföldi bírálatok mögött politikai hisztériát sejt.

Azzal kapcsolatban, hogy az egyik napilap a napokban arról írt, minden eddiginél jobban központosított kormányzati kommunikáció jön, az államtitkár azt mondta: hét hónapja ez a rendszer működik, hiszen az új kormány megalakulásától fogva "központosított" kommunikációban gondolkodott. Hozzátette: a cél továbbra is az, hogy az újságírók megbízható, ellenőrzött információt kapjanak - a lehető leggyorsabban. Az információk előállításának gyorsaságával ő maga sem teljes mértékben elégedett, de, mint mondta, "ez az újságírók és a politika örök küzdelmének terepe".
   
Kovács Zoltán szerint legfeljebb az változhat az eltelt hét hónaphoz képest, hogy az európai uniós elnökség miatt "még fegyelmezettebbnek kell lennünk". Az EU-elnökség ugyanis különösen nagy munkaterhelést jelent majd a kormány tagjai és a kormányzati kommunikáció számára is - folytatta. "Egyébként azonban szó sincs arról, hogy titkolózni akarnánk, információt zárnánk el bárki elől" - jelentette ki.
   
Kovács Zoltán beszámolt arról is, hogy a közeljövőben több, a kormányszóvivői sajtótájékoztatókat érintő változás várható. Egyrészt megújítanák a jelenlegi helyszínt, másrészt módszertani változtatásokat is terveznek. Példaként említette, hogy január közepétől heti rendszerességgel, adott időpontokban lennének a tájékoztatók, amelyeknek alapvetően két típusa lenne: az egyik egy informálisabb, háttérbeszélgetés jellegű, részletekről szóló sajtóértekezlet lenne, a másik pedig a hagyományos "bejelentős", vendégekkel.
   
Technikai újításokra is készülnek. A tervek szerint január közepén elindul az egységes kormányzati honlap, és amint befejeződik a tesztüzemmódja, szeretnék lehetővé tenni az online interjúkat, és megújítanák a kormányszóvivői tájékoztatók internetes nyomon követését is. Utóbbival kapcsolatban úgy fogalmazott: a cél, hogy a kiszolgáló jelleg megmaradjon és az, hogy interaktívabbá tegyék az interneten most is figyelhető kormányszóvivői sajtótájékoztatókat. Lehetne például chatelni a szóvivővel, vagy webkamera segítségével feltenni neki kérdéseket, amelyekre ő később, egy előre meghatározott időpontig válaszolna.
   
A kormányszóvivői tájékoztatókkal kapcsolatban a napokban közölt, hamarosan hatályba lépő regisztrációs kötelezettségről az államtitkár azt mondta: sajtóregisztráció eddig is volt, ezt akarják most frissíteni, majd ezt követően évente megújítani. A regisztrált újságíróknak például könnyebb lenne bejutni a sajtóértekezletek helyszínére - jegyezte meg. Rámutatott ugyanakkor arra is, szeretnék úgy alakítani a rendszert, hogy "állandósuljanak a kapcsolatok" az újságírókkal, lehetőleg a témagazdák érkezzenek a szóvivői tájékoztatókra. Ez szerinte a médiumok számára is hasznos, hiszen így folyamatában tudnák látni es láttatni a történéseket. A munkakapcsolat "formalizálása" pedig az államtitkárság számára is komoly könnyebbséget jelentene.
   
A médiatörvénnyel kapcsolatos kérdésre Kovács Zoltán megismételte: a jogszabályban foglaltak minden szempontból megfelelnek az európai alapelvárásoknak. A "puding próbája persze az evés", ezért minden érintett részéről higgadtságra és kölcsönös bizalomra van szükség - tette hozzá.
   
A törvényt ért külföldi bírálatok mögött politikai szándékokat - és nem is feltétlenül a jogszabályhoz kapcsolódó okokat - sejt az államtitkár, aki szerint mindenkinek az lenne az elemi érdeke, hogy "innen-onnan hallott mendemondák és vélemények" helyett figyelmesen olvassa el a törvény szövegét, hallgassa meg a jogalkotó érvelését. Politikai hisztériakeltés helyett szakmai vitára van szükség; konkrét kérdésekre konkrét és megnyugtató válaszokat lehet adni - hangsúlyozta. "Teljesen fölösleges és értelmetlen a vészharangokat kongatni" - fogalmazott, megjegyezve, hogy a külföldi médiumok többsége úgy formált véleményt, hogy valójában nem is tudta, miről alakítja ki az állásfoglalását. Közölte: azon dolgoznak, hogy hétfőre gyorsított ütemben elkészüljön a médiatörvény még nem hivatalos, de ahhoz közel álló, angol nyelvű fordítása, amelyet például a január 5-én Magyarországra látogató brüsszeli újságírókkal is meg tudnak ismertetni.
   
A január 1-jén elkezdődött, hat hónapig tartó magyar EU-elnökség ideje alatt a politikai kommunikációban működő munkamegosztásról szólva Kovács Zoltán kifejtette: fontos tudatosítani, hogy az elnökséget adó Magyarország, illetve az érintett magyar politikusok mikor mondanak uniós álláspontot, és mikor képviselnek magyar véleményt. Az Európai Unió álláspontjának képviseletéért, az uniós protokoll és forma betartásáról a Külügyminisztérium EU-elnökségért felelős államtitkársága gondoskodik. A magyar álláspont tolmácsolása továbbra is a bevett csatornákon keresztül történik - jegyezte meg.
   
A kormányzati kommunikációs államtitkárság szervezi - a nemzeti ünnepekhez és rendezvényekhez hasonlóan - az elnökséghez kapcsolódó körülbelül száz magyarországi kulturális és lakossági rendezvényt és külföldi programot is. Az események lebonyolítása a Hungarofest Nonprofit Kft. feladata.
   
A lakossági és kulturális rendezvényekre az uniós elnökség költségvetéséből másfél milliárd forint áll rendelkezésre, hazai és nemzetközi lakossági kommunikációra pedig 550 millió forint összértékű közbeszerzést írtak ki. "Nem trükközünk, senki ne keressen alternatív, eldugott forrásokat" - közölte az államtitkár.