Gulyás Gábor a Műcsarnok új vezetője

A közlés szerint a kinevezés Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár szakmai javaslata alapján történt. Gulyás Gábor február 1-től irányíthatja a Műcsarnokot.
   
Gulyás Gábor alapítása, 2006 óta a debreceni Modem Modern és Kortárs Művészeti Központ vezetőjeként tevékenykedett. "Ez az ország második legnagyobb időszaki kiállítóhellyel rendelkező művészeti központja. Létrejötte óta több mint félszáz időszaki kiállítást rendeztek itt, olyan intézményekkel együttműködve, mint például a firenzei Uffizi Képtár, a moszkvai Tretyakov Galéria, a párizsi Musée d'Orsay vagy a montreáli Modern Művészetek Múzeuma" - olvasható a közleményben.
   
Az MNV Zrt. arról is tájékoztatást adott, hogy a Műcsarnok Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. felügyelő bizottsági tagjának nevezték ki - szintén február 1-től - Rockenbauer Zoltán művészettörténészt, etnográfust, a nemzeti kulturális örökség volt miniszterét, valamint Elekes Botondot a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és Szecsei Istvánt az MNV Zrt. részéről.
   
A Műcsarnok ügyvezető igazgatói posztjára november 18-án írt ki pályázatot a tulajdonos MNV Zrt. A pályázat eredménytelenül zárult, az eddigi ügyvezető, Petrányi Zsolt megbízását egy hónappal meghosszabbították.
   
Korábbi sajtóhírek szerint négyen indultak a Műcsarnok vezetésére kiírt pályázaton. Az Index decemberben arról írt, hogy az intézményt öt éve vezető Petrányi Zsolt mellett pályázott Fabényi Júlia, a Baranya Megyei Múzeumok vezetője, aki korábban már vezette a Műcsarnokot. Indult még a posztért Molnár Mária, aki az Ernst Múzeum főkurátora volt, egy pályázó kilétét nem sikerült kideríteni. Az elbírálás második körébe csak Fabényi Júlia és Petrányi Zsolt pályázata jutott be, de a bírálókat végül nem győzték meg.
   
Az internetes honlap akkori értesülése szerint az MNV Zrt. azzal indokolta a pályázat eredménytelenségére vonatkozó döntést, hogy "egyik résztvevő sem nyújtott be a szaktárca képviselője számára meggyőző koncepciót, figyelembe véve az intézmény előtt álló XXI. századi kihívásokat, a megújítással kapcsolatos feladatokat, valamint azt a követelményt, hogy a pályázók jövőre vonatkozó elképzelései legyenek szerves összhangban a kormányzati kultúrpolitikával". Ugyancsak a honlap írt arról, hogy Szőcs Géza államtitkár "hozta be" ötödikként a versenybe Francesca von Habsburgot, a nemzetközi kortárs művészeti élet neves szereplőjét, aki állítólag világhírű gyűjteménye Magyarországra telepítésére is kész lett volna.
   
A Hősök terén álló bazilikális alaprajzú, 2300 négyzetméter alapterületű Műcsarnok épülete 1896-ra, a honfoglalás 1000 éves évfordulójának ünnepségeire készült el Schickedanz Albert műépítész tervei alapján.
   
Az intézmény honlapján olvasható összegzés szerint a Műcsarnok küldetése a nemzetközi és hazai kortárs képzőművészeti trendek, jelenségek közvetítése, bemutatása, alakítása. Az évente öt-hat nagy kiállításon - amelyek a közép-kelet európai régióban sok esetben mérföldkőnek számítanak - neves hazai és nemzetközi kortárs művészeket mutatnak be.
   
A Műcsarnok nonprofit kft. 2007 nyarán, az akkori államháztartási reform következtében jött létre, az intézkedéssel az intézmény részévé vált a Dorottya Galéria és az Ernst Múzeum.



Gulyás Gábor életrajz

Gulyás Gábor 1968. január 19-én született Hevesen.
   
Mint az MNV Zrt. MTI-hez eljuttatott összegzésében olvasható, az egyetemet magyar-történelem szakosként kezdte, de érdeklődése hamar a filozófia és az esztétika felé fordult. 1994-ben magyar-filozófia szakos diplomát szerzett Debrecenben, majd ugyanott elvégezte a Modern Filozófiai Doktoriskolát. Tempus-ösztöndíjasként egy szemesztert töltött a münsteri Wilhelms Egyetemen, ahol esztétikát hallgatott.
   
1992-1995 között a Határ című irodalmi-kritikai folyóirat főszerkesztője, 1995 és 1998 között a Latin Betűk Kiadó vezetője volt. 1994-ben megkapta a Juhász Géza-díjat. 1995 és 2006 között rendszeresen tartott órákat a Debreceni Egyetem Filozófia Intézetében.
   
1998-ban többedmagával létrehozta a Vulgus Kutatócsoportot, amely a vulgarizálódás különböző, főként retorikai és művészeti folyamatjellemzőinek kutatását vállalta fel. A csoport 1999 és 2006 között a Magyar Tudományos Akadémia szervezeti keretein belül mint akadémiai kutatóhely működött. Ugyanebben az időszakban jelent meg a Vulgo című folyóirat, amelynek az egyik szerkesztője volt.
   
Gulyás Gábor 1994 és 2006 között mintegy harminc tanulmányt közölt a következő folyóiratokban: Magyar Napló, Kortárs, Műhely, Határ, Gond, Nappali Ház, Vulgo, Literatura, Új Forrás. Magyarra fordította és kiadta S. Kierkegaard három szerzőségelméleti szövegét. Az egyik magyar szerzője a Steven Serafin által szerkesztett Twentieth-Century Eastern European Writers. Dictionary of Literary Biography című könyvnek (A Bruccoli Clark Layman Book, San Francisco/London, 1999.). Ugyanebben az időszakban rendszeresen írt publicisztikai szövegeket is. Szerkesztője és szerzője az Otthon Debrecenben (2006) című könyvnek.
   
2004-2005-ben mint a Debrecen 2010 Iroda vezetője koordinálta az Európa Kulturális Fővárosa pályázat debreceni projektjét. Ehhez kapcsolódóan szerkesztette és írta a Nyitott kapuk (2004) és a Teret nyerünk (2005) című könyveket.
   
Mint az MNV Zrt. közleménye felidézi, Gulyás Gábor 2006-ban öt évre kinevezték az újonnan létrejött debreceni Modem Modern és Kortárs Művészeti Központ vezetőjének. Ez az ország második legnagyobb időszaki kiállítóhellyel rendelkező művészeti központja. Létrejötte óta több mint félszáz időszaki kiállítást rendeztek itt - olyan intézményekkel együttműködve, mint például a firenzei Uffizi Képtár, a moszkvai Tretyakov Galéria, a párizsi Musée d'Orsay vagy a montreáli Modern Művészetek Múzeuma. Tizenegy tárlat létrehozásában kurátorként is közreműködött, ezek többségéhez katalógust is publikált (Torzulások - André Kertész; A test színeváltozása - Sándorfi; Ámos Imre életmű-kiállítás; A történet folytatódik - Roy Lichtenstein, Robert Rauschenberg, Fernando Botero, David Hockney és mások; Hétköznapi kommunizmus; A meztelen igazság - Blue Noses; Töredék az embernek - Schaár Erzsébet; Kis magyar pornográfia - Bukta Imre, Csurka Eszter, Eperjesi Ágnes, Kicsiny Balázs, Wahorn András és mások; Messiások - A nyugati ember és a megváltás gondolata a modern és kortárs vizuális művészetekben; A létezés ritmusa - Reigl Judit; A héttoronyba zárva - Melankólia a modern művészetben).
   
Kurátorként dolgozott a kassai Löffler Múzeumban is. Több nemzetközi konferenciát szervezett a művészet és politika kapcsolatáról, valamint a magyarországi képzőművészeti kritika helyzetéről. Az elmúlt négy évben számos művészeti konferencián tartott előadást - többek között Budapesten, Bukarestben, Párizsban, Kolozsváron, Hódmezővásárhelyen, Nagyváradon és Debrecenben.
   
Gulyás Gábor 2009 februárjától a nagyváradi Partium Keresztény Egyetemen tanít művészettörténetet. 2010 szeptemberétől ugyanitt részt vesz a mesterképzésként elindult kurátori szak oktatásában is.