Készülünk a temetőlátogatásra

- Régebben sokkal rövidebb időszak alatt lebonyolódott a mindenszentekhez kapcsolódó forgalom, most viszont két-három hétig is eltart ez az időszak. Már október közepétől nézegették, vitték az emberek a koszorúkat. Főleg azok kezdték meg jóval az ünnep előtt a kegyeleti cikkek beszerzését, akik sok helyre és távolabbi településekre látogatnak szeretteik sírjához - említette Borda Irén, a Vásárcsarnok vezetője.

Mint elmondta: a zalaegerszegi önkormányzat rendelete szerint kegyeleti cikkeket ünnepnapon is árusíthatnak, ezért a piac vasárnap és hétfőn is nyitva lesz.

Keddi ottjártunkkor azt láttuk, hogy a kínálat minden igényt kielégít, legyen szó bármilyen ízlésről vagy pénztárcáról. Koszorút nyolcszáztól ötezer forintig terjedő áron kínáltak, mécsesből a legdrágább ezerötszáz forintba került, de aki eltette a tavalyi üveget, minimális öszegért vehetett bele betétet.

- Most itt nézünk körül, Egerszegen, holnap pedig Vasváron. Nagyobb koszorúkat keresünk a papára és a mamára, és gyereksírokra is viszünk kisebbeket - mondta a vasvári Németh János, hozzátéve: a válogatás során számukra fontos szempont az ár.

- Keveset vittek eddig, talán a hét végén többet eladunk. Főleg pici koszorúkkal készültünk, gondolván, hogy az olcsóbbakat keresik a vevők, de ma azt tapasztaltam, hogy éppen a nagyokat vitték jobban. Nem lehet kiszámítani - mondta Sárközi Ernőné. - Csak ilyenkor foglalkozunk koszorúkötéssel. Van fenyvesünk, onnét származik az alapanyag. Egy hónappal az ünnep előtt kezdjük a munkát, az egész család besegít.

- Az első két hét nem volt jó, most kezd beindulni a forgalom. Az olcsóbb árut keresik a legtöbben, a kicsi mécseseket, a betéteket, és a műanyag mécses is jól fogy - értékelte a máskor ruhaneműt árusító Szabó Péter a forgalmat, s hozzátette: ahogy elnézi, maradni fog a mécseskészletből jövőre. Attól nem tart, hogy a nagyáruházak elviszik a vevőket. Az a tapasztalata, hogy a multik az utolsó héten már kifogynak az áruból.

A nagykanizsai Valentin virágüzletben Németh Klári már tizennégy esztendeje virágkötő, így saját munkáján keresztül is nyomon követheti a változásokat. Mint mondja: számos újfajta díszítési mód és kellék létezik, s ugyanúgy, mint a divatban, a koszorúk területén is folyamatosan változnak a trendek.

- Mostanában mindenszentek előtt inkább a tálakat keresik a vevők, az újfajta polifoam virágokkal, melyek sokkal szebbek a régebbi művirágoknál, hiszen megszólalásig hasonlítanak az élőkre - mutatta üzletében Klári, hozzátéve: sokakat csak a tapogatás győz meg arról, hogy a divatos virágok nem is eredetiek. - A mindenszenteki műanyag tálban - legyen az féloldalas vagy terülősebb - vizes oázis található, így sokkal tovább szebbek a fenyőágak, mert a növények folyamatosan kapják onnan a nedvességet. Ilyenkor szinte csak megrendelésre tudok dolgozni, látástól-mikulásig, mert rengeteg a visszajáró vevő. Valamennyi családtagom segít, van, aki a főzésben, más a takarításban, mert a két hete tartó nagy menetben én szinte mindig az üzletben vagyok, így otthon minden kézre szükség van. A száraz díszítésű, toboz- és szalmaalapú koszorúkkal kezdtem, amik nem mennek tönkre, majd jöttek a fenyőalapúak, s a végén fűzöm mindenbe bele az élő virágokat, melyek egy kiskanizsai őstermelőtől származnak. Ezek az utolsó pillanatban kerülnek a kompozíciókba, hogy minél tovább szépek legyenek.

A kanizsai virágkötőtől azt hallottuk: régebben koszorúkat vittek a temetőbe látogatók, utána jöttek divatba a mindenszenteki kosarak, polifoam orchideákkal, rózsákkal, s mostanában egyre inkább térnek vissza a koszorúkra és a tálakra.

- Vannak, akik kimondottan az élő virágot kérik - folytatta Klári. - Azt mondják: azoknál nincs szebb, a polifoamok nem helyettesíthetik az igazit. Az élő virágok közül mindenszentekkor a gömb krizantémok az elterjedtek, ezeket teszik a vázákba, nem a megszokott zöldekkel, hanem mahóniával, mert az tartósabb. Tapasztalatom szerint erre nem sajnálják a pénzt az emberek. Az elhunyt szeretteiket így is megbecsülik, nem azt nézik, hogy minél olcsóbb legyen, hanem hogy szép. Ezúttal már pénteken beindul a temetőbe járás, s a mindenszentek négy napra is elnyúlik, így a távolabbi temetőkben nyugvó halottakhoz is nyugodtan el lehet látogatni.

OLDALTÖRÉS: Ügyeletek

Ügyeletek

Zalaegerszegen a nagyobb temetők az ünnepi hét végén napi 24 órában nyitva lesznek. Nagykanizsán a Tripammer utcai köztemető október 30-tól november 1-ig reggel 7 órától 22 óráig lesz nyitva, s ezeken a napokon délelőtt 9 órától 16 óráig ügyeletet tartanak a temetőgondnokságon. A mozgáskorlátozottakat és időskorúakat szállító gépkocsikkal szombattól hétfőig csak reggel 7 órától délig lehet behajtani a temető területére.

OLDALTÖRÉS: Figyeljünk értékeinkre!

Figyeljünk értékeinkre!


Zalaegerszeg (ag) – Az elmúlt évek tapasztalata, hogy a kegyelet napjaiban a temetők környékén gyakrabban fordul elő gépkocsifeltörés, kerékpárlopás, a sírokról virágok, koszorúk, kegytárgyak tűnnek el. A betörők, tolvajok kihasználják, hogy sokan elutaznak. – A Zala Megyei Rendőrfőkapitányság a szolgálatok szervezésekor idén is megkülönböztetett figyelmet fordít ezekre a napokra – emelte ki Bükiné Papp Zsuzsanna, a főkapitányság bűnmegelőzési osztályvezetője. Értékeink védelmében ezekben a napokban kiemelt figyelemmel járjunk el, amikor otthonunkból útra kelünk, illetve a temetők környékén, hogy a bűncselekményeket megakadályozhassuk. Ha gyanús személyekre, gépkocsikra figyelünk fel, értesítsük a rendőrséget 107-es telefonszámon. – Járműveikben látható helyen érték, táska, mobiltelefon, pénztárca, kabát ne maradjon, azokat el kell zárni a tekintetek elől – szólt a tanács. A temetők környékén számolni kell a nagyobb gyalogos és gépjárműforgalommal is. A torlódások elkerülésére a lehetőségekhez mérten rendőrök irányítják a forgalmat, és ideiglenesen korlátozások és elterelések várhatók. A távolabbra igyekvőknek ezért célszerű időben útnak indulni, az esetleges késést nem a közúton kell behozni! Ráadásul az útés a látási viszonyok néha hirtelen megváltozhatnak. Parkoló autónkkal ne akadályozzuk a forgalmat, ügyeljünk mások gépjárművére is. Kár bekövetkeztekor vagy vi- tás esetekben a rendőrség mindig hívható a 107-es és a 112- es, ingyenesen számon. – Akik a buszokat veszik igénybe, az álló jármű előtt, mögött a takarásából ne lépjenek az úttestre! – kérte

OLDALTÖRÉS: Bajt okozhat a mécses

Bajt okozhat a mécses

Bajt okozhat a mécses

Bajt okozhat a mécses

 Mindenszentekkor sokan otthon (is) gyújtanak egy gyertyát szeretteikért, ám a óvatlan emlékezés bajt is okozhat.  Nem szabad a mécsest, gyertyát olyan helyre tenni, ahol a lángja olyan, könnyen éghető tárgyakat érhet vagy akár csak hosszú ideig melegíthet, mint például a függöny, a terítő, az újság vagy a könyv. A tavaly arra is volt példa, hogy az ablakkeret gyulladt meg a hosszabb melegítéstől, és gondolni kell arra is, hogy a gyertya felborulhat és úgy boríthatja lángba a lakást.

OLDALTÖRÉS: Szerintem (Szabó Judit jegyzete)

Szerintem (Szabó Judit jegyzete)

Régen apró, fehér gyertyákat vittünk a temetőbe mindenszentekkor, emlékszem, néha annyira hideg volt, hogy alig tudtuk betuszkolni a gyertyákat az összefagyott földbe. Hatalmas fejű krizantémokat is vittünk, a fehér és sárga virágokat a nagymamám nevelte a kertben minden évben mérhetetlen gondossággal, hogy gyönyörűek legyenek az ünnepre. Mostanában a piacra futok gyertya helyett mécsest beszerezni, a kertből való helyett ki tudja, honnét származó virágot venni. Ez is üzlet, s nem baj, ha virágzik: itthon harmincezer embernek biztosít megélhetést a koszorúkötés, a vágottvirágés dísznövénykereskedelem. A gazdasági válság a statisztikák szerint megcsappantotta ugyan a virágvásárlási kedvünket, de ez alig érződött az ünnepek előtt az egerszegi piacon. Hatalmas koszorúkat cipeltek az emberek, bár az is tény, hogy nem mindegyik bizonyult igényes virágkötészeti kompozíciónak – az árérzékenység írhatta felül a többi választási szempontot. De nem is az számít, hogy apró gyertyával vagy óriási koszorúval, hanem az, hogy köztünk lévő szeretteinkkel indulunk a temetőbe, emlékezni az eltávozottakra. 

Szerintem (Szabó Judit jegyzete)

Régen apró, fehér gyertyákat vittünk a temetőbe mindenszentekkor, emlékszem, néha annyira hideg volt, hogy alig tudtuk betuszkolni a gyertyákat az összefagyott földbe. Hatalmas fejű krizantémokat is vittünk, a fehér és sárga virágokat a nagymamám nevelte a kertben minden évben mérhetetlen gondossággal, hogy gyönyörűek legyenek az ünnepre. Mostanában a piacra futok gyertya helyett mécsest beszerezni, a kertből való helyett ki tudja, honnét származó virágot venni. Ez is üzlet, s nem baj, ha virágzik: itthon harmincezer embernek biztosít megélhetést a koszorúkötés, a vágottvirágés dísznövénykereskedelem. A gazdasági válság a statisztikák szerint megcsappantotta ugyan a virágvásárlási kedvünket, de ez alig érződött az ünnepek előtt az egerszegi piacon. Hatalmas koszorúkat cipeltek az emberek, bár az is tény, hogy nem mindegyik bizonyult igényes virágkötészeti kompozíciónak – az árérzékenység írhatta felül a többi választási szempontot. De nem is az számít, hogy apró gyertyával vagy óriási koszorúval, hanem az, hogy köztünk lévő szeretteinkkel indulunk a temetőbe, emlékezni az eltávozottakra. 

Szerintem (Szabó Judit jegyzete)

Régen apró, fehér gyertyákat vittünk a temetőbe mindenszentekkor, emlékszem, néha annyira hideg volt, hogy alig tudtuk betuszkolni a gyertyákat az összefagyott földbe. Hatalmas fejű krizantémokat is vittünk, a fehér és sárga virágokat a nagymamám nevelte a kertben minden évben mérhetetlen gondossággal, hogy gyönyörűek legyenek az ünnepre. Mostanában a piacra futok gyertya helyett mécsest beszerezni, a kertből való helyett ki tudja, honnét származó virágot venni. Ez is üzlet, s nem baj, ha virágzik: itthon harmincezer embernek biztosít megélhetést a koszorúkötés, a vágottvirágés dísznövénykereskedelem. A gazdasági válság a statisztikák szerint megcsappantotta ugyan a virágvásárlási kedvünket, de ez alig érződött az ünnepek előtt az egerszegi piacon. Hatalmas koszorúkat cipeltek az emberek, bár az is tény, hogy nem mindegyik bizonyult igényes virágkötészeti kompozíciónak – az árérzékenység írhatta felül a többi választási szempontot. De nem is az számít, hogy apró gyertyával vagy óriási koszorúval, hanem az, hogy köztünk lévő szeretteinkkel indulunk a temetőbe, emlékezni az eltávozottakra. 

OLDALTÖRÉS: Egy más világ: halloween

Halloween

A halloween az angolszász országokban a boszorkányok, kísértetek és egyéb szellemek ünnepe október 31-én.

A töklámpás lett az idők folyamán a halloween legfontosabb jelképe. Az angol egyenes fordítás „carved pumpkin”. Az ilyenkor használt kivájt vigyorgó töklámpás angol nyelvterületen elterjedt neve: Jack O’Lantern. A történet szerint nevét egy Jack nevű részegestől kapta, aki az ördögtől olyan ígéretet csikart ki, hogy lelke nem fog a pokolra kerülni. Jacket viszont a mennyországba sem fogadták be. Az ördög egy széndarabot adott Jacknek, amit ez egy marharépába rakott lámpásnak. Azóta Jack lelke ennek a lámpácskának a fényénél keresi nyugvóhelyét. Amerikában az eredeti marharépát a jóval látványosabb tök váltotta fel.
 
Amerikában halloweenkor az ajtó előtt jelmezbe öltözött gyerekek jelennek meg, akik Trick or treat! szabadon fordítva: „Cukor vagy bot!” („Cukrot vagy csínyt!”) kiáltással felszólítva a lakókat állásfoglalásra. Elméletileg a szerencsétlen ajtónyitónak van lehetősége „botot” választani – a következményekkel együtt. Általában a gyerekek édességet kapnak, a felnőttek pedig jót szórakoznak. Amerikában általában baráti társaságban jelmezbált rendezve ülik meg ezt az ünnepet. A halloween nagyon fontos ünnep Amerikában. Ezzel ellentétben a szülők nem engedik ki gyermeküket, mert félnek a várható következményektől. Az utóbbi időben ugyanis megnőtt Halloween-kor az eltűnt- és megölt gyermekek száma. Így ez az ünnep, az előző 10 évhez képest, nagyon sokat vesztett a jelentőségéből.

Európában a halloween sokáig feledésbe merült. Néhány helyen elvétve jelmezbe öltöztek és tökdíszeket helyeztek el a lakásban, de ez a szokás is hanyatlóban volt. Az utóbbi években azonban a halloween ünneplése ismét visszatért, valószínűleg a népszerű amerikai ponyvakultúra (képregények, filmek) nyomán. Az utóbbi években Magyarországon egyre több helyen ünneplik meg. Az iskolákban beöltöznek a gyerekek és cukrot osztanak az osztályokban. Több helyen partikat rendeznek; az udvart, a házat túlvilági hangulatúvá varázsolják, majd különféle jelmezekbe öltözve mulatoznak. Népszerű szórakozás ilyenkor az almahalászat, melynek célja egy vízzel teli vödörből szájjal kiszedni az almát.

Halloween valószínűleg a kelta kultúra őszre (november 1-jére) eső újév Samhain ünnepéből ered. Ezen az éjszakán, úgy hitték, hogy az elmúlt évben meghaltak lelkei összezavarhatják az élők életét, mivel a lelkek ezen az éjjel vándorolnak a holtak birodalmába. Az emberek a szellemeknek ételt és állatot áldoztak, hogy megkönnyítsék a vándorlásukat. Britanniának Rómával való kapcsolata idején két rokon római ünnep is elvegyült a halloweennel, úgyhogy mai állapotában ez az autentikusnak ismert kelta ünnep komoly mediterrán elemeket tartalmaz. Az első a római Feralia, a holtak emléknapja (innen a holtakról való emlékezés rituáléja), a másik pedig Pomonának, a gyümölcstermésért felelős númennek a napja (az ő szimbóluma volt a mai halloweeneken fontos szerepet játszó sok alma).
A kereszténység terjesztésekor a hittérítők azt a feladatot kapták, hogy lehetőség szerint a keresztény szokásokat a pogány ünnepekhez igazítsák azok betiltása helyett. Így ez a pogány ünnep a keresztény mindenszentek ünnepe lett (omnium sanctorum). III. György pápa a 800-as években a korábban május 13-án ünnepelt Szűz Mária és a mártírok emléknapját október 31-re helyezte át. Írországban ez az éjszaka All Hallow's Eve, „Mindenszentek éjszakája” nevet kapta. November első napja volt az ünnepnap, All Saints' Day (All Hallow's Day, „Szentek napja”). Később ez a kettő sok helyen összemosódott.

Forrás: wikipédia