Elfogadták a magán-nyugdíjpénztári befizetésekről szóló javaslatot (frissítve)

A javaslat ezt azzal indokolta, hogy az idei 3,8 százalékos hiánycélt csak kormányzati intézkedésekkel lehet tartani. Mivel a kabinet ezt a lakosság életszínvonalának csökkenése nélkül kívánja elérni, olyan megoldásokat kell találni, amelyek mindkét céllal összhangban vannak; az intézkedés javítja a költségvetés pénzforgalmi és ESA-hiányát, és nem jár az életszínvonal csökkenésével, továbbá nem okoz érdemi adminisztrációs tehernövekedést - szól az indoklás.
A kormánypártok igennel, az LMP képviselői nemmel szavaztak az előterjesztésre, a Jobbik frakciója tartózkodott, a korábban kivonuló szocialista politikusok pedig nem vettek részt a szavazáson. Így az indítványt 249 igen szavazattal, 11 nem ellenében és 41 tartózkodással fogadta el az Országgyűlés.

A módosítás értelmében a magán-nyugdíjpénztári tag után fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 9,5 százalék, a magán-nyugdíjpénztári tagdíj pedig 0 százalék lesz a következő 14 hónapban (a nyugdíjjárulék most 1,5 százalék, a magánpénztári tagdíj pedig 8 százalék).
   
Mivel az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásból (ekho) a magánszemélyt terhelő 15 százalék is tartalmaz magánnyugdíjpénztárt megillető hányadot a pénztártag adózók esetében, a szükséges módosításokat az Ekho törvényben is átvezették: az ekhoalap 3,9 százaléka minősül majd nyugdíjjáruléknak.
   
Hasonló okok miatt módosult az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény is: magán-nyugdíjpénztári tag után fizetendő közteherből a Nyugdíjbiztosítási Alapot 91,8 százalék illeti meg.
   
A Ház a fentiekkel összefüggésben módosította a költségvetési törvényt is. Ez kimondja, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetés miatti járulékkiesés pótlására jogcím-csoport szerinti támogatás folyósítása 2010. november és december hónapokban nem történik meg.

OLDALTÖRÉS: Kivonultak a szocialista képviselők

Kivonultak a szocialista képviselők

Kivonultak az MSZP képviselői a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló javaslat vitája közben az Országgyűlés ülésterméből hétfőn. Tiltakozásul a zárószavazástól is távol maradnak.

Tóbiás József felszólalásában azt mondta: a szocialisták nem asszisztálnak a magán-nyugdíjpénztári tagok jövőjének feléléséhez, befizetéseik "einstandolásához". Feltette a kérdést: a kormány miért nem árulja el, hogy miképpen fizeti vissza a 14 hónapra elvont befizetéseket?
   
"Nem kívánunk részt venni ebben a színjátékban, nem leszünk a bűntársaik" - mondta a politikus, majd frakciótársaival együtt kivonult az ülésteremből.
   
A szocialisták a javaslat zárószavazásától is távol maradnak - derül ki a kivonulás után az MTI-hez eljuttatott MSZP-közleményből. Ebben azt írták: a kormány sikkasztást követ el. Hozzátették, hogy hárommillió dolgozó kifosztása elég indok arra, hogy a szocialisták minden politikai-, büntetőjogi eszközt igénybe vegyenek az emberek magántulajdonának megvédése érdekében.
   
Előzőleg az MSZP több képviselője felszólalt a vitában, tiltakozva a magánnyugdíj-pénztári befizetések átmeneti elvonása ellen, illetve a javaslat visszavonására felszólítva a kormánypártokat.

OLDALTÖRÉS: KDNP: nem ingatják meg a tőzsdei rendszert

KDNP: nem ingatják meg a tőzsdei rendszert

A KDNP szerint az állami nyugdíjkasszába való visszalépés nem fogja megingatni a tőzsdei rendszert.

Hargitai János a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló fideszes javaslat hétfői vitájában ezt azzal indokolta, hogy az előterjesztés azt indítványozza: a pénzek abban a portfólióban kerüljenek vissza az állami rendszerbe, amelyben ma elhelyezkednek.
A politikus a magán-nyugdíjpénztári rendszer 12 évét értékelve közölte: nincs olyan szakértő, aki azt mondaná, hogy eredményesen gazdálkodott e rendszer a rá bízott pénzzel.
Véleménye szerint választ kell találni arra a kérdésre, hogy azok, akik nem támogatják az állami nyugdíjkasszába való visszatérés lehetőségének felkínálását, miért érdekeltek abban, hogy a jelenlegi rendszer fennmaradjon, és a 200 milliárd forintos extraprofit ne a magánpénztári tagoknál hasznosuljon, hanem a menedzsmentnél és a mögötte lévő szervezeteknél.
Hargitai János hangsúlyozta, remélik, hogy az emberek nagy része a visszalépést fogja választani.
"Biztos vagyok benne, hogy a döntésünk a pénztártagok milliói számára egy kedvező döntés, mert 12 év működés után kapja meg mindenki annak lehetőségét újra, hogy mérlegelve az elmúlt 12 év gazdálkodásának eredményességét vagy eredménytelenségét, szabadon döntsön arról, hogy ezeket a forrásokat visszahozza-e az állami nyugdíjpillérre" - zárta szavait a kereszténydemokrata politikus.

OLDALTÖRÉS: A Jobbik megszüntetné a teljes a magán-nyugdíjpénztári rendszert

A Jobbik megszüntetné a teljes a magán-nyugdíjpénztári rendszert

A Jobbik azt szeretné, ha a teljes magán-nyugdíjpénztári rendszert egyszerre megszüntetnék - jelentette ki parlamenti felszólalása során a párt vezérszónoka.

Rozgonyi Ernő a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló fideszes javaslat hétfői vitájában arról beszélt, hogy a fejlett országok nem ismerik a kötelező magán-nyugdíjpénztárnak a fogalmát. Szavai szerint ez ugyanis egy "pénzszivattyú", mert a tb-alapból kivont pénzt az államnak állandóan pótolnia kell a társadalombiztosítási alapokban.
   
Azt mondta, ha nem lett volna kötelező magán-nyugdíjbiztosítás, akkor az állam adóssága körülbelül 9-10 százalékkal lett volna kevesebb.
A képviselő közölte: a Jobbik azt szeretné, ha az egész rendszert egyszerre megszüntetnék. Leszögezte, miután a rendszer veszteségeket okoz a költségvetésnek, ezért az egész országnak jobb lenne, ha megszüntetetnék azt.
 Kitért arra is, hogy a pénztárakat érintő változások okozta esetleges bizonytalansága miatt veszélybe kerülhet az emberek megtakarítása, ezért olyan módosító javaslatot nyújtottak be, hogy a magánnyugdíjpénztárak kezében lévő vagyon ellenőrzésére is nevezzenek ki állami felügyeletet.
Kijelentette: habár vannak fenntartásaik, de megszavazzák a törvényt. Emellett viszont kérte, hogy vegyék figyelembe a módosító javaslataikat.

OLDALTÖRÉS: Fidesz: az állami rendszerből kedvezőbb nyugdíjba vonulni

Fidesz: az állami rendszerből kedvezőbb nyugdíjba vonulni

 Magasabb járandóságra számíthatnak jövőre az állami nyugdíjrendszerből nyugdíjba vonulók, mint azok, akik korábban magánnyugdíj-pénztári tagok voltak - mondta Rogán Antal, a Fidesz vezérszónoka hétfőn, a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló összevont általános és részletes parlamenti vitában.

A kormánypárti politikus úgy fogalmazott, hogy a magánnyugdíjpénztárak megítélésénél elsősorban a leendő nyugdíj nagyságát kell szem előtt tartani és nem azt a "virtuális" összeget, amely a pénztártagok számláján felhalmozódott.

A magánnyugdíjpénztárak ellen szólva kiemelte továbbá, hogy a pénztártagoknak az elmúlt években azért kellett magasabb adót fizetniük, hogy azt az intézmények menedzsmentje zsebre tehesse.

Kiemelte: a Selmeczi Gabriella által benyújtott javaslat lényege az, hogy az emberek visszaszerezzék a magánnyugdíj-pénztári tagságról való választás szabadságát.

OLDALTÖRÉS: LMP: csak figyelemelterelés a pénztárválasztás szabadságáról szóló javaslat

LMP: csak figyelemelterelés a pénztárválasztás szabadságáról szóló javaslat

Az LMP szerint a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló javaslat mindössze arra szolgál, hogy elterelje a figyelmet a kormány azon indítványáról, amely a magán-nyugdíjpénztári tagok 14 hónapnyi befizetését "einstandolja".

Scheiring Gábor, a párt vezérszónoka a fideszes Selmeczi Gabriella által benyújtott javaslat összevont általános és részletes vitájában arról beszélt: a kormány úgy venné el az emberek pénzét, hogy nem mondja meg, mi lesz annak a sorsa. Hozzátette: világos, hogy a kormány sehol sem tart az egyéni számlavezetés lehetőségének megteremtésével az állami nyugdíjrendszerben, ez "szemfényvesztés".
A képviselő arról is beszélt: elvi szinten elképzelhetőnek tartja, hogy támogassanak egy, az állami nyugdíjrendszerbe való visszalépés lehetőségét megteremtő javaslatot. Mint mondta, az LMP-nek nincs álláspontja arról, hogy milyen nyugdíjrendszer a kívánatos, szerintük "rendszervitára" volna szükség, de a kormány ehelyett a pénztárak ellehetetlenítésére törekszik.
   
"Gengsztertempó" - minősítette a kormánypártok magatartását Scheiring Gábor, indoklásul hozzáfűzve: a kormány igazságtalan adóreformja lyukat üt a költségvetésén, ennek betömésére "einstandolják" a pénztártagok megtakarítását, majd kijelentik, hogy megvédik az emberek befizetéseit.

OLDALTÖRÉS: Selmeczi: senki sem kötelezhető arra, hogy pénzét "nyugdíjtőzsdére" vigye

 Selmeczi: senki sem kötelezhető arra, hogy pénzét "nyugdíjtőzsdére" vigye

 Selmeczi: senki sem kötelezhető arra, hogy pénzét "nyugdíjtőzsdére" vigye

 Selmeczi: senki sem kötelezhető arra, hogy pénzét "nyugdíjtőzsdére" vigye

 A szocialista kormány a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagság bevezetésével tizenhárom évvel ezelőtt elvette az emberektől a pénzük feletti rendelkezés jogát - mondta Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott az Országgyűlésben. Hozzátette: most visszaadják ezt a szabadságot, mert senki sem kötelezhető arra, hogy pénzét a "nyugdíjtőzsdén" kockáztassa.

A nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló javaslat összevont általános és részletes vitájában a fideszes politikus előterjesztőként arról beszélt, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagok a válság miatt komoly veszteséget szenvedtek el, befizetéseik egy része elveszett.
 Elmondta, hogy az elmúlt napokban mintegy ezerötszázan küldték el neki egyenlegértesítőjüket, amelyek azt mutatják: az utóbbi két évben alig volt olyan pénztártag, aki "megúszta" a válságot, azaz befektetése elérte az állampapírok hozamát. Ezzel szemben volt olyan, aki az éves befizetésének kétszeresét bukta el - közölte.
A javaslat elfogadása után már senki sem lesz kötelezhető arra, hogy a "pénzét feltegye a nyugdíjtőzsdére", a jövő év végéig bárki kezdeményezheti a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépését - ismertette Selmeczi Gabriella, hozzáfűzve, hogy a pályakezdők számára sem lesz kötelező a magán-nyugdíjpénztári tagság.

A miniszterelnöki megbízott arról is beszélt, hogy akik az elmúlt években a vegyes rendszerből mentek nyugdíjba, azaz az állami és a magánnyugdíj-rendszernek is a tagjai voltak, "szinte kivétel nélkül nagyon rosszul jártak", hiszen úgy veszítették el állami nyugdíjuk 25 százalékát, hogy semmit sem várhatnak cserébe. Ha azonban most úgy döntenek, hogy visszalépnek a társadalombiztosítási rendszerbe, megkapják az állami nyugdíjuk száz százalékát - mondta a fideszes politikus.

Kitért arra is, hogy a szocialista kormány 1997-ben busás, közel ötszázalékos működési költséget és további 0,8 százalékos vagyonkezelői díjat garantált a pénztáraknak. Selmeczi Gabriella rámutatott, hogy ez évente mintegy negyvenmilliárd forint, amit - akár nyereségesen, akár veszteségesen gazdálkodnak - "mindenképpen kivesznek a pénztártagok zsebéből". Ez a magánnyugdíjpénztáraknak jó üzlet - mondta a fideszes politikus, hangsúlyozva, hogy véleménye szerint az MSZP ezúttal sem az állampolgárok, hanem a pénztárak érdekeit képviseli.