Belföld

2009.10.12. 02:29

Tragikus véget ért az ünnepség

Zalaegerszeg - Tragikus véget ért szombaton a megyeszékhelyi sárkányrepülős klub létrehozásának 30. évfordulójára szervezett ünnepség. Egy gyalogsárkány felvontatás közben visszazuhant, a pilóta, egy harmincéves fiatalember szörnyethalt.

zaol.hu

Nem gondoltunk a legrosszabbra, a helikopter éppen érkezésünk idején emelkedett a magasba. Úgy hittük, szerencsés kimenetelű baleset lehetett, és a pilóta hamarosan gondos kezekbe kerül. A földön néhány fiatal ült, kicsit távolabb páran álldogáltak, és több gépkocsi, köztük rendőrségi autó is parkolt már ott. Szerettük volna megtudni, mi történt, ekkor szembesültünk a tragikus ténnyel:

- Egy harmincéves fiatalember volt. Meghalt - mondta megtörten, könnyeivel küszködve egy úr. Az még kiderült, hogy egerszegi volt a pilóta, nem kezdő, és talán fél órával korábban történhetett a baj. - Tudom, a feladatukat végzik, de most, megérti, mást nem tudok mondani...

Fotós kollégám közben néhány felvételt készített volna a roncsról, ám a szörnyűség, az elkeseredett tehetetlenség miatt ekkorra felerősödtek az indulatok: ki finomabban, ki erélyesebben küldte odébb...

- Persze, én is elolvasom a balesetről szóló híreket az újságban, de interneten, ahogy szembetalálkozom velük, az borzasztó - jegyezte meg talán nekem, talán kicsit magának is egy másik úr.

A rendőrségi ügyelettől később annyi információt kaptunk, hogy tart a vizsgálat, és jó időbe telik, mire lezárul.

Este hét körül újabb hír érkezett: elkezdődött a szemle. Ismét útnak eredtünk, hátha kiderül valami a baleset okáról. Már távolról láttuk a reflektor fényét, de a reptéren zárt kapukra leltünk. Az épület ajtaján kopogtattunk két, velünk egyidőben érkező hölggyel együtt. Egyikük telefonált, majd fordult a kulcs. Az ajtó kinyílt, de számunkra megálljt parancsoltak.

- Ha a harmincéves ünnepségünkre nem jöttél - fordult emelkedett hangon az egyik férfi a fotósunkhoz -, most ne akarj bejönni! Menj a..!

A többiek csitították. Időnk sem volt a reakcióra, arra, hogy elmondjuk, nem érkezett meghívó a jubileumról, így nem is tudtunk róla és arra, hogy csak tájékozódni, tájékoztatni szeretnénk... Közben kitárult a kapu, vélhetőleg a repülő roncsát szállították el.

Felhívtuk tegnap telefonon Ferinc Vince nagykanizsai sárkányrepülőst, a Motoros Könnyű Sportrepülő Szövetség elnökét, hogy érdeklődjünk, gyakoriak-e a sárkányrepülős balesetek és mi okozhat bajt. Több is kiderült, a szakember részt vett az egerszegi ünnepségen.

- A gyalogsárkányos repülőnek nem vagyok avatott ismerője. A levegőben már pontosan úgy kell vezetni, mint a motorost, ám mégis van különbség a kettő között - bocsátotta előre, mielőtt felidézte volna a szombaton történteket: - Beszélgettünk a repülőtéren, mintegy 700-800 méterrel távolabb, amikor valaki felhívta a figyelmünket a sárkányra. Odanéztem, úgy 150 méter magasságban lehetett. Visszafelé jött, rajta volt a kötél. Déli irányba húzták fel, de amikor én láttam, északi irányba jött, csinált egy 360 fokos fordulatot. Hallottam, hogy valaki folyamatosan kiabál: Oldjál le! , ő volt, majd hirtelen spirálba esett...

A gyalogsárkányok pilótái vagy magas helyről, hegytetőről startolnak el, vagy úgy húzatják fel a gépet, de ennek is több, különböző módja van. A húzató kötél két végén van egy szerkezet, hogy le lehessen oldani. Azt, hogy szombaton mi történt, vizsgálat deríti ki.

- A sárkányrepülős balesetek sajnos gyakoribbak, mint szeretnénk, hiszen az lenne jó, ha egyáltan nem történne egy sem - válaszolt Ferinc Vince, nyomatékosítva, hogy neki kizárólag a motoros sárkányrepülőzésről vannak információi, csak erről tud beszélni. - A köztudatban az van, hogy balesetveszélyes sport ez, de a szerkezet biztonságos, felépítése rossz leszálláskor is véd. Természetesen vannak esetek, amiket a biztonságos gép sem visel el. Minden eszközzel le lehet szállni akkor is, ha leáll a motor, a sárkánnyal kis helyen is, de nem mindegy a sebesség. Általában azok az esetek kapnak nagyobb figyelmet, melyek tragédiával végződnek, de szerencsére olyan másfél évről is be tudunk számolni, amikor egyáltalán nem történt semmiféle.

A szakember hangsúlyozta, a motoros gépeknél többnyire nem műszaki probléma, hanem a pilóta halmozodó hibái okozzák a bajt. Hozzátette, nincs külön szerelő, a repülők felkészítését, az egyes elemek szükséges cseréjét a pilóták végzik. Az alapos karbantartást jól működő rendszer segíti. Ha az előírt szabályok legalább 80 százalékát betartják, nem lehet nagy baj.

A repülős sokszor rosszul méri fel, mit bír a gép, esetleg nem ismeri eléggé. Máskor saját tudásával nincs tisztában és nem csak az sodorhatja bajba, ha túlbecsüli magát. Jó, ha valaki óvatos, ám hiba, ha valaki kishitű és nem mer megcsinálni egy manővert, ami megmenthetné az életét. Minden repülési helyzet más, nincs két egyforma időjárás sem.

Ferinc Vince 1991 óta repül. Először egy gyalogsárkányos barátja hívta, de abbamaradt a hobbi. Később Letenyén próbálkozott újra, szeretett volna klubot is alakítani, de a szocializmus idején a határ közelében erre nem volt mód, Nagykanizsára irányították. Nem ment, később mégis a dél-zalai városba sodorta a sors. Egy napon kéréssel fordult a feleségéhez:

- Mondtam, vegyünk egy motoros sárkányrepülőt. Egy évre rá magyar bajnok voltam vele. Úgy rendeltem meg a gépet, hogy a közelében sem voltam még motorosnak. Amikor először felvittek, azt mondtam: Csak egyszer kiszálljak belőle, többet soha nem ülök bele! Azóta ki sem lehet vakarni belőle. Örülök, hogy ezt a sportágat választottam. Sok tragédiával találkoztam 18 év alatt, ilyen eset, hogy szinte végignéztem, még nem történt velem. Megrázza az embert, ez természetes, de, ha nem tudja magát túltenni rajta, akkor nagy a baj. Törekedni is kell rá ilyenkor, hogy felmenjen az ember...A gyalogsárkányok pilótái vagy magas hegyről startolnak, vagy húzatják őket

Nem gondoltunk a legrosszabbra, a helikopter éppen érkezésünk idején emelkedett a magasba. Úgy hittük, szerencsés kimenetelű baleset lehetett, és a pilóta hamarosan gondos kezekbe kerül. A földön néhány fiatal ült, kicsit távolabb páran álldogáltak, és több gépkocsi, köztük rendőrségi autó is parkolt már ott. Szerettük volna megtudni, mi történt, ekkor szembesültünk a tragikus ténnyel:

- Egy harmincéves fiatalember volt. Meghalt - mondta megtörten, könnyeivel küszködve egy úr. Az még kiderült, hogy egerszegi volt a pilóta, nem kezdő, és talán fél órával korábban történhetett a baj. - Tudom, a feladatukat végzik, de most, megérti, mást nem tudok mondani...

Fotós kollégám közben néhány felvételt készített volna a roncsról, ám a szörnyűség, az elkeseredett tehetetlenség miatt ekkorra felerősödtek az indulatok: ki finomabban, ki erélyesebben küldte odébb...

- Persze, én is elolvasom a balesetről szóló híreket az újságban, de interneten, ahogy szembetalálkozom velük, az borzasztó - jegyezte meg talán nekem, talán kicsit magának is egy másik úr.

A rendőrségi ügyelettől később annyi információt kaptunk, hogy tart a vizsgálat, és jó időbe telik, mire lezárul.

Este hét körül újabb hír érkezett: elkezdődött a szemle. Ismét útnak eredtünk, hátha kiderül valami a baleset okáról. Már távolról láttuk a reflektor fényét, de a reptéren zárt kapukra leltünk. Az épület ajtaján kopogtattunk két, velünk egyidőben érkező hölggyel együtt. Egyikük telefonált, majd fordult a kulcs. Az ajtó kinyílt, de számunkra megálljt parancsoltak.

- Ha a harmincéves ünnepségünkre nem jöttél - fordult emelkedett hangon az egyik férfi a fotósunkhoz -, most ne akarj bejönni! Menj a..!

A többiek csitították. Időnk sem volt a reakcióra, arra, hogy elmondjuk, nem érkezett meghívó a jubileumról, így nem is tudtunk róla és arra, hogy csak tájékozódni, tájékoztatni szeretnénk... Közben kitárult a kapu, vélhetőleg a repülő roncsát szállították el.

Felhívtuk tegnap telefonon Ferinc Vince nagykanizsai sárkányrepülőst, a Motoros Könnyű Sportrepülő Szövetség elnökét, hogy érdeklődjünk, gyakoriak-e a sárkányrepülős balesetek és mi okozhat bajt. Több is kiderült, a szakember részt vett az egerszegi ünnepségen.

- A gyalogsárkányos repülőnek nem vagyok avatott ismerője. A levegőben már pontosan úgy kell vezetni, mint a motorost, ám mégis van különbség a kettő között - bocsátotta előre, mielőtt felidézte volna a szombaton történteket: - Beszélgettünk a repülőtéren, mintegy 700-800 méterrel távolabb, amikor valaki felhívta a figyelmünket a sárkányra. Odanéztem, úgy 150 méter magasságban lehetett. Visszafelé jött, rajta volt a kötél. Déli irányba húzták fel, de amikor én láttam, északi irányba jött, csinált egy 360 fokos fordulatot. Hallottam, hogy valaki folyamatosan kiabál: Oldjál le! , ő volt, majd hirtelen spirálba esett...

A gyalogsárkányok pilótái vagy magas helyről, hegytetőről startolnak el, vagy úgy húzatják fel a gépet, de ennek is több, különböző módja van. A húzató kötél két végén van egy szerkezet, hogy le lehessen oldani. Azt, hogy szombaton mi történt, vizsgálat deríti ki.

- A sárkányrepülős balesetek sajnos gyakoribbak, mint szeretnénk, hiszen az lenne jó, ha egyáltan nem történne egy sem - válaszolt Ferinc Vince, nyomatékosítva, hogy neki kizárólag a motoros sárkányrepülőzésről vannak információi, csak erről tud beszélni. - A köztudatban az van, hogy balesetveszélyes sport ez, de a szerkezet biztonságos, felépítése rossz leszálláskor is véd. Természetesen vannak esetek, amiket a biztonságos gép sem visel el. Minden eszközzel le lehet szállni akkor is, ha leáll a motor, a sárkánnyal kis helyen is, de nem mindegy a sebesség. Általában azok az esetek kapnak nagyobb figyelmet, melyek tragédiával végződnek, de szerencsére olyan másfél évről is be tudunk számolni, amikor egyáltalán nem történt semmiféle.

A szakember hangsúlyozta, a motoros gépeknél többnyire nem műszaki probléma, hanem a pilóta halmozodó hibái okozzák a bajt. Hozzátette, nincs külön szerelő, a repülők felkészítését, az egyes elemek szükséges cseréjét a pilóták végzik. Az alapos karbantartást jól működő rendszer segíti. Ha az előírt szabályok legalább 80 százalékát betartják, nem lehet nagy baj.

A repülős sokszor rosszul méri fel, mit bír a gép, esetleg nem ismeri eléggé. Máskor saját tudásával nincs tisztában és nem csak az sodorhatja bajba, ha túlbecsüli magát. Jó, ha valaki óvatos, ám hiba, ha valaki kishitű és nem mer megcsinálni egy manővert, ami megmenthetné az életét. Minden repülési helyzet más, nincs két egyforma időjárás sem.

Ferinc Vince 1991 óta repül. Először egy gyalogsárkányos barátja hívta, de abbamaradt a hobbi. Később Letenyén próbálkozott újra, szeretett volna klubot is alakítani, de a szocializmus idején a határ közelében erre nem volt mód, Nagykanizsára irányították. Nem ment, később mégis a dél-zalai városba sodorta a sors. Egy napon kéréssel fordult a feleségéhez:

- Mondtam, vegyünk egy motoros sárkányrepülőt. Egy évre rá magyar bajnok voltam vele. Úgy rendeltem meg a gépet, hogy a közelében sem voltam még motorosnak. Amikor először felvittek, azt mondtam: Csak egyszer kiszálljak belőle, többet soha nem ülök bele! Azóta ki sem lehet vakarni belőle. Örülök, hogy ezt a sportágat választottam. Sok tragédiával találkoztam 18 év alatt, ilyen eset, hogy szinte végignéztem, még nem történt velem. Megrázza az embert, ez természetes, de, ha nem tudja magát túltenni rajta, akkor nagy a baj. Törekedni is kell rá ilyenkor, hogy felmenjen az ember...A gyalogsárkányok pilótái vagy magas hegyről startolnak, vagy húzatják őket

- Egy harmincéves fiatalember volt. Meghalt - mondta megtörten, könnyeivel küszködve egy úr. Az még kiderült, hogy egerszegi volt a pilóta, nem kezdő, és talán fél órával korábban történhetett a baj. - Tudom, a feladatukat végzik, de most, megérti, mást nem tudok mondani...

Fotós kollégám közben néhány felvételt készített volna a roncsról, ám a szörnyűség, az elkeseredett tehetetlenség miatt ekkorra felerősödtek az indulatok: ki finomabban, ki erélyesebben küldte odébb...

- Persze, én is elolvasom a balesetről szóló híreket az újságban, de interneten, ahogy szembetalálkozom velük, az borzasztó - jegyezte meg talán nekem, talán kicsit magának is egy másik úr.

A rendőrségi ügyelettől később annyi információt kaptunk, hogy tart a vizsgálat, és jó időbe telik, mire lezárul.

Este hét körül újabb hír érkezett: elkezdődött a szemle. Ismét útnak eredtünk, hátha kiderül valami a baleset okáról. Már távolról láttuk a reflektor fényét, de a reptéren zárt kapukra leltünk. Az épület ajtaján kopogtattunk két, velünk egyidőben érkező hölggyel együtt. Egyikük telefonált, majd fordult a kulcs. Az ajtó kinyílt, de számunkra megálljt parancsoltak.

- Ha a harmincéves ünnepségünkre nem jöttél - fordult emelkedett hangon az egyik férfi a fotósunkhoz -, most ne akarj bejönni! Menj a..!

A többiek csitították. Időnk sem volt a reakcióra, arra, hogy elmondjuk, nem érkezett meghívó a jubileumról, így nem is tudtunk róla és arra, hogy csak tájékozódni, tájékoztatni szeretnénk... Közben kitárult a kapu, vélhetőleg a repülő roncsát szállították el.

Felhívtuk tegnap telefonon Ferinc Vince nagykanizsai sárkányrepülőst, a Motoros Könnyű Sportrepülő Szövetség elnökét, hogy érdeklődjünk, gyakoriak-e a sárkányrepülős balesetek és mi okozhat bajt. Több is kiderült, a szakember részt vett az egerszegi ünnepségen.

- A gyalogsárkányos repülőnek nem vagyok avatott ismerője. A levegőben már pontosan úgy kell vezetni, mint a motorost, ám mégis van különbség a kettő között - bocsátotta előre, mielőtt felidézte volna a szombaton történteket: - Beszélgettünk a repülőtéren, mintegy 700-800 méterrel távolabb, amikor valaki felhívta a figyelmünket a sárkányra. Odanéztem, úgy 150 méter magasságban lehetett. Visszafelé jött, rajta volt a kötél. Déli irányba húzták fel, de amikor én láttam, északi irányba jött, csinált egy 360 fokos fordulatot. Hallottam, hogy valaki folyamatosan kiabál: Oldjál le! , ő volt, majd hirtelen spirálba esett...

A gyalogsárkányok pilótái vagy magas helyről, hegytetőről startolnak el, vagy úgy húzatják fel a gépet, de ennek is több, különböző módja van. A húzató kötél két végén van egy szerkezet, hogy le lehessen oldani. Azt, hogy szombaton mi történt, vizsgálat deríti ki.

- A sárkányrepülős balesetek sajnos gyakoribbak, mint szeretnénk, hiszen az lenne jó, ha egyáltan nem történne egy sem - válaszolt Ferinc Vince, nyomatékosítva, hogy neki kizárólag a motoros sárkányrepülőzésről vannak információi, csak erről tud beszélni. - A köztudatban az van, hogy balesetveszélyes sport ez, de a szerkezet biztonságos, felépítése rossz leszálláskor is véd. Természetesen vannak esetek, amiket a biztonságos gép sem visel el. Minden eszközzel le lehet szállni akkor is, ha leáll a motor, a sárkánnyal kis helyen is, de nem mindegy a sebesség. Általában azok az esetek kapnak nagyobb figyelmet, melyek tragédiával végződnek, de szerencsére olyan másfél évről is be tudunk számolni, amikor egyáltalán nem történt semmiféle.

A szakember hangsúlyozta, a motoros gépeknél többnyire nem műszaki probléma, hanem a pilóta halmozodó hibái okozzák a bajt. Hozzátette, nincs külön szerelő, a repülők felkészítését, az egyes elemek szükséges cseréjét a pilóták végzik. Az alapos karbantartást jól működő rendszer segíti. Ha az előírt szabályok legalább 80 százalékát betartják, nem lehet nagy baj.

A repülős sokszor rosszul méri fel, mit bír a gép, esetleg nem ismeri eléggé. Máskor saját tudásával nincs tisztában és nem csak az sodorhatja bajba, ha túlbecsüli magát. Jó, ha valaki óvatos, ám hiba, ha valaki kishitű és nem mer megcsinálni egy manővert, ami megmenthetné az életét. Minden repülési helyzet más, nincs két egyforma időjárás sem.

Ferinc Vince 1991 óta repül. Először egy gyalogsárkányos barátja hívta, de abbamaradt a hobbi. Később Letenyén próbálkozott újra, szeretett volna klubot is alakítani, de a szocializmus idején a határ közelében erre nem volt mód, Nagykanizsára irányították. Nem ment, később mégis a dél-zalai városba sodorta a sors. Egy napon kéréssel fordult a feleségéhez:

- Mondtam, vegyünk egy motoros sárkányrepülőt. Egy évre rá magyar bajnok voltam vele. Úgy rendeltem meg a gépet, hogy a közelében sem voltam még motorosnak. Amikor először felvittek, azt mondtam: Csak egyszer kiszálljak belőle, többet soha nem ülök bele! Azóta ki sem lehet vakarni belőle. Örülök, hogy ezt a sportágat választottam. Sok tragédiával találkoztam 18 év alatt, ilyen eset, hogy szinte végignéztem, még nem történt velem. Megrázza az embert, ez természetes, de, ha nem tudja magát túltenni rajta, akkor nagy a baj. Törekedni is kell rá ilyenkor, hogy felmenjen az ember...A gyalogsárkányok pilótái vagy magas hegyről startolnak, vagy húzatják őket

- Egy harmincéves fiatalember volt. Meghalt - mondta megtörten, könnyeivel küszködve egy úr. Az még kiderült, hogy egerszegi volt a pilóta, nem kezdő, és talán fél órával korábban történhetett a baj. - Tudom, a feladatukat végzik, de most, megérti, mást nem tudok mondani...

Fotós kollégám közben néhány felvételt készített volna a roncsról, ám a szörnyűség, az elkeseredett tehetetlenség miatt ekkorra felerősödtek az indulatok: ki finomabban, ki erélyesebben küldte odébb...

- Persze, én is elolvasom a balesetről szóló híreket az újságban, de interneten, ahogy szembetalálkozom velük, az borzasztó - jegyezte meg talán nekem, talán kicsit magának is egy másik úr.

A rendőrségi ügyelettől később annyi információt kaptunk, hogy tart a vizsgálat, és jó időbe telik, mire lezárul.

Este hét körül újabb hír érkezett: elkezdődött a szemle. Ismét útnak eredtünk, hátha kiderül valami a baleset okáról. Már távolról láttuk a reflektor fényét, de a reptéren zárt kapukra leltünk. Az épület ajtaján kopogtattunk két, velünk egyidőben érkező hölggyel együtt. Egyikük telefonált, majd fordult a kulcs. Az ajtó kinyílt, de számunkra megálljt parancsoltak.

- Ha a harmincéves ünnepségünkre nem jöttél - fordult emelkedett hangon az egyik férfi a fotósunkhoz -, most ne akarj bejönni! Menj a..!

A többiek csitították. Időnk sem volt a reakcióra, arra, hogy elmondjuk, nem érkezett meghívó a jubileumról, így nem is tudtunk róla és arra, hogy csak tájékozódni, tájékoztatni szeretnénk... Közben kitárult a kapu, vélhetőleg a repülő roncsát szállították el.

Felhívtuk tegnap telefonon Ferinc Vince nagykanizsai sárkányrepülőst, a Motoros Könnyű Sportrepülő Szövetség elnökét, hogy érdeklődjünk, gyakoriak-e a sárkányrepülős balesetek és mi okozhat bajt. Több is kiderült, a szakember részt vett az egerszegi ünnepségen.

- A gyalogsárkányos repülőnek nem vagyok avatott ismerője. A levegőben már pontosan úgy kell vezetni, mint a motorost, ám mégis van különbség a kettő között - bocsátotta előre, mielőtt felidézte volna a szombaton történteket: - Beszélgettünk a repülőtéren, mintegy 700-800 méterrel távolabb, amikor valaki felhívta a figyelmünket a sárkányra. Odanéztem, úgy 150 méter magasságban lehetett. Visszafelé jött, rajta volt a kötél. Déli irányba húzták fel, de amikor én láttam, északi irányba jött, csinált egy 360 fokos fordulatot. Hallottam, hogy valaki folyamatosan kiabál: Oldjál le! , ő volt, majd hirtelen spirálba esett...

A gyalogsárkányok pilótái vagy magas helyről, hegytetőről startolnak el, vagy úgy húzatják fel a gépet, de ennek is több, különböző módja van. A húzató kötél két végén van egy szerkezet, hogy le lehessen oldani. Azt, hogy szombaton mi történt, vizsgálat deríti ki.

- A sárkányrepülős balesetek sajnos gyakoribbak, mint szeretnénk, hiszen az lenne jó, ha egyáltan nem történne egy sem - válaszolt Ferinc Vince, nyomatékosítva, hogy neki kizárólag a motoros sárkányrepülőzésről vannak információi, csak erről tud beszélni. - A köztudatban az van, hogy balesetveszélyes sport ez, de a szerkezet biztonságos, felépítése rossz leszálláskor is véd. Természetesen vannak esetek, amiket a biztonságos gép sem visel el. Minden eszközzel le lehet szállni akkor is, ha leáll a motor, a sárkánnyal kis helyen is, de nem mindegy a sebesség. Általában azok az esetek kapnak nagyobb figyelmet, melyek tragédiával végződnek, de szerencsére olyan másfél évről is be tudunk számolni, amikor egyáltalán nem történt semmiféle.

A szakember hangsúlyozta, a motoros gépeknél többnyire nem műszaki probléma, hanem a pilóta halmozodó hibái okozzák a bajt. Hozzátette, nincs külön szerelő, a repülők felkészítését, az egyes elemek szükséges cseréjét a pilóták végzik. Az alapos karbantartást jól működő rendszer segíti. Ha az előírt szabályok legalább 80 százalékát betartják, nem lehet nagy baj.

A repülős sokszor rosszul méri fel, mit bír a gép, esetleg nem ismeri eléggé. Máskor saját tudásával nincs tisztában és nem csak az sodorhatja bajba, ha túlbecsüli magát. Jó, ha valaki óvatos, ám hiba, ha valaki kishitű és nem mer megcsinálni egy manővert, ami megmenthetné az életét. Minden repülési helyzet más, nincs két egyforma időjárás sem.

Ferinc Vince 1991 óta repül. Először egy gyalogsárkányos barátja hívta, de abbamaradt a hobbi. Később Letenyén próbálkozott újra, szeretett volna klubot is alakítani, de a szocializmus idején a határ közelében erre nem volt mód, Nagykanizsára irányították. Nem ment, később mégis a dél-zalai városba sodorta a sors. Egy napon kéréssel fordult a feleségéhez:

- Mondtam, vegyünk egy motoros sárkányrepülőt. Egy évre rá magyar bajnok voltam vele. Úgy rendeltem meg a gépet, hogy a közelében sem voltam még motorosnak. Amikor először felvittek, azt mondtam: Csak egyszer kiszálljak belőle, többet soha nem ülök bele! Azóta ki sem lehet vakarni belőle. Örülök, hogy ezt a sportágat választottam. Sok tragédiával találkoztam 18 év alatt, ilyen eset, hogy szinte végignéztem, még nem történt velem. Megrázza az embert, ez természetes, de, ha nem tudja magát túltenni rajta, akkor nagy a baj. Törekedni is kell rá ilyenkor, hogy felmenjen az ember...A gyalogsárkányok pilótái vagy magas hegyről startolnak, vagy húzatják őket

Fotós kollégám közben néhány felvételt készített volna a roncsról, ám a szörnyűség, az elkeseredett tehetetlenség miatt ekkorra felerősödtek az indulatok: ki finomabban, ki erélyesebben küldte odébb...

- Persze, én is elolvasom a balesetről szóló híreket az újságban, de interneten, ahogy szembetalálkozom velük, az borzasztó - jegyezte meg talán nekem, talán kicsit magának is egy másik úr.

A rendőrségi ügyelettől később annyi információt kaptunk, hogy tart a vizsgálat, és jó időbe telik, mire lezárul.

Este hét körül újabb hír érkezett: elkezdődött a szemle. Ismét útnak eredtünk, hátha kiderül valami a baleset okáról. Már távolról láttuk a reflektor fényét, de a reptéren zárt kapukra leltünk. Az épület ajtaján kopogtattunk két, velünk egyidőben érkező hölggyel együtt. Egyikük telefonált, majd fordult a kulcs. Az ajtó kinyílt, de számunkra megálljt parancsoltak.

- Ha a harmincéves ünnepségünkre nem jöttél - fordult emelkedett hangon az egyik férfi a fotósunkhoz -, most ne akarj bejönni! Menj a..!

A többiek csitították. Időnk sem volt a reakcióra, arra, hogy elmondjuk, nem érkezett meghívó a jubileumról, így nem is tudtunk róla és arra, hogy csak tájékozódni, tájékoztatni szeretnénk... Közben kitárult a kapu, vélhetőleg a repülő roncsát szállították el.

Felhívtuk tegnap telefonon Ferinc Vince nagykanizsai sárkányrepülőst, a Motoros Könnyű Sportrepülő Szövetség elnökét, hogy érdeklődjünk, gyakoriak-e a sárkányrepülős balesetek és mi okozhat bajt. Több is kiderült, a szakember részt vett az egerszegi ünnepségen.

- A gyalogsárkányos repülőnek nem vagyok avatott ismerője. A levegőben már pontosan úgy kell vezetni, mint a motorost, ám mégis van különbség a kettő között - bocsátotta előre, mielőtt felidézte volna a szombaton történteket: - Beszélgettünk a repülőtéren, mintegy 700-800 méterrel távolabb, amikor valaki felhívta a figyelmünket a sárkányra. Odanéztem, úgy 150 méter magasságban lehetett. Visszafelé jött, rajta volt a kötél. Déli irányba húzták fel, de amikor én láttam, északi irányba jött, csinált egy 360 fokos fordulatot. Hallottam, hogy valaki folyamatosan kiabál: Oldjál le! , ő volt, majd hirtelen spirálba esett...

A gyalogsárkányok pilótái vagy magas helyről, hegytetőről startolnak el, vagy úgy húzatják fel a gépet, de ennek is több, különböző módja van. A húzató kötél két végén van egy szerkezet, hogy le lehessen oldani. Azt, hogy szombaton mi történt, vizsgálat deríti ki.

- A sárkányrepülős balesetek sajnos gyakoribbak, mint szeretnénk, hiszen az lenne jó, ha egyáltan nem történne egy sem - válaszolt Ferinc Vince, nyomatékosítva, hogy neki kizárólag a motoros sárkányrepülőzésről vannak információi, csak erről tud beszélni. - A köztudatban az van, hogy balesetveszélyes sport ez, de a szerkezet biztonságos, felépítése rossz leszálláskor is véd. Természetesen vannak esetek, amiket a biztonságos gép sem visel el. Minden eszközzel le lehet szállni akkor is, ha leáll a motor, a sárkánnyal kis helyen is, de nem mindegy a sebesség. Általában azok az esetek kapnak nagyobb figyelmet, melyek tragédiával végződnek, de szerencsére olyan másfél évről is be tudunk számolni, amikor egyáltalán nem történt semmiféle.

A szakember hangsúlyozta, a motoros gépeknél többnyire nem műszaki probléma, hanem a pilóta halmozodó hibái okozzák a bajt. Hozzátette, nincs külön szerelő, a repülők felkészítését, az egyes elemek szükséges cseréjét a pilóták végzik. Az alapos karbantartást jól működő rendszer segíti. Ha az előírt szabályok legalább 80 százalékát betartják, nem lehet nagy baj.

A repülős sokszor rosszul méri fel, mit bír a gép, esetleg nem ismeri eléggé. Máskor saját tudásával nincs tisztában és nem csak az sodorhatja bajba, ha túlbecsüli magát. Jó, ha valaki óvatos, ám hiba, ha valaki kishitű és nem mer megcsinálni egy manővert, ami megmenthetné az életét. Minden repülési helyzet más, nincs két egyforma időjárás sem.

Ferinc Vince 1991 óta repül. Először egy gyalogsárkányos barátja hívta, de abbamaradt a hobbi. Később Letenyén próbálkozott újra, szeretett volna klubot is alakítani, de a szocializmus idején a határ közelében erre nem volt mód, Nagykanizsára irányították. Nem ment, később mégis a dél-zalai városba sodorta a sors. Egy napon kéréssel fordult a feleségéhez:

- Mondtam, vegyünk egy motoros sárkányrepülőt. Egy évre rá magyar bajnok voltam vele. Úgy rendeltem meg a gépet, hogy a közelében sem voltam még motorosnak. Amikor először felvittek, azt mondtam: Csak egyszer kiszálljak belőle, többet soha nem ülök bele! Azóta ki sem lehet vakarni belőle. Örülök, hogy ezt a sportágat választottam. Sok tragédiával találkoztam 18 év alatt, ilyen eset, hogy szinte végignéztem, még nem történt velem. Megrázza az embert, ez természetes, de, ha nem tudja magát túltenni rajta, akkor nagy a baj. Törekedni is kell rá ilyenkor, hogy felmenjen az ember...A gyalogsárkányok pilótái vagy magas hegyről startolnak, vagy húzatják őket

Fotós kollégám közben néhány felvételt készített volna a roncsról, ám a szörnyűség, az elkeseredett tehetetlenség miatt ekkorra felerősödtek az indulatok: ki finomabban, ki erélyesebben küldte odébb...

- Persze, én is elolvasom a balesetről szóló híreket az újságban, de interneten, ahogy szembetalálkozom velük, az borzasztó - jegyezte meg talán nekem, talán kicsit magának is egy másik úr.

A rendőrségi ügyelettől később annyi információt kaptunk, hogy tart a vizsgálat, és jó időbe telik, mire lezárul.

Este hét körül újabb hír érkezett: elkezdődött a szemle. Ismét útnak eredtünk, hátha kiderül valami a baleset okáról. Már távolról láttuk a reflektor fényét, de a reptéren zárt kapukra leltünk. Az épület ajtaján kopogtattunk két, velünk egyidőben érkező hölggyel együtt. Egyikük telefonált, majd fordult a kulcs. Az ajtó kinyílt, de számunkra megálljt parancsoltak.

- Ha a harmincéves ünnepségünkre nem jöttél - fordult emelkedett hangon az egyik férfi a fotósunkhoz -, most ne akarj bejönni! Menj a..!

A többiek csitították. Időnk sem volt a reakcióra, arra, hogy elmondjuk, nem érkezett meghívó a jubileumról, így nem is tudtunk róla és arra, hogy csak tájékozódni, tájékoztatni szeretnénk... Közben kitárult a kapu, vélhetőleg a repülő roncsát szállították el.

Felhívtuk tegnap telefonon Ferinc Vince nagykanizsai sárkányrepülőst, a Motoros Könnyű Sportrepülő Szövetség elnökét, hogy érdeklődjünk, gyakoriak-e a sárkányrepülős balesetek és mi okozhat bajt. Több is kiderült, a szakember részt vett az egerszegi ünnepségen.

- A gyalogsárkányos repülőnek nem vagyok avatott ismerője. A levegőben már pontosan úgy kell vezetni, mint a motorost, ám mégis van különbség a kettő között - bocsátotta előre, mielőtt felidézte volna a szombaton történteket: - Beszélgettünk a repülőtéren, mintegy 700-800 méterrel távolabb, amikor valaki felhívta a figyelmünket a sárkányra. Odanéztem, úgy 150 méter magasságban lehetett. Visszafelé jött, rajta volt a kötél. Déli irányba húzták fel, de amikor én láttam, északi irányba jött, csinált egy 360 fokos fordulatot. Hallottam, hogy valaki folyamatosan kiabál: Oldjál le! , ő volt, majd hirtelen spirálba esett...

A gyalogsárkányok pilótái vagy magas helyről, hegytetőről startolnak el, vagy úgy húzatják fel a gépet, de ennek is több, különböző módja van. A húzató kötél két végén van egy szerkezet, hogy le lehessen oldani. Azt, hogy szombaton mi történt, vizsgálat deríti ki.

- A sárkányrepülős balesetek sajnos gyakoribbak, mint szeretnénk, hiszen az lenne jó, ha egyáltan nem történne egy sem - válaszolt Ferinc Vince, nyomatékosítva, hogy neki kizárólag a motoros sárkányrepülőzésről vannak információi, csak erről tud beszélni. - A köztudatban az van, hogy balesetveszélyes sport ez, de a szerkezet biztonságos, felépítése rossz leszálláskor is véd. Természetesen vannak esetek, amiket a biztonságos gép sem visel el. Minden eszközzel le lehet szállni akkor is, ha leáll a motor, a sárkánnyal kis helyen is, de nem mindegy a sebesség. Általában azok az esetek kapnak nagyobb figyelmet, melyek tragédiával végződnek, de szerencsére olyan másfél évről is be tudunk számolni, amikor egyáltalán nem történt semmiféle.

A szakember hangsúlyozta, a motoros gépeknél többnyire nem műszaki probléma, hanem a pilóta halmozodó hibái okozzák a bajt. Hozzátette, nincs külön szerelő, a repülők felkészítését, az egyes elemek szükséges cseréjét a pilóták végzik. Az alapos karbantartást jól működő rendszer segíti. Ha az előírt szabályok legalább 80 százalékát betartják, nem lehet nagy baj.

A repülős sokszor rosszul méri fel, mit bír a gép, esetleg nem ismeri eléggé. Máskor saját tudásával nincs tisztában és nem csak az sodorhatja bajba, ha túlbecsüli magát. Jó, ha valaki óvatos, ám hiba, ha valaki kishitű és nem mer megcsinálni egy manővert, ami megmenthetné az életét. Minden repülési helyzet más, nincs két egyforma időjárás sem.

Ferinc Vince 1991 óta repül. Először egy gyalogsárkányos barátja hívta, de abbamaradt a hobbi. Később Letenyén próbálkozott újra, szeretett volna klubot is alakítani, de a szocializmus idején a határ közelében erre nem volt mód, Nagykanizsára irányították. Nem ment, később mégis a dél-zalai városba sodorta a sors. Egy napon kéréssel fordult a feleségéhez:

- Mondtam, vegyünk egy motoros sárkányrepülőt. Egy évre rá magyar bajnok voltam vele. Úgy rendeltem meg a gépet, hogy a közelében sem voltam még motorosnak. Amikor először felvittek, azt mondtam: Csak egyszer kiszálljak belőle, többet soha nem ülök bele! Azóta ki sem lehet vakarni belőle. Örülök, hogy ezt a sportágat választottam. Sok tragédiával találkoztam 18 év alatt, ilyen eset, hogy szinte végignéztem, még nem történt velem. Megrázza az embert, ez természetes, de, ha nem tudja magát túltenni rajta, akkor nagy a baj. Törekedni is kell rá ilyenkor, hogy felmenjen az ember...A gyalogsárkányok pilótái vagy magas hegyről startolnak, vagy húzatják őket

- Persze, én is elolvasom a balesetről szóló híreket az újságban, de interneten, ahogy szembetalálkozom velük, az borzasztó - jegyezte meg talán nekem, talán kicsit magának is egy másik úr.

A rendőrségi ügyelettől később annyi információt kaptunk, hogy tart a vizsgálat, és jó időbe telik, mire lezárul.

Este hét körül újabb hír érkezett: elkezdődött a szemle. Ismét útnak eredtünk, hátha kiderül valami a baleset okáról. Már távolról láttuk a reflektor fényét, de a reptéren zárt kapukra leltünk. Az épület ajtaján kopogtattunk két, velünk egyidőben érkező hölggyel együtt. Egyikük telefonált, majd fordult a kulcs. Az ajtó kinyílt, de számunkra megálljt parancsoltak.

- Ha a harmincéves ünnepségünkre nem jöttél - fordult emelkedett hangon az egyik férfi a fotósunkhoz -, most ne akarj bejönni! Menj a..!

A többiek csitították. Időnk sem volt a reakcióra, arra, hogy elmondjuk, nem érkezett meghívó a jubileumról, így nem is tudtunk róla és arra, hogy csak tájékozódni, tájékoztatni szeretnénk... Közben kitárult a kapu, vélhetőleg a repülő roncsát szállították el.

Felhívtuk tegnap telefonon Ferinc Vince nagykanizsai sárkányrepülőst, a Motoros Könnyű Sportrepülő Szövetség elnökét, hogy érdeklődjünk, gyakoriak-e a sárkányrepülős balesetek és mi okozhat bajt. Több is kiderült, a szakember részt vett az egerszegi ünnepségen.

- A gyalogsárkányos repülőnek nem vagyok avatott ismerője. A levegőben már pontosan úgy kell vezetni, mint a motorost, ám mégis van különbség a kettő között - bocsátotta előre, mielőtt felidézte volna a szombaton történteket: - Beszélgettünk a repülőtéren, mintegy 700-800 méterrel távolabb, amikor valaki felhívta a figyelmünket a sárkányra. Odanéztem, úgy 150 méter magasságban lehetett. Visszafelé jött, rajta volt a kötél. Déli irányba húzták fel, de amikor én láttam, északi irányba jött, csinált egy 360 fokos fordulatot. Hallottam, hogy valaki folyamatosan kiabál: Oldjál le! , ő volt, majd hirtelen spirálba esett...

A gyalogsárkányok pilótái vagy magas helyről, hegytetőről startolnak el, vagy úgy húzatják fel a gépet, de ennek is több, különböző módja van. A húzató kötél két végén van egy szerkezet, hogy le lehessen oldani. Azt, hogy szombaton mi történt, vizsgálat deríti ki.

- A sárkányrepülős balesetek sajnos gyakoribbak, mint szeretnénk, hiszen az lenne jó, ha egyáltan nem történne egy sem - válaszolt Ferinc Vince, nyomatékosítva, hogy neki kizárólag a motoros sárkányrepülőzésről vannak információi, csak erről tud beszélni. - A köztudatban az van, hogy balesetveszélyes sport ez, de a szerkezet biztonságos, felépítése rossz leszálláskor is véd. Természetesen vannak esetek, amiket a biztonságos gép sem visel el. Minden eszközzel le lehet szállni akkor is, ha leáll a motor, a sárkánnyal kis helyen is, de nem mindegy a sebesség. Általában azok az esetek kapnak nagyobb figyelmet, melyek tragédiával végződnek, de szerencsére olyan másfél évről is be tudunk számolni, amikor egyáltalán nem történt semmiféle.

A szakember hangsúlyozta, a motoros gépeknél többnyire nem műszaki probléma, hanem a pilóta halmozodó hibái okozzák a bajt. Hozzátette, nincs külön szerelő, a repülők felkészítését, az egyes elemek szükséges cseréjét a pilóták végzik. Az alapos karbantartást jól működő rendszer segíti. Ha az előírt szabályok legalább 80 százalékát betartják, nem lehet nagy baj.

A repülős sokszor rosszul méri fel, mit bír a gép, esetleg nem ismeri eléggé. Máskor saját tudásával nincs tisztában és nem csak az sodorhatja bajba, ha túlbecsüli magát. Jó, ha valaki óvatos, ám hiba, ha valaki kishitű és nem mer megcsinálni egy manővert, ami megmenthetné az életét. Minden repülési helyzet más, nincs két egyforma időjárás sem.

Ferinc Vince 1991 óta repül. Először egy gyalogsárkányos barátja hívta, de abbamaradt a hobbi. Később Letenyén próbálkozott újra, szeretett volna klubot is alakítani, de a szocializmus idején a határ közelében erre nem volt mód, Nagykanizsára irányították. Nem ment, később mégis a dél-zalai városba sodorta a sors. Egy napon kéréssel fordult a feleségéhez:

- Mondtam, vegyünk egy motoros sárkányrepülőt. Egy évre rá magyar bajnok voltam vele. Úgy rendeltem meg a gépet, hogy a közelében sem voltam még motorosnak. Amikor először felvittek, azt mondtam: Csak egyszer kiszálljak belőle, többet soha nem ülök bele! Azóta ki sem lehet vakarni belőle. Örülök, hogy ezt a sportágat választottam. Sok tragédiával találkoztam 18 év alatt, ilyen eset, hogy szinte végignéztem, még nem történt velem. Megrázza az embert, ez természetes, de, ha nem tudja magát túltenni rajta, akkor nagy a baj. Törekedni is kell rá ilyenkor, hogy felmenjen az ember...A gyalogsárkányok pilótái vagy magas hegyről startolnak, vagy húzatják őket

- Persze, én is elolvasom a balesetről szóló híreket az újságban, de interneten, ahogy szembetalálkozom velük, az borzasztó - jegyezte meg talán nekem, talán kicsit magának is egy másik úr.

A rendőrségi ügyelettől később annyi információt kaptunk, hogy tart a vizsgálat, és jó időbe telik, mire lezárul.

Este hét körül újabb hír érkezett: elkezdődött a szemle. Ismét útnak eredtünk, hátha kiderül valami a baleset okáról. Már távolról láttuk a reflektor fényét, de a reptéren zárt kapukra leltünk. Az épület ajtaján kopogtattunk két, velünk egyidőben érkező hölggyel együtt. Egyikük telefonált, majd fordult a kulcs. Az ajtó kinyílt, de számunkra megálljt parancsoltak.

- Ha a harmincéves ünnepségünkre nem jöttél - fordult emelkedett hangon az egyik férfi a fotósunkhoz -, most ne akarj bejönni! Menj a..!

A többiek csitították. Időnk sem volt a reakcióra, arra, hogy elmondjuk, nem érkezett meghívó a jubileumról, így nem is tudtunk róla és arra, hogy csak tájékozódni, tájékoztatni szeretnénk... Közben kitárult a kapu, vélhetőleg a repülő roncsát szállították el.

Felhívtuk tegnap telefonon Ferinc Vince nagykanizsai sárkányrepülőst, a Motoros Könnyű Sportrepülő Szövetség elnökét, hogy érdeklődjünk, gyakoriak-e a sárkányrepülős balesetek és mi okozhat bajt. Több is kiderült, a szakember részt vett az egerszegi ünnepségen.

- A gyalogsárkányos repülőnek nem vagyok avatott ismerője. A levegőben már pontosan úgy kell vezetni, mint a motorost, ám mégis van különbség a kettő között - bocsátotta előre, mielőtt felidézte volna a szombaton történteket: - Beszélgettünk a repülőtéren, mintegy 700-800 méterrel távolabb, amikor valaki felhívta a figyelmünket a sárkányra. Odanéztem, úgy 150 méter magasságban lehetett. Visszafelé jött, rajta volt a kötél. Déli irányba húzták fel, de amikor én láttam, északi irányba jött, csinált egy 360 fokos fordulatot. Hallottam, hogy valaki folyamatosan kiabál: Oldjál le! , ő volt, majd hirtelen spirálba esett...

A gyalogsárkányok pilótái vagy magas helyről, hegytetőről startolnak el, vagy úgy húzatják fel a gépet, de ennek is több, különböző módja van. A húzató kötél két végén van egy szerkezet, hogy le lehessen oldani. Azt, hogy szombaton mi történt, vizsgálat deríti ki.

- A sárkányrepülős balesetek sajnos gyakoribbak, mint szeretnénk, hiszen az lenne jó, ha egyáltan nem történne egy sem - válaszolt Ferinc Vince, nyomatékosítva, hogy neki kizárólag a motoros sárkányrepülőzésről vannak információi, csak erről tud beszélni. - A köztudatban az van, hogy balesetveszélyes sport ez, de a szerkezet biztonságos, felépítése rossz leszálláskor is véd. Természetesen vannak esetek, amiket a biztonságos gép sem visel el. Minden eszközzel le lehet szállni akkor is, ha leáll a motor, a sárkánnyal kis helyen is, de nem mindegy a sebesség. Általában azok az esetek kapnak nagyobb figyelmet, melyek tragédiával végződnek, de szerencsére olyan másfél évről is be tudunk számolni, amikor egyáltalán nem történt semmiféle.

A szakember hangsúlyozta, a motoros gépeknél többnyire nem műszaki probléma, hanem a pilóta halmozodó hibái okozzák a bajt. Hozzátette, nincs külön szerelő, a repülők felkészítését, az egyes elemek szükséges cseréjét a pilóták végzik. Az alapos karbantartást jól működő rendszer segíti. Ha az előírt szabályok legalább 80 százalékát betartják, nem lehet nagy baj.

A repülős sokszor rosszul méri fel, mit bír a gép, esetleg nem ismeri eléggé. Máskor saját tudásával nincs tisztában és nem csak az sodorhatja bajba, ha túlbecsüli magát. Jó, ha valaki óvatos, ám hiba, ha valaki kishitű és nem mer megcsinálni egy manővert, ami megmenthetné az életét. Minden repülési helyzet más, nincs két egyforma időjárás sem.

Ferinc Vince 1991 óta repül. Először egy gyalogsárkányos barátja hívta, de abbamaradt a hobbi. Később Letenyén próbálkozott újra, szeretett volna klubot is alakítani, de a szocializmus idején a határ közelében erre nem volt mód, Nagykanizsára irányították. Nem ment, később mégis a dél-zalai városba sodorta a sors. Egy napon kéréssel fordult a feleségéhez:

- Mondtam, vegyünk egy motoros sárkányrepülőt. Egy évre rá magyar bajnok voltam vele. Úgy rendeltem meg a gépet, hogy a közelében sem voltam még motorosnak. Amikor először felvittek, azt mondtam: Csak egyszer kiszálljak belőle, többet soha nem ülök bele! Azóta ki sem lehet vakarni belőle. Örülök, hogy ezt a sportágat választottam. Sok tragédiával találkoztam 18 év alatt, ilyen eset, hogy szinte végignéztem, még nem történt velem. Megrázza az embert, ez természetes, de, ha nem tudja magát túltenni rajta, akkor nagy a baj. Törekedni is kell rá ilyenkor, hogy felmenjen az ember...A gyalogsárkányok pilótái vagy magas hegyről startolnak, vagy húzatják őket

A rendőrségi ügyelettől később annyi információt kaptunk, hogy tart a vizsgálat, és jó időbe telik, mire lezárul.

Este hét körül újabb hír érkezett: elkezdődött a szemle. Ismét útnak eredtünk, hátha kiderül valami a baleset okáról. Már távolról láttuk a reflektor fényét, de a reptéren zárt kapukra leltünk. Az épület ajtaján kopogtattunk két, velünk egyidőben érkező hölggyel együtt. Egyikük telefonált, majd fordult a kulcs. Az ajtó kinyílt, de számunkra megálljt parancsoltak.

- Ha a harmincéves ünnepségünkre nem jöttél - fordult emelkedett hangon az egyik férfi a fotósunkhoz -, most ne akarj bejönni! Menj a..!

A többiek csitították. Időnk sem volt a reakcióra, arra, hogy elmondjuk, nem érkezett meghívó a jubileumról, így nem is tudtunk róla és arra, hogy csak tájékozódni, tájékoztatni szeretnénk... Közben kitárult a kapu, vélhetőleg a repülő roncsát szállították el.

Felhívtuk tegnap telefonon Ferinc Vince nagykanizsai sárkányrepülőst, a Motoros Könnyű Sportrepülő Szövetség elnökét, hogy érdeklődjünk, gyakoriak-e a sárkányrepülős balesetek és mi okozhat bajt. Több is kiderült, a szakember részt vett az egerszegi ünnepségen.

- A gyalogsárkányos repülőnek nem vagyok avatott ismerője. A levegőben már pontosan úgy kell vezetni, mint a motorost, ám mégis van különbség a kettő között - bocsátotta előre, mielőtt felidézte volna a szombaton történteket: - Beszélgettünk a repülőtéren, mintegy 700-800 méterrel távolabb, amikor valaki felhívta a figyelmünket a sárkányra. Odanéztem, úgy 150 méter magasságban lehetett. Visszafelé jött, rajta volt a kötél. Déli irányba húzták fel, de amikor én láttam, északi irányba jött, csinált egy 360 fokos fordulatot. Hallottam, hogy valaki folyamatosan kiabál: Oldjál le! , ő volt, majd hirtelen spirálba esett...

A gyalogsárkányok pilótái vagy magas helyről, hegytetőről startolnak el, vagy úgy húzatják fel a gépet, de ennek is több, különböző módja van. A húzató kötél két végén van egy szerkezet, hogy le lehessen oldani. Azt, hogy szombaton mi történt, vizsgálat deríti ki.

- A sárkányrepülős balesetek sajnos gyakoribbak, mint szeretnénk, hiszen az lenne jó, ha egyáltan nem történne egy sem - válaszolt Ferinc Vince, nyomatékosítva, hogy neki kizárólag a motoros sárkányrepülőzésről vannak információi, csak erről tud beszélni. - A köztudatban az van, hogy balesetveszélyes sport ez, de a szerkezet biztonságos, felépítése rossz leszálláskor is véd. Természetesen vannak esetek, amiket a biztonságos gép sem visel el. Minden eszközzel le lehet szállni akkor is, ha leáll a motor, a sárkánnyal kis helyen is, de nem mindegy a sebesség. Általában azok az esetek kapnak nagyobb figyelmet, melyek tragédiával végződnek, de szerencsére olyan másfél évről is be tudunk számolni, amikor egyáltalán nem történt semmiféle.

A szakember hangsúlyozta, a motoros gépeknél többnyire nem műszaki probléma, hanem a pilóta halmozodó hibái okozzák a bajt. Hozzátette, nincs külön szerelő, a repülők felkészítését, az egyes elemek szükséges cseréjét a pilóták végzik. Az alapos karbantartást jól működő rendszer segíti. Ha az előírt szabályok legalább 80 százalékát betartják, nem lehet nagy baj.

A repülős sokszor rosszul méri fel, mit bír a gép, esetleg nem ismeri eléggé. Máskor saját tudásával nincs tisztában és nem csak az sodorhatja bajba, ha túlbecsüli magát. Jó, ha valaki óvatos, ám hiba, ha valaki kishitű és nem mer megcsinálni egy manővert, ami megmenthetné az életét. Minden repülési helyzet más, nincs két egyforma időjárás sem.

Ferinc Vince 1991 óta repül. Először egy gyalogsárkányos barátja hívta, de abbamaradt a hobbi. Később Letenyén próbálkozott újra, szeretett volna klubot is alakítani, de a szocializmus idején a határ közelében erre nem volt mód, Nagykanizsára irányították. Nem ment, később mégis a dél-zalai városba sodorta a sors. Egy napon kéréssel fordult a feleségéhez:

- Mondtam, vegyünk egy motoros sárkányrepülőt. Egy évre rá magyar bajnok voltam vele. Úgy rendeltem meg a gépet, hogy a közelében sem voltam még motorosnak. Amikor először felvittek, azt mondtam: Csak egyszer kiszálljak belőle, többet soha nem ülök bele! Azóta ki sem lehet vakarni belőle. Örülök, hogy ezt a sportágat választottam. Sok tragédiával találkoztam 18 év alatt, ilyen eset, hogy szinte végignéztem, még nem történt velem. Megrázza az embert, ez természetes, de, ha nem tudja magát túltenni rajta, akkor nagy a baj. Törekedni is kell rá ilyenkor, hogy felmenjen az ember...A gyalogsárkányok pilótái vagy magas hegyről startolnak, vagy húzatják őket

A rendőrségi ügyelettől később annyi információt kaptunk, hogy tart a vizsgálat, és jó időbe telik, mire lezárul.

Este hét körül újabb hír érkezett: elkezdődött a szemle. Ismét útnak eredtünk, hátha kiderül valami a baleset okáról. Már távolról láttuk a reflektor fényét, de a reptéren zárt kapukra leltünk. Az épület ajtaján kopogtattunk két, velünk egyidőben érkező hölggyel együtt. Egyikük telefonált, majd fordult a kulcs. Az ajtó kinyílt, de számunkra megálljt parancsoltak.

- Ha a harmincéves ünnepségünkre nem jöttél - fordult emelkedett hangon az egyik férfi a fotósunkhoz -, most ne akarj bejönni! Menj a..!

A többiek csitították. Időnk sem volt a reakcióra, arra, hogy elmondjuk, nem érkezett meghívó a jubileumról, így nem is tudtunk róla és arra, hogy csak tájékozódni, tájékoztatni szeretnénk... Közben kitárult a kapu, vélhetőleg a repülő roncsát szállították el.

Felhívtuk tegnap telefonon Ferinc Vince nagykanizsai sárkányrepülőst, a Motoros Könnyű Sportrepülő Szövetség elnökét, hogy érdeklődjünk, gyakoriak-e a sárkányrepülős balesetek és mi okozhat bajt. Több is kiderült, a szakember részt vett az egerszegi ünnepségen.

- A gyalogsárkányos repülőnek nem vagyok avatott ismerője. A levegőben már pontosan úgy kell vezetni, mint a motorost, ám mégis van különbség a kettő között - bocsátotta előre, mielőtt felidézte volna a szombaton történteket: - Beszélgettünk a repülőtéren, mintegy 700-800 méterrel távolabb, amikor valaki felhívta a figyelmünket a sárkányra. Odanéztem, úgy 150 méter magasságban lehetett. Visszafelé jött, rajta volt a kötél. Déli irányba húzták fel, de amikor én láttam, északi irányba jött, csinált egy 360 fokos fordulatot. Hallottam, hogy valaki folyamatosan kiabál: Oldjál le! , ő volt, majd hirtelen spirálba esett...

A gyalogsárkányok pilótái vagy magas helyről, hegytetőről startolnak el, vagy úgy húzatják fel a gépet, de ennek is több, különböző módja van. A húzató kötél két végén van egy szerkezet, hogy le lehessen oldani. Azt, hogy szombaton mi történt, vizsgálat deríti ki.

- A sárkányrepülős balesetek sajnos gyakoribbak, mint szeretnénk, hiszen az lenne jó, ha egyáltan nem történne egy sem - válaszolt Ferinc Vince, nyomatékosítva, hogy neki kizárólag a motoros sárkányrepülőzésről vannak információi, csak erről tud beszélni. - A köztudatban az van, hogy balesetveszélyes sport ez, de a szerkezet biztonságos, felépítése rossz leszálláskor is véd. Természetesen vannak esetek, amiket a biztonságos gép sem visel el. Minden eszközzel le lehet szállni akkor is, ha leáll a motor, a sárkánnyal kis helyen is, de nem mindegy a sebesség. Általában azok az esetek kapnak nagyobb figyelmet, melyek tragédiával végződnek, de szerencsére olyan másfél évről is be tudunk számolni, amikor egyáltalán nem történt semmiféle.

A szakember hangsúlyozta, a motoros gépeknél többnyire nem műszaki probléma, hanem a pilóta halmozodó hibái okozzák a bajt. Hozzátette, nincs külön szerelő, a repülők felkészítését, az egyes elemek szükséges cseréjét a pilóták végzik. Az alapos karbantartást jól működő rendszer segíti. Ha az előírt szabályok legalább 80 százalékát betartják, nem lehet nagy baj.

A repülős sokszor rosszul méri fel, mit bír a gép, esetleg nem ismeri eléggé. Máskor saját tudásával nincs tisztában és nem csak az sodorhatja bajba, ha túlbecsüli magát. Jó, ha valaki óvatos, ám hiba, ha valaki kishitű és nem mer megcsinálni egy manővert, ami megmenthetné az életét. Minden repülési helyzet más, nincs két egyforma időjárás sem.

Ferinc Vince 1991 óta repül. Először egy gyalogsárkányos barátja hívta, de abbamaradt a hobbi. Később Letenyén próbálkozott újra, szeretett volna klubot is alakítani, de a szocializmus idején a határ közelében erre nem volt mód, Nagykanizsára irányították. Nem ment, később mégis a dél-zalai városba sodorta a sors. Egy napon kéréssel fordult a feleségéhez:

- Mondtam, vegyünk egy motoros sárkányrepülőt. Egy évre rá magyar bajnok voltam vele. Úgy rendeltem meg a gépet, hogy a közelében sem voltam még motorosnak. Amikor először felvittek, azt mondtam: Csak egyszer kiszálljak belőle, többet soha nem ülök bele! Azóta ki sem lehet vakarni belőle. Örülök, hogy ezt a sportágat választottam. Sok tragédiával találkoztam 18 év alatt, ilyen eset, hogy szinte végignéztem, még nem történt velem. Megrázza az embert, ez természetes, de, ha nem tudja magát túltenni rajta, akkor nagy a baj. Törekedni is kell rá ilyenkor, hogy felmenjen az ember...A gyalogsárkányok pilótái vagy magas hegyről startolnak, vagy húzatják őket

Este hét körül újabb hír érkezett: elkezdődött a szemle. Ismét útnak eredtünk, hátha kiderül valami a baleset okáról. Már távolról láttuk a reflektor fényét, de a reptéren zárt kapukra leltünk. Az épület ajtaján kopogtattunk két, velünk egyidőben érkező hölggyel együtt. Egyikük telefonált, majd fordult a kulcs. Az ajtó kinyílt, de számunkra megálljt parancsoltak.

- Ha a harmincéves ünnepségünkre nem jöttél - fordult emelkedett hangon az egyik férfi a fotósunkhoz -, most ne akarj bejönni! Menj a..!

A többiek csitították. Időnk sem volt a reakcióra, arra, hogy elmondjuk, nem érkezett meghívó a jubileumról, így nem is tudtunk róla és arra, hogy csak tájékozódni, tájékoztatni szeretnénk... Közben kitárult a kapu, vélhetőleg a repülő roncsát szállították el.

Felhívtuk tegnap telefonon Ferinc Vince nagykanizsai sárkányrepülőst, a Motoros Könnyű Sportrepülő Szövetség elnökét, hogy érdeklődjünk, gyakoriak-e a sárkányrepülős balesetek és mi okozhat bajt. Több is kiderült, a szakember részt vett az egerszegi ünnepségen.

- A gyalogsárkányos repülőnek nem vagyok avatott ismerője. A levegőben már pontosan úgy kell vezetni, mint a motorost, ám mégis van különbség a kettő között - bocsátotta előre, mielőtt felidézte volna a szombaton történteket: - Beszélgettünk a repülőtéren, mintegy 700-800 méterrel távolabb, amikor valaki felhívta a figyelmünket a sárkányra. Odanéztem, úgy 150 méter magasságban lehetett. Visszafelé jött, rajta volt a kötél. Déli irányba húzták fel, de amikor én láttam, északi irányba jött, csinált egy 360 fokos fordulatot. Hallottam, hogy valaki folyamatosan kiabál: Oldjál le! , ő volt, majd hirtelen spirálba esett...

A gyalogsárkányok pilótái vagy magas helyről, hegytetőről startolnak el, vagy úgy húzatják fel a gépet, de ennek is több, különböző módja van. A húzató kötél két végén van egy szerkezet, hogy le lehessen oldani. Azt, hogy szombaton mi történt, vizsgálat deríti ki.

- A sárkányrepülős balesetek sajnos gyakoribbak, mint szeretnénk, hiszen az lenne jó, ha egyáltan nem történne egy sem - válaszolt Ferinc Vince, nyomatékosítva, hogy neki kizárólag a motoros sárkányrepülőzésről vannak információi, csak erről tud beszélni. - A köztudatban az van, hogy balesetveszélyes sport ez, de a szerkezet biztonságos, felépítése rossz leszálláskor is véd. Természetesen vannak esetek, amiket a biztonságos gép sem visel el. Minden eszközzel le lehet szállni akkor is, ha leáll a motor, a sárkánnyal kis helyen is, de nem mindegy a sebesség. Általában azok az esetek kapnak nagyobb figyelmet, melyek tragédiával végződnek, de szerencsére olyan másfél évről is be tudunk számolni, amikor egyáltalán nem történt semmiféle.

A szakember hangsúlyozta, a motoros gépeknél többnyire nem műszaki probléma, hanem a pilóta halmozodó hibái okozzák a bajt. Hozzátette, nincs külön szerelő, a repülők felkészítését, az egyes elemek szükséges cseréjét a pilóták végzik. Az alapos karbantartást jól működő rendszer segíti. Ha az előírt szabályok legalább 80 százalékát betartják, nem lehet nagy baj.

A repülős sokszor rosszul méri fel, mit bír a gép, esetleg nem ismeri eléggé. Máskor saját tudásával nincs tisztában és nem csak az sodorhatja bajba, ha túlbecsüli magát. Jó, ha valaki óvatos, ám hiba, ha valaki kishitű és nem mer megcsinálni egy manővert, ami megmenthetné az életét. Minden repülési helyzet más, nincs két egyforma időjárás sem.

Ferinc Vince 1991 óta repül. Először egy gyalogsárkányos barátja hívta, de abbamaradt a hobbi. Később Letenyén próbálkozott újra, szeretett volna klubot is alakítani, de a szocializmus idején a határ közelében erre nem volt mód, Nagykanizsára irányították. Nem ment, később mégis a dél-zalai városba sodorta a sors. Egy napon kéréssel fordult a feleségéhez:

- Mondtam, vegyünk egy motoros sárkányrepülőt. Egy évre rá magyar bajnok voltam vele. Úgy rendeltem meg a gépet, hogy a közelében sem voltam még motorosnak. Amikor először felvittek, azt mondtam: Csak egyszer kiszálljak belőle, többet soha nem ülök bele! Azóta ki sem lehet vakarni belőle. Örülök, hogy ezt a sportágat választottam. Sok tragédiával találkoztam 18 év alatt, ilyen eset, hogy szinte végignéztem, még nem történt velem. Megrázza az embert, ez természetes, de, ha nem tudja magát túltenni rajta, akkor nagy a baj. Törekedni is kell rá ilyenkor, hogy felmenjen az ember...A gyalogsárkányok pilótái vagy magas hegyről startolnak, vagy húzatják őket

Este hét körül újabb hír érkezett: elkezdődött a szemle. Ismét útnak eredtünk, hátha kiderül valami a baleset okáról. Már távolról láttuk a reflektor fényét, de a reptéren zárt kapukra leltünk. Az épület ajtaján kopogtattunk két, velünk egyidőben érkező hölggyel együtt. Egyikük telefonált, majd fordult a kulcs. Az ajtó kinyílt, de számunkra megálljt parancsoltak.

- Ha a harmincéves ünnepségünkre nem jöttél - fordult emelkedett hangon az egyik férfi a fotósunkhoz -, most ne akarj bejönni! Menj a..!

A többiek csitították. Időnk sem volt a reakcióra, arra, hogy elmondjuk, nem érkezett meghívó a jubileumról, így nem is tudtunk róla és arra, hogy csak tájékozódni, tájékoztatni szeretnénk... Közben kitárult a kapu, vélhetőleg a repülő roncsát szállították el.

Felhívtuk tegnap telefonon Ferinc Vince nagykanizsai sárkányrepülőst, a Motoros Könnyű Sportrepülő Szövetség elnökét, hogy érdeklődjünk, gyakoriak-e a sárkányrepülős balesetek és mi okozhat bajt. Több is kiderült, a szakember részt vett az egerszegi ünnepségen.

- A gyalogsárkányos repülőnek nem vagyok avatott ismerője. A levegőben már pontosan úgy kell vezetni, mint a motorost, ám mégis van különbség a kettő között - bocsátotta előre, mielőtt felidézte volna a szombaton történteket: - Beszélgettünk a repülőtéren, mintegy 700-800 méterrel távolabb, amikor valaki felhívta a figyelmünket a sárkányra. Odanéztem, úgy 150 méter magasságban lehetett. Visszafelé jött, rajta volt a kötél. Déli irányba húzták fel, de amikor én láttam, északi irányba jött, csinált egy 360 fokos fordulatot. Hallottam, hogy valaki folyamatosan kiabál: Oldjál le! , ő volt, majd hirtelen spirálba esett...

A gyalogsárkányok pilótái vagy magas helyről, hegytetőről startolnak el, vagy úgy húzatják fel a gépet, de ennek is több, különböző módja van. A húzató kötél két végén van egy szerkezet, hogy le lehessen oldani. Azt, hogy szombaton mi történt, vizsgálat deríti ki.

- A sárkányrepülős balesetek sajnos gyakoribbak, mint szeretnénk, hiszen az lenne jó, ha egyáltan nem történne egy sem - válaszolt Ferinc Vince, nyomatékosítva, hogy neki kizárólag a motoros sárkányrepülőzésről vannak információi, csak erről tud beszélni. - A köztudatban az van, hogy balesetveszélyes sport ez, de a szerkezet biztonságos, felépítése rossz leszálláskor is véd. Természetesen vannak esetek, amiket a biztonságos gép sem visel el. Minden eszközzel le lehet szállni akkor is, ha leáll a motor, a sárkánnyal kis helyen is, de nem mindegy a sebesség. Általában azok az esetek kapnak nagyobb figyelmet, melyek tragédiával végződnek, de szerencsére olyan másfél évről is be tudunk számolni, amikor egyáltalán nem történt semmiféle.

A szakember hangsúlyozta, a motoros gépeknél többnyire nem műszaki probléma, hanem a pilóta halmozodó hibái okozzák a bajt. Hozzátette, nincs külön szerelő, a repülők felkészítését, az egyes elemek szükséges cseréjét a pilóták végzik. Az alapos karbantartást jól működő rendszer segíti. Ha az előírt szabályok legalább 80 százalékát betartják, nem lehet nagy baj.

A repülős sokszor rosszul méri fel, mit bír a gép, esetleg nem ismeri eléggé. Máskor saját tudásával nincs tisztában és nem csak az sodorhatja bajba, ha túlbecsüli magát. Jó, ha valaki óvatos, ám hiba, ha valaki kishitű és nem mer megcsinálni egy manővert, ami megmenthetné az életét. Minden repülési helyzet más, nincs két egyforma időjárás sem.

Ferinc Vince 1991 óta repül. Először egy gyalogsárkányos barátja hívta, de abbamaradt a hobbi. Később Letenyén próbálkozott újra, szeretett volna klubot is alakítani, de a szocializmus idején a határ közelében erre nem volt mód, Nagykanizsára irányították. Nem ment, később mégis a dél-zalai városba sodorta a sors. Egy napon kéréssel fordult a feleségéhez:

- Mondtam, vegyünk egy motoros sárkányrepülőt. Egy évre rá magyar bajnok voltam vele. Úgy rendeltem meg a gépet, hogy a közelében sem voltam még motorosnak. Amikor először felvittek, azt mondtam: Csak egyszer kiszálljak belőle, többet soha nem ülök bele! Azóta ki sem lehet vakarni belőle. Örülök, hogy ezt a sportágat választottam. Sok tragédiával találkoztam 18 év alatt, ilyen eset, hogy szinte végignéztem, még nem történt velem. Megrázza az embert, ez természetes, de, ha nem tudja magát túltenni rajta, akkor nagy a baj. Törekedni is kell rá ilyenkor, hogy felmenjen az ember...A gyalogsárkányok pilótái vagy magas hegyről startolnak, vagy húzatják őket

- Ha a harmincéves ünnepségünkre nem jöttél - fordult emelkedett hangon az egyik férfi a fotósunkhoz -, most ne akarj bejönni! Menj a..!

A többiek csitították. Időnk sem volt a reakcióra, arra, hogy elmondjuk, nem érkezett meghívó a jubileumról, így nem is tudtunk róla és arra, hogy csak tájékozódni, tájékoztatni szeretnénk... Közben kitárult a kapu, vélhetőleg a repülő roncsát szállították el.

Felhívtuk tegnap telefonon Ferinc Vince nagykanizsai sárkányrepülőst, a Motoros Könnyű Sportrepülő Szövetség elnökét, hogy érdeklődjünk, gyakoriak-e a sárkányrepülős balesetek és mi okozhat bajt. Több is kiderült, a szakember részt vett az egerszegi ünnepségen.

- A gyalogsárkányos repülőnek nem vagyok avatott ismerője. A levegőben már pontosan úgy kell vezetni, mint a motorost, ám mégis van különbség a kettő között - bocsátotta előre, mielőtt felidézte volna a szombaton történteket: - Beszélgettünk a repülőtéren, mintegy 700-800 méterrel távolabb, amikor valaki felhívta a figyelmünket a sárkányra. Odanéztem, úgy 150 méter magasságban lehetett. Visszafelé jött, rajta volt a kötél. Déli irányba húzták fel, de amikor én láttam, északi irányba jött, csinált egy 360 fokos fordulatot. Hallottam, hogy valaki folyamatosan kiabál: Oldjál le! , ő volt, majd hirtelen spirálba esett...

A gyalogsárkányok pilótái vagy magas helyről, hegytetőről startolnak el, vagy úgy húzatják fel a gépet, de ennek is több, különböző módja van. A húzató kötél két végén van egy szerkezet, hogy le lehessen oldani. Azt, hogy szombaton mi történt, vizsgálat deríti ki.

- A sárkányrepülős balesetek sajnos gyakoribbak, mint szeretnénk, hiszen az lenne jó, ha egyáltan nem történne egy sem - válaszolt Ferinc Vince, nyomatékosítva, hogy neki kizárólag a motoros sárkányrepülőzésről vannak információi, csak erről tud beszélni. - A köztudatban az van, hogy balesetveszélyes sport ez, de a szerkezet biztonságos, felépítése rossz leszálláskor is véd. Természetesen vannak esetek, amiket a biztonságos gép sem visel el. Minden eszközzel le lehet szállni akkor is, ha leáll a motor, a sárkánnyal kis helyen is, de nem mindegy a sebesség. Általában azok az esetek kapnak nagyobb figyelmet, melyek tragédiával végződnek, de szerencsére olyan másfél évről is be tudunk számolni, amikor egyáltalán nem történt semmiféle.

A szakember hangsúlyozta, a motoros gépeknél többnyire nem műszaki probléma, hanem a pilóta halmozodó hibái okozzák a bajt. Hozzátette, nincs külön szerelő, a repülők felkészítését, az egyes elemek szükséges cseréjét a pilóták végzik. Az alapos karbantartást jól működő rendszer segíti. Ha az előírt szabályok legalább 80 százalékát betartják, nem lehet nagy baj.

A repülős sokszor rosszul méri fel, mit bír a gép, esetleg nem ismeri eléggé. Máskor saját tudásával nincs tisztában és nem csak az sodorhatja bajba, ha túlbecsüli magát. Jó, ha valaki óvatos, ám hiba, ha valaki kishitű és nem mer megcsinálni egy manővert, ami megmenthetné az életét. Minden repülési helyzet más, nincs két egyforma időjárás sem.

Ferinc Vince 1991 óta repül. Először egy gyalogsárkányos barátja hívta, de abbamaradt a hobbi. Később Letenyén próbálkozott újra, szeretett volna klubot is alakítani, de a szocializmus idején a határ közelében erre nem volt mód, Nagykanizsára irányították. Nem ment, később mégis a dél-zalai városba sodorta a sors. Egy napon kéréssel fordult a feleségéhez:

- Mondtam, vegyünk egy motoros sárkányrepülőt. Egy évre rá magyar bajnok voltam vele. Úgy rendeltem meg a gépet, hogy a közelében sem voltam még motorosnak. Amikor először felvittek, azt mondtam: Csak egyszer kiszálljak belőle, többet soha nem ülök bele! Azóta ki sem lehet vakarni belőle. Örülök, hogy ezt a sportágat választottam. Sok tragédiával találkoztam 18 év alatt, ilyen eset, hogy szinte végignéztem, még nem történt velem. Megrázza az embert, ez természetes, de, ha nem tudja magát túltenni rajta, akkor nagy a baj. Törekedni is kell rá ilyenkor, hogy felmenjen az ember...A gyalogsárkányok pilótái vagy magas hegyről startolnak, vagy húzatják őket

- Ha a harmincéves ünnepségünkre nem jöttél - fordult emelkedett hangon az egyik férfi a fotósunkhoz -, most ne akarj bejönni! Menj a..!

A többiek csitították. Időnk sem volt a reakcióra, arra, hogy elmondjuk, nem érkezett meghívó a jubileumról, így nem is tudtunk róla és arra, hogy csak tájékozódni, tájékoztatni szeretnénk... Közben kitárult a kapu, vélhetőleg a repülő roncsát szállították el.

Felhívtuk tegnap telefonon Ferinc Vince nagykanizsai sárkányrepülőst, a Motoros Könnyű Sportrepülő Szövetség elnökét, hogy érdeklődjünk, gyakoriak-e a sárkányrepülős balesetek és mi okozhat bajt. Több is kiderült, a szakember részt vett az egerszegi ünnepségen.

- A gyalogsárkányos repülőnek nem vagyok avatott ismerője. A levegőben már pontosan úgy kell vezetni, mint a motorost, ám mégis van különbség a kettő között - bocsátotta előre, mielőtt felidézte volna a szombaton történteket: - Beszélgettünk a repülőtéren, mintegy 700-800 méterrel távolabb, amikor valaki felhívta a figyelmünket a sárkányra. Odanéztem, úgy 150 méter magasságban lehetett. Visszafelé jött, rajta volt a kötél. Déli irányba húztá

Ezek is érdekelhetik