Belföld

2007.10.04. 02:29

Rapsicok prédája?

Balaton - Horgász-halász nézetek a sportszámba menő természet közeli kikapcsolódás és a kereskedelmi szférába is tartozó halászati tevékenység elkülönülése óta ütköznek.

Horányi Árpád

- Gazdasági társaságunk, amelynek negyedik éve vagyok a vezetője, rendszeresen szervez találkozókat a horgászközösségek képviselőivel - fogalmazott bevezetőként Kiss György Károly vezérigazgató. - Ezekre a fórumokra negyedévenként kerül sor. Ami a zalai megnyilvánulásokat, tárgyalási igényeket jelenti, a párbeszédre való lehetőség, a nyitottság részünkről a legmesszebbmenőkig adott.

A vezérigazgató a zalai horgászok rossz tapasztalataira utalva arra is rávilágított, hogy a nyári hónapokban egyébként általános volt a horgászok szerény fogási eredmények miatti panaszkodása.

- Alapvető érdekünk, hogy ezeknek az okait tisztázzuk - hangsúlyozta Kiss György Károly, hozzátéve: - A társaságunknak egy meghatározó üzletága a horgászturisztika, s így annak fejlesztése. Nagyon fontos egymás meghallgatása, az érdekek tisztázása.

A horgászlétszám és az éves halfogási eredmények alakulását nyilvántartások adataival támasztja alá a halászati cég vezetése. Eszerint három évvel ezelőtt alig több mint 70 ezer horgászengedélyt adtak ki, a rá következő évben az igény több mint ötezerrel nőtt, tavaly pedig már közelítette a kiadott engedélyek száma a 84 ezret. Ezzel arányos volt minden évben a fogás: 2004-ben 177 tonna, 2005-ben 199 tonna, tavaly pedig 228 tonna halat fogtak a horgászok. A halászfogási mennyiség az évek sorrendjében 503, majd 466, s a múlt évben pedig 578 tonna volt. A horgászok ponty fogása az utóbbi három év átlagában szinte stagnálóan 58-60 tonna közötti mennyiség, a halászok 2005-ben fogták ki ennek mintegy tizedét, azelőtt éven mindössze három tonnányit, tavaly pedig két tonna alatti volt a kifogott mennyiség.

Ami a horgásztársadalom helyzetét illeti, számukra azonban a saját tapasztalat a mértékadó. Azt semmi nem támasztja alá, hogy a nyugati medence szerényebb lenne mostanság halállományban.

- Balatoni méretekben sem a hattyúk, sem a vidrák számottevő gyérítő szerepe nem jöhet szóba - szögezte le a szakember. - A kormorán kérdés azonban keményen érinti a zalai partszakaszt. A marcali tógazdaságaink közelében végzünk számlását, ezek több ezres nagyságú csapatok jelenlétét mutatják, a következtetett kár évi 40-60 millió forintra tehető. A Balatont érintően nincsenek ilyen felmérések. Az, hogy az elmúlt télen nem fagyott be a Balaton, a halállomány folyamatos táplálékot jelentett ezeknek a madaraknak, elsősorban a telepített egyedek megtizedelésével. Itt tehát a természetvédőkkel vannak közös tennivalóink.

Ami az enyhe telet illeti, a horgászok felvetése szerinti nagyobb mérvű lehalászást cáfolta a vezérigazgató.

- Tény, hogy könnyebb lesz az idei tervünk teljesítése, ebben most az időarányhoz képest előbbre vagyunk - mondta. - Nem piaci alapú halászatot folytatunk, az államtól kapjuk a megbízást, ami idén 390 tonnára szól. Ennek 55 százalékban busának kell lenni, a többi keszeg. Mintegy tíz százalék hiányzik jelenleg mindennek a teljesítéséből, egyébként az eddig lehalászott hal kétharmada busa. A téli fogási lehetőségekhez hozzá kell tenni, hogy a horgászoknak is kedvezett ez a körülmény, amit ők ki is használtak.

A haltelepítési gyakorlattal, nagyságrendekkel kapcsolatosan a következőket említette a vezérigazgató:

- Szigorúan szakmai szempontok szerint történik a telepítés: ezek közt ott vannak a tihanyi Limnológiai Intézet halállomány monitorozási eredményei, továbbá vannak saját vizsgálataink, amit a halász- illetve horgászfogási gyakorlatra alapozunk. Előbbi kapcsán túl sok információt azóta nem tudunk gyűjteni, amióta úgynevezett állományszabályozó, kifejezetten busa fogást célzó szelektív halászatot folytatunk. A halászfogásban így csupán a busa és a keszeg a meghatározó, elvétve van pár tonnás nagyságrendben fogas, csuka, harcsa. A horgászfogással közös szegmensünk a keszeg aránya, az összes többi halfélénél elválik a történet. Nehéz vitatkoznunk egymással azon adatok tükrében, miszerint mi betelepítettünk évi 350 tonna pontyot, tíz százaléknyi természetes pusztulással számolunk, a horgásznaplók alapján kijön 60-70 tonna, mi kifogunk 6-8 tonnát, akkor hol van a többi? A limnológiai kutatások, a halász- és horgászfogási adatok semmiképpen nem indokolnak nagyobb mérvű telepítést.

A vezérigazgató úgy fogalmazott, hogy a nagy számok tükrében mutatkozóan is igen jelentős különbség oka nem lehet más, mint az ellenőrizetlen zsákmány.

- A nagymértékű rapsickodásnak immár történelmi időkre visszatekintve nem tud gátat vetni a szakma, semmiféle együttműködésben - mutatott a probléma jelentőségére Kiss György Károly. - A halőrzéssel kapcsolatos intézkedések mutatják: tavaly több mint tíz kilométernyi hálót szedtek fel a kollégáink, összesen 610 esetben tettek szabálysértési feljelentést, az orvhorgászati tetten érés viszont nem jelentős. Én azt gondolom, hogy ebben akkor lehet majd előbbre lépni, ha az ilyen tevékenységet maga a társadalom elutasítja.

Végezetül a vezérigazgató azzal összegezte a horgásztapasztalatok szerinti jelenséget, hogy a természeti rendszerek megítélésével nagyon óvatosnak kell lenni.

- A Balaton a jelenlegi állapotában annyi halat tud eltartani, ami a mostani állomány nagysága. Nehéz egyeztetni a fürdőturisztika maximális vízminőségi elvárásait a halak által igényelt táplálékgazdagság biztosításával. Odafigyelünk a horgászok tapasztalati véleményeire, de ezek időleges észrevételek. Kutatásokkal alátámasztott ok nincs vészharang kongatásra, aminek sajnos a Balatonnal kapcsolatosan nagy hagyományai vannak, lásd: alacsony vízállás, aztán meg sok a víz, nem jön a turista, pusztul a hal, vagy nincs is. Nem volna szerencsés most a horgászeredményesség tekintetében is egy ilyen dilemmába esni. Én azt gondolom, figyelembe kell venni, hogy minden természetes rendszerben fél esztendő is csupán percnyi idő. Elemzések, szakmai kommunikációk kellenek, ezeket megtesszük. Kérdést vet fel az is, hogy szabad-e megengedni a bojli használatát, ami a Balaton északi oldalán kezd nagyobb méretekben terjedni. Ez a horgásztársadalmon belül vitatott ügy, mert a bojlizók zöme nem a természetbarát pecás, hanem kifejezetten húshorgász. Nyilvános vitát érdemes erről is folytatni, amikben aztán kialakulnak a ma hiányzó csomópontok, megtalálásukban partnerek tudunk lenni. De nem tudunk mit kezdeni olyan megnyilvánulásokkal, amelyek szerint mi telepítjük a halat, aztán másnap kifogjuk, ilyesmihez semmiféle érdek nem fűződik - mondta végül Kiss György Károly.Az enyhe tél mindkét félnek egyaránt kedvezett

Ezek is érdekelhetik