A megyeszékhely védendő értékei

A civil szervezet legutóbbi ülésén az utolsó napirendként tárgyalták a kérdést annak kapcsán, hogy napvilágra került, a ruhagyári épület tulajdonosa bejelentette a bontási szándékát a járási hivatalhoz.

A városvédő egyesület elnöke, Czeglédy András első javaslata arról szólt, hogy kezdeményezzék az önkormányzatnál az épület helyi védettségét. Erről az önkormányzati közgyűlésnek kellene döntenie, ami akár több hónapot is igénybe vehetne.

Ekkor javasolta dr. Vándor László az ipari műemlékké nyilvánítást. Hivatkozva arra is, hogy a megyeszékhely emblematikus épületéről van szó, amely jelképezi annak kezdetét, amikor Zalaegerszeg a tízezres, kis hivatalnok városból növekedésnek indult. Az 1951-ben átadott épület a zalai megyeszékhely csekély számú értékeinek egyike, hasonló a Dunántúlon sem található. Lebontásával egyik szimbólumát veszítené el a város, fogalmazott. Az általa javasolt megoldásnak az is előnye, hogy az ideiglenes védettség azonnal elrendelhető lenne, ami a bontást elodázhatná, fejtette ki.

Bertók Sándor, a város főépítésze arra hívta fel a figyelmet, hogy önmagában a védettség nem megoldás. Ha ugyanis nincs funkciója az épületnek, valamint ha nem lesz a megvalósításra pénz is, akkor félő, hogy egyre jobban romló állapotú torzóként fog még évekig állni a ruhagyár.

Mint a hozzászólásokban elhangzott, volt rá példa az országban, hogy több évtizedes elhanyagoltság, teljes leromlás ellenére sikerült megmenteni és újrahasznosítani épületet pályázat segítségével. Az ehhez vezető út első lépése lehetne a műemlékké nyilvánítás.

Az összejövetel fő része azonban nem erről, hanem a város védett és védendő természeti értékeiről szólt. Németh Miklós nyugalmazott városi főkertész felidézte, a megyeszékhely múlt századi történetének három korszakában volt jelentős virágosítás: a '30-as, '70-es, és a '90-es években. Az ezredforduló utáni években pedig elkészült a megyeszékhely zöld vagyonának felmérése. Érdekességként említette meg, hogy a második világháború előtt számos díszkertészet működött a városban és környékén, mégsem voltak fásítva az utcák. Később pedig nagy számban az ostorfák terjedtek el. A későbbi fásítások alkalmával azonban gyakran nem hazai, hanem divatos fajták kerültek a közterületekre. Ezeknél nem vették  figyelembe, hogy érzékenyebbek a betegségekre, a klímára. Ezért a cseréknél ilyen szempontokra is gondolni kell. Mint összefoglalta, a fáknak funkciója és értéke van mégpedig ökológiai, társadalmi, gazdasági és esztétikai szempontból. S utóbbi nemcsak azért, mert önmagukban szépek, hanem gyakran előnyösen változtatják meg az utcák, s vele az épületek arculatát, rejtik el a hibákat.

Az összejövetel bevezető előadását Czeglédy András tartotta, aki számos fényképfelvétellel villantotta fel városunk azon természeti értékeit amelyekkel nap mint nap találkozunk. Csak néhányat említésként: a Zrínyi utcai platánok, melyeket 120 évvel ezelőtt ültették és szinte csak a varjak fészkelése, költése idején vetül rájuk figyelem. A szomszédos Baross liget fái hasonló korúak, sajnos néhány áldozatul esett a parkoló bővítésnek. A Bíró Márton utcai  védett platán sor. Olában a temető kápolnája mellett álló hársfa érdemel figyelmet és remélhetőleg a közeli társai, a régi vasútállomás előtti hársfák sem vesznek oda, ha megépül az elkerülő út folytatása. A Kossuth utca 3. udvarán álló hársfa nagysága nehezen fogható be, annyira az épületek közé szorult. A fiatalabbak között említésre méltó a Bozsoki úton a gömbkőrisek sora, amit a felette húzódó vezetékek miatt fenyegetett visszanyesés. Botfán  tiszteletreméltó vadgesztenye áll, a Csácsi-hegyen hársfa díszeleg, míg a népszerű azáleás-völgy, a csácsi arborétum, a parkerdő értékei mindenki számára nyilvánvalóak.

A legtöbb szó az országban egyedülálló, 1300 méter hosszú Platán sorról esett. Ennek közel 200 darab fáját az ötvenes évek közepe táján ültették el. Sajnos a későbbi években, amikor a kandelábereket állították, nem törődtek azzal, hogy némelyik a fákhoz túl közel került. Ezért több már szinte összenőtt a vasoszloppal. A közvilágítás minap lezajlott cseréjekor újabb gond mutatkozott. A korábbi szórt fényű lámpatestek megfelelő világítást adtak, ám a LED-ek szűk pászmája miatt kiegészítő lámpafejek kerültek az oszlopokra, hogy a gyalog-, kerékpárút is fényt kapjon. Emellett harmincnál több fa alsóbb ágait eltávolították, de még az is szóba került, hogy néhány platánt ki kell vágni. A városvédők javaslat szerint azonban  inkább a fák élvezzenek előnyt, és a világítótestek áthelyezésével kellene megoldani a problémát.

Az összejövetelen a védendő helyi természeti értékek listájára javasolták felvenni a kórház sürgősségi osztálya mellett álló három platánt. Az evangélikus templom mellett álló hársfát, amennyiben állapota ezt még lehetővé teszi, mert a vizsgálata nem halogatható. Ezen kívül a Göcseji Múzeum előtti platánt sorolták ide – ennek környezetét nemrég rendezték – , valamint a  Bajcsy-Zsilinszky téren álló hamisciprust tartják érdemesnek védelemre a lokálpatrióták.