Ma király, holnap gyalog - Sakkpalota módszer a Landorhegyi-iskolában

A Sakkpalota 2013-tól választható tantárgy a honi iskolákban, lényege, hogy a sakk alapszabályait és eszközrendszerét használva logikus és kreatív gondolkodásra, problémamegoldásra nevel, s ezer szállal kötődik a többi tantárgy ismeretanyagához is.

A sakkjáték elsajátítása ez esetben nem cél, hanem eszköz, nem sakkversenyzőket nevelnek, hanem általános képességfejlesztés zajlik, pótolva a digitális korban fellépő gondolkodásfejlődési hiányosságokat. A programhoz tavaly ősszel csatlakozott a zalaegerszegi Landorhegyi Sportiskolai Általános Iskola is. Egyelőre az egyik első osztályban zajlik a képzés, egy testnevelés órát váltották ki vele – tudjuk meg Vörös Ferencné intézményvezető helyettestől.

Vörös Ferencné:  – A gyerekek megszokják, hogy tervszerűen, előre gondolkodjanak. Fotó: Magyar Hajnalka

– Volt mire építenünk, ugyanis már korábban is vezetett az iskolánkban sakkszakkört Horváthné Forgó Éva nemzetközi sakkmester, aki aztán elvégezte a Sakkpalota programhoz szükséges képzést – folytatja Vörös Ferencné, aki ugyancsak részt vett a tanfolyamon, így a következő tanévben már szintén bekapcsolódik a Sakkpalota oktatásába. – A módszer fejleszti a memóriát, a stratégiai készséget, a síkbeli és térbeli tájékozódást, a szókincset, a matematikai gondolkodást, s mindezt játékos keretek közt. Az egész módszer „környezetét" a Sakkpalota adja, a figurák mesékből kelnek életre, még indulójuk is van, a Cikk-cakk sakkdal.

A sok képességfejlesztő erény mellett idővel sakkozni is megtanulnak a kicsik, ami ugyancsak remek agytorna és jellemcsiszoló.

– A gyerekek megszokják, hogy tervszerűen, előre gondolkodjanak, s azt is, hogy minden döntésüknek, lépésüknek következménye lesz. Ezzel az erénnyel még mi, felnőttek sem bírunk mindig... – jegyzi meg Vörös Ferencné. – A videójátékok azt sugallják a gyerekeknek, hogy rengeteg „életed van", a sakkban azonban nem marad következmények nélkül a hibás lépés. Megszokják, hogy tisztelni kell a partnert, kezet nyújtani játék előtt, önfegyelemmel kivárni, amíg a társunk lép. Megtanulják számításba venni a másik reakcióit, több lépésben tervezni, néha áldozatot hozni a nagyobb cél érdekében, koncentrálni, stratégiát építeni.

A gyerekek élvezik a sakkot, észre sem veszik, hogy közben mi mindent megtanulnak. Az előtérben Ádám Martin Bálint és Bajzik Bálint. Fotó. Magyar Hajnalka

S ami szintén nem elhanyagolható szempont, mindezt a gyerekek is roppantul élvezik. Az órákon ők maguk is sakkfigurákká válnak, lépdelnek a sakkszőnyegen, beleképzelik magukat a futó, a bástya, a királynő szerepébe, s közben a személyiségük is fejlődik. Hiszen aki ma király, legközelebb gyalog lesz.

Találkozva az elsősökkel, dől belőlük a szó.

– A gyalogok az első sorban állnak, és csak átlósan üthetnek... Azért jó a sakkóra, mert mattot lehet adni a királynak és az izgalmas... Szeretek járni, otthon is mesélek róla... A lovagok is tanultak sakkozni... Ha választani lehet, én leginkább királyfi szeretek lenni... – halljuk Bajzik Bálint, Ádám Martin Bálint, Nagy Dániel, Hajas Letícia, Németh Armandó és Baranyai Richárd véleményét. Némi ízelítőt is nyújtanak az óra menetéből, betűket, számokat, figurákat helyeznek el a mágneses sakktáblán, figurájuknak megfelelően lépkednek a sakkszőnyegen. S amikor előkerülnek a készletek, mindenkin úrrá lesz a bizsergető izgalom.

A módszerhez rendelkezésre állnak a szükséges tankönyvek és munkafüzetek (Polgár Zsófia illusztrációival), a tanári kézikönyv, kiegészítő eszközök, mozgásos játék leírások, kereszttantárgyi hivatkozások és képességfejlesztő feladatok egyaránt.

– Az iskolavezetés támogatja a kezdeményezést, s a szülői visszajelzések is nagyon pozitívak – kapcsolódik Scheffer Mária tanítónő, aki önszorgalomból szintén részt vesz az órákon. – A foglalkozások játékosak, a gyerekek mégis fegyelmezetten viselkednek. Készülnek rá, beleélik magukat, s megfigyeltem, hogy sokkal könnyebben sajátítják el például a szabályjátékokat.

Bajzik Bálint, Németh Armandó, Ádám Martin Bálint, Baranyai Richárd, Hajas Letícia és Nagy Dániel. Az elsősök egy csoportja a sakkszőnyeggel és a mágneses táblával. Fotó: Magyar Hajnalka

Céljuk, hogy a térségben a módszer referencia iskolájaként működhessenek. Ráhangolásként a Landorhegyi óvodában is működik sakk képességfejlesztő csoport, amely a helyiek mellett az Űrhajós és a Kodály óvoda érdeklődő gyerekeit is fogadja. Velük is Horváthné Forgó Éva nemzetközi sakkmester foglalkozik.

– Pedagógus édesapám tanított meg sakkozni, még Hevesen, tízéves koromtól már országos versenyekre jártam, majd profi sakkozó lettem – idézi fel saját pályáját Horváthné Forgó Éva, aki egyéniben egyszer, csapatban pedig háromszor is országos bajnokságot nyert. – A magam példájából tudom, hogy mennyit adhat az embernek a sakk világa. Az egyetemen például számomra nem volt gond átlátni egy hatszáz oldalas könyvet, fejlettebbé vált a memóriám, de az empátiakészségem is. A gyerekek önfeledten mártóznak meg ebben a környezetben, lelkesek. Igaz, egy kisdiáknak sem könnyű megtanulni, hogy bizony leüthetik a figuráit, vereséget szenvedhet. Bár sokszor a győzelem méltó elviselése is éppen olyan nehéz. De ott vagyunk, nem marad magára az érzelmeivel, s megtanulja kezelni azokat. Belátja a hibáit: most nem figyeltem, támadtam, de nem védekeztem, lassú voltam, nem osztottam be az időmet... S mindebből épül, ami által könnyebben boldogul az életben is.