Vörösiszap: a Mal támogat és felelősséget hárít (frissítve)

Ügyvéd: a Mal akkor tud segíteni, ha zavartalanul termelhet (17:03)

A Magyar Alumíniumtermelő és Kereskedelmi Zrt. (Mal) támogatni kívánja az iszapkatasztrófa áldozatait, jogi felelősségét azonban elhárítja.

A támogatási szándék nem a jogi felelősség elismerését jelenti, hanem humanitárius, erkölcsi megfontolásból született. Ennek a segítségnek a forrásait azonban csak a cég termelésének zavartalansága esetén lehet előteremteni - mondta a Mal jogi képviselője kedden az MTI-nek.
   
Ruttner György ügyvéd hangsúlyozta, hogy a cég által a károsultak megsegítésére felajánlott 1,5 milliárdos alap jelenleg még nem áll rendelkezésre, azt a következő fél évtized során tudja folyamatosan kitermelni a cég, ha ugyanolyan eredményesen működhet, mint eddig.
   
Az ügyvéd elmondta: a Mal az európai timföldgyártás 14 százalékát, a világpiaci termelésnek pedig az 5 százalékát adja. A cég csak akkor tud segíteni, ha hagyják termelni. Bár kifogástalan az együttműködés a kormánybiztossal és munkatársaival, de a termelés szempontjából mégiscsak az lenne a legelőnyösebb, ha a cég végezhetné a dolgát úgy, ahogy korábban, egyetlen fontos különbséggel: mindent meg kell tenni a három héttel ezelőttihez hasonló sajnálatos katasztrófa megelőzése érdekében, és a Mal kész is erre.
   
A jogi képviselő szerdán ül le először a károsultak képviselőivel peren kívüli egyeztetések céljából.
   
Ruttner György szerint a cég vezetése meg van győződve arról, hogy nem az ő felelősségük a bekövetkezett katasztrófa, annak oka sokkal inkább az, hogy rossz helyre tervezték és építették az 1980-as években a létesítményt, továbbá, hogy a különböző hatóságok kiadták, illetve meghosszabbították az engedélyeket, valamint, hogy az 1997-es privatizációnál az állam utasítására egy utóbb hibásnak bizonyult döntés következtében föld alatti fallal vették körül a tározót.
   
Arra a felvetésre, hogyha így gondolkodik a cég, akkor miért fognak részt venni a károsultak jogi képviselőjével a szerdai egyeztető tárgyaláson, nem gondolják-e, hogy ezzel tulajdonképpen mégis elismerik a felelősségüket, Ruttner György leszögezte: erről szó sincs.
   
A cég az Egyesült Államokban évtizedek óta, Nyugat-Európában pedig az utóbbi időben meghonosodott azon filozófia jegyében próbál segíteni a károsultakon, mely szerint a jogi felelősségen kívül is vannak emberiességi, szolidaritási szempontok a társadalom iránt, melyek önkéntességi alapon ki nem kényszeríthető morális felelősséget támasztanak a nagy vállalatokkal szemben.
   
Nyilvánvaló, hogy akinek az anyagi ereje lehetővé teszi, annak segítenie kell az áldozatok családján, a sérülteken, a károsultakon abban az esetben is, ha - amint erről a cég vezetése meg van győződve - jogi felelősség nem terheli. Különös tekintettel arra is, hogy a felelősségről és a kártalanításról folyó eljárások évekig húzódhatnak, de az ellehetetlenült családoknak, közösségeknek most van szükségük a segítségre - mondta a Mal jogi képviselője.
   
A szerdán megkezdődő egyeztetések célja lesz többek között az lesz, hogy a cég önkéntes felajánlását az igazságosság és a méltányosság szempontjai szerint megkíséreljék elosztani. Nagyon nehéz kérdés például az, hogy a károsultak milyen sorrendben jussanak hozzá a segítséghez.
   
Arra a kérdésre, hogy a céget miért nem terheli felelősség az iszapkatasztrófa miatt, Ruttner György elmondta: a Mal által felkért szakértők első, ideiglenes véleménye három okot jelölt meg, de egyik sem tartozik a jelenlegi cégvezetés felelősségi körébe.
   
Fontossági sorrendben haladva a szakértők szerint a katasztrófát előidéző legsúlyosabb ok az, hogy 1997-ben a cég privatizációs szerződése előírta egy, a tározót körülölelő több mint 10 kilométeres résfal megépítését, mely még az évben el is készült. Az állam 300 millió forintot, a cég 400 milliót fordított erre a beruházásra, ami sajnos, a szakértők szerint utóbb végzetesnek bizonyult. Ugyanis az első agyagos vízzáró réteg mélységéig, mintegy 8-18 méterre a föld alá lehatoló betonfal célja az lett volna, hogy megakadályozza a szennyeződés elszivárgását. Ám ez a föld alatti fal egy hatalmas mesterséges medencét képezett a tározó körül, amely nem engedte elszivárogni a csapadékot sem, és az idén, amikor különösen sok volt a csapadék, az egész tározó, de különösen a támfal alatti föld elvizesedett, fellazult, ami a megcsúszás fokozott veszélyét idézte elő - ismertette az ügyvéd az első ideiglenes szakvéleményeket.
   
Ezen túlmenően a szakértők hivatkoztak még Winkler Gusztávnak, a Budapesti Műszaki Egyetem tanárának a korábbi szakvéleményére is, mely szerint az 1980-as években nem a megfelelő helyre tervezték, illetve építették a X. kazettát, ugyanis ezen a területen eltérő szerkezetű talajok találkoznak: egy lápos, vizes földdarabba ékelődik be egy agyagpad, és abban az esetben, ha ez a terület nagymennyiségű vizet kap, akkor a különböző összetételű talajok másképp mozdulnak el, geológiai szakkifejezéssel szólva "szakadó lap" jön létre, aminek a következményeképpen az itt elhelyezkedő támfal eltörhet - mondta Ruttner György.
   
Hozzátette: a szakértők a katasztrófához vezető okok között a harmadik helyre sorolták azt a körülményt, hogy a tározó alatti agyag a sok csapadéktól rendkívül csúszóssá vált, és azon könnyedén megcsúszhatott a támfalrész.

Stabilizálódott a legsúlyosabb sérült állapota Győrben (16:07)

 Valamelyest stabilizálódott a vörösiszapömlésben a legsúlyosabban megsérült, Győrben ápolt beteg állapota - közölte a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház főigazgató főorvosa kedden az MTI-vel.

Tamás László János tájékoztatása szerint a hétvégén elindult romlás megállt, de a hetvenes éveiben járó, a testfelületének csaknem a háromnegyedén égési sérüléseket szenvedett ember állapota továbbra is válságos.
   
Az intézmény vezetője hétfőn közölte az MTI-vel, hogy életveszélyesről válságosra fordult a páciens állapota. Akkori tájékoztatása szerint a Győrben kezelt másik két sérült közül a testfelületének 30-35 százalékán égési sérüléseket szenvedett betegen újabb bőrpótló műtétet hajtottak végre. A 10-15 százalékban megsérült ápolt várhatóan a hétvégén távozhat az intézményből; ő sem lesz gyógyult, s várhatóan neki is további beavatkozásokra lesz később szüksége - tette hozzá.
   
Az ajkai térségben bekövetkezett iszapömlés következtében kilenc ember meghalt és mintegy 150 megsérült.

Meghosszabbították a veszélyhelyzetet

Az intézkedésre - amely a keddi Magyar Közlönyben jelent meg - az Országgyűlés hatalmazta fel a kormányt, amikor hétfőn nagy többséggel, 349 igen szavazattal és a szocialista Szanyi Tibor ellenszavazatával támogatta az ezt célzó indítványt.
   
A törvény szerint a kormány 14 napra hirdethet veszélyhelyzetet, ennek meghosszabbítása az Országgyűlés hatáskörébe tartozik.
   
Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) vezetője, a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt.-t felügyelő kormánybiztosa korábban azzal indokolta a vészhelyzet meghosszabbításának szükségességét, hogy az érintett területen nem lehet elvégezni a feladatokat a normál közigazgatás keretében, vagyis továbbra is szükség van a fegyveres szervek, ezen belül a honvédség speciális eszközeinek alkalmazására.
   
Kontrát Károly belügyminisztériumi államtitkár hétfői parlamenti felszólalásában emlékeztetett: a Mal Zrt. ajkai iszaptárolójának gátja október 4-én 12 óra 30 perckor szakadt át, az így kiömlő iszap pedig elöntötte Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely mélyebben fekvő területeit.
   
Kiemelte: a kormány gyorsan és határozottan cselekedett, a katasztrófában érintettek érdekében azonnal megszervezte a mentést és a kárelhárítást, s október 6-án kihirdette a veszélyhelyzetet is.
   
Az iszapkatasztrófa következtében kilencen vesztették életüket, és mintegy 150-en sérültek meg, egyikőjük állapota hétfőn válságosra fordult.


OGY - Szakértői bizottság létrehozását kezdeményezi a fogyasztóvédelmi bizottság (13:15)

Egy a katasztrófakockázatok kezelésére szolgáló, biztosítási alapelveken és piackonform megoldásokon alapuló rendszer kidolgozásával foglalkozó szakértői bizottság létrehozását kezdeményezi az Országgyűlés fogyasztóvédelmi bizottsága.

A bizottság szocialista elnöke, Simon Gábor a testület keddi ülése után az MTI-nek elmondta: a bizottság a vörösiszap-katasztrófa kapcsán felmerülő, fogyasztóvédelmi vonatkozású kérdésekről tárgyalt és elfogadott egy állásfoglalást. E szerint szükség van a vállalatok felelősségbiztosítására vonatkozó szabályozás áttekintésére, valamint olyan jogi szabályozás kialakítására, amely az általuk végzett tevékenység kockázataihoz igazodó felelősségbiztosítás megkötését írja elő.
A bizottság üdvözli és támogatja - fűzte hozzá - a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének a jelzáloghitellel rendelkező károsultak érdekében megtett intézkedéseit, azaz jogsegélyszolgálat felállítását, valamint a pénzügyi szervezetek figyelmének felhívását a Magatartási Kódexben foglaltak alapján elvárt magatartásra.
Simon Gábor tájékoztatása szerint a bizottság nagy támogatással fogadta el az állásfoglalását.
Hozzátette: ő maga további javaslatokat fogalmazott meg. Ezek közül kiemelte, fel kell kérni a kormányt: vezessen be szigorú előírásokat arról, hogy a veszélyes üzemnek minősített vállalkozások megfelelő felelősségbiztosítással rendelkezzenek; a kormány ellenőrizze és szankcionálja azokat a vállalkozásokat, melyek igyekeznek kibújni ez alól a kötelezettségük alól.

A szocialista politikus szerint fontos az is, hogy készüljön felmérés arról, milyen vészhelyzeti terve van a kormánynak, illetve, hogy milyen veszélyes üzemek működnek legálisan ma Magyarországon.
Elmondta még, hogy a bizottság néhány hónapon múlva újra áttekinti a témát, és azt, hogy a felvetett intézkedések megvalósultak-e.

Megkezdték a bontási engedélyek kiadását Kolontáron (13:10)

A kolontári önkormányzat megkezdte a bontási engedélyek kiadását újabb huszonhárom házra, amelyek bontásáról vasárnap határozott a védelmi bizottság - tájékoztatta Tili Károly polgármester kedden az MTI-t.

Tili Károly elmondta, hogy a polgármesteri hivatal mellett húzódó, újonnan épített védőgát mögötti területen lévő kilenc lakóingatlan elbontása befejeződött, ezek a házak egy esetleges újabb iszapömléskor visszaduzzasztó hatásukkal veszélyeztették volna a települést.
   
A Kossuth és a Malom utcai, vörösiszappal szennyezett és lakhatatlanná vált otthonok bontási engedélyét a héten adhatják ki, az érintett lakók többségétől megkapták a bontáshoz szükséges hozzájárulást, és a kártalanításhoz már készítik a szerződéseket - tette hozzá Tili Károly.
   
Devecserben várhatóan több mint száz ház elbontásáról és 220 család lakhatásáról kell intézkedni, az érintettekkel folyamatos az egyeztetés - mondta Toldi Tamás polgármester az MTI-nek. Hat család lakik átmeneti szálláson, a többiek barátoknál, rokonoknál tartózkodnak Sümegen és a környékbeli településeken; megpróbálják velük felvenni a kapcsolatot. Bontási engedélyt még egyetlen házra sem adtak ki.
   
Bakos György, a katasztrófavédelem megyei szóvivője arról tájékoztatta az MTI-t, hogy kedd reggel az önkormányzatok hatszáz közmunkást vezényeltek Devecserbe, ők a kertek és a Torna-patak menti házak kármentesítését végzik. Az érintett településekre továbbra is csak az ott lakókat és dolgozókat engedik be. A menetrend szerinti buszok kétóránként járnak Ajka, Devecser és Kolontár érintésével - mondta Bakos György.
   
A Devecserből kivezető utakon gépkocsimosó állomásokat állítottak fel, kihaladáskor a járművek külső mosatása kötelező.

Szabadlábon marad Bakonyi Zoltán, a Magyar Alumíniumtermelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. vezérigazgatója; erről a Veszprém Megyei Bíróság hozott másodfokú, jogerős döntést kedden, helybenhagyva az elsőfokú bíróság végzését - tájékoztatta Kahler Frigyes, a megyei bíróság büntetőkollégiumának vezetője az MTI-t.

A megyei bíróság ugyanakkor - szemben az első fokon eljáró Veszprémi Városi Bíróság végzésével - a halálos tömegszerencsétlenséget okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségében Bakonyi Zoltánnal szemben az alapos gyanú fennállását megállapította - mondta Kahler Frigyes.

A jogerős végzéssel kapcsolatban elmondta: a szökés és elrejtőzés veszélyére az ügyészség nem is hivatkozott az előzetes letartóztatás elrendelésére vonatkozó indítványában, a tanúk befolyásolására pedig "nincs adat", illetőleg ilyen alapos gyanú mellett "ennek nincs jelentősége".

Kahler Frigyes hangsúlyozta, hogy "végeredményben szakértői véleményekből és okiratokból tevődik össze az alapos gyanú", és elsősorban nem tanúvallomásokból.
A büntetőkollégium vezetője rámutatott: Bakonyi Zoltán szabadlábon marad, viszont az elsőfokú végzéshez képest az ügyben a jogi álláspontot illetően lényeges változást hozott a megyei bíróság végzése.


Vörösiszap-áradat: Adománygyűjtés lapcsoportunknál - KLIKK IDE a részletekért!  


A KATASZTRÓFA DOSSZIÉJA ITT!