2020.03.29. 18:00
A magyar király, Szent László volt a zágrábi templomalapító
Horvátország hangulatos fővárosában a vasárnap reggeli földrengések súlyos károkat okoztak. Sok öreg épület közt megsérült a város jelképének számító székesegyház egyik tornya is. Talán kevesen tudják, hogy ennek az épületnek mennyi magyar vonatkozása van.
A székesegyház bejárata feletti timpanonon kétoldalt Szent István, illetve Szent László alakja látható
Fotó: Szalay Csaba
Szent László királyunk 1091-ben templomot épített ezen a helyen nagy elődje, Szent István király tiszteletére, és megalapította a mai napig fennálló püspökséget (1852-óta érsekség). Ez az évszázadok során többször átépített, végül barokk stílust elnyert templom 1880. november 9-én reggel 7 óra 3 perckor földrengésben elpusztult. A rengés idejében a toronyóra megállt, innét tudjuk, hogy percre pontosan mikor történt a pusztulás. Ez az óra egyébként most a templom előtti téren, a reneszánsz erődfalon látható.
Fotó: Szalay Csaba
A város újjáépítése során a német földről Zágrábba érkezett Hermann Bollé építész kéttornyú, neogótikus katedrálist álmodott a leomlott barokk templom helyére. Kezdetben a helyieknek nem tetszett ez a stílus, de amikor elkészült, 1906-ban már büszkén vallották magukénak. Az időjárás, a savas esők annyira megrongálták a puhamészkő-homlokzatot, hogy 1990-ben meg kellett kezdeni a károsodott részek, tulajdonképpen az egész külső felújítását, ez a munka jelenleg is zajlik. Éppen az ennek keretében felállványozott torony csúcsa és a rajta álló kereszt zuhant a földre vasárnap.
Az eredetileg Szent Istvánról elnevezett (és német nyelvterületen egyénként ma is így ismert) székesegyház a horvátoknak a Mária Mennybemenetele katedrális.
Fotó: Szalay Csaba
A bejárat feletti timpanonban Szt. István és Szt. László király egész alakos szobra látható. A szentély mögötti díszes ólomüveg ablakok egyikén Szent István királyunkat örökítették meg, amint felajánlja országát Szűz Máriának; a másikon a templomalapító Szent László térdelő alakja van. A bal oldali szárnyas oltár szobrai: Szent László, Szent István, valamint Szent Imre.
A székesegyházban több magyar püspök síremléke található meg. A jobb oldali kápolnában helyezték el a bécsújhelyi dómból Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc földi maradványait. A horvátok őket saját hőseikként tisztelik, de időről időre magyar koszorú is díszíti a bronz síremléket.
Amint kifelé tartunk a templomból, a bal oldali mellékhajó falán furcsa jelek tűnnek a szemünkbe. Amikor 1918. után Horvátország elszakadt a Magyar Királyságtól, a horvát öntudat jeleként X. századi ószláv egyházi, glagolita betűkkel írtak ide egy szöveget, amit ma már senki nem tud elolvasni, ezért egy kis táblán latin betűs „fordításban” ismerhető meg a felirat.
Ezekben a napokban még a károk felmérése és a romok eltakarítása zajlik Zágrábban. Ki tudja, mikor látogathatjuk ismét ezt az „emberléptékű”, hangulatos várost?
