Újra összeáll az Olajbányász-pályán az 1994-es bajnokcsapat

1994. május 29-én, bár az idő nem volt éppen ideális az ünnepléshez, hiszen esett, de a lényeg, hogy a kanizsai csapatot és közönségét mindez nem nagyon érdekelte...

Az 1993-94-es bajnoki évben tulajdonképpen végig a levegőben lógott az N. Olajbányász feljutása az NB I-be, s amikor a második helyért harcoló ZTE FC-t is legyőzte a Keszei Ferenc vezette csapat, már csak számolni kellett a hátralévő fordulókat, hogy matematikailag mikor válik biztossá az NB II-es bajnoki cím. 1994. május 29-én, a Paks elleni hazai 5-0 adta meg a végső lökést , ami feledhetetlen élmény, s azt gondoljuk, hogy sokaknak máig az.

A 20 éves évforduló kapcsán vetődött fel az ötlet, hogy ismét össze kell állnia a kanizsai aranycsapatnak és a vasárnapi, Nagykanizsa LE Hévíz megyei bajnoki találkozó szünetében köszöntik az Olajbányász-stadionban az akkori hősöket. A tervek szerint a csapat tagjai, Keszei Ferenc edző, a klub egykori vezetői és szurkolói is együtt emlékeznek.

- Ez egy közös akarat volt a játékosok, az önkormányzat és az egykori szurkolók részéről is, hogy legyen egy találkozó a 20 éves évforduló kapcsán méltó körülmények között - ezt már Keszei Ferenc, a sikercsapat akkori, 43 esztendős, rendkívül ambiciózus vezetőedzője mondta, amikor megkerestük, s ő is nagyon várja az újbóli találkozást. Valószínűleg nagyon jó érzés lesz ez, s azért mondom így, mert én magam azóta nem találkoztam így együtt a csapattal. Csak azt tudom, hogy a játékosok évente mindig összejönnek egy alkalommal.

az együttes egyik meghatározó játékosa, Hegedűs László

S milyen volt akkor Nagykanizsán futballistának vagy edzőnek lenni? Tudjuk, ez álkérdés, de muszáj feltenni...

- Felejthetetlen! - vágta rá Keszei Ferenc. - A ZTE csapatát tízezer néző előtt győztük le 2-0-ra, a szurkolók buszokkal utaztak az idegenbeli meccseinkre, folytassam? Ráadásul nagyon jó csapatunk volt. Dörzsöltem is a kezemet, amikor kineveztek, hiszen az előző idényben többször láttam játszani a csapatot. Jó képességű játékosokból állt, de azt is láttam, hogy csapatként még sok mindent lehet kihozni belőle. Az a cél nem volt megfogalmazva, hogy fel kell jutni az NB I-be, de ahogy ráérzett a társaság erre, már tudtuk, ebből még bármi lehet.

Az együttes csapatkapitánya, Kepe Tibor az újraszervezésben is főszerepet vállalt. Tőle azt kérdeztük, kik jönnek el a találkozóra, de az akkori élményei sem maradhattak kérdés nélkül.

- A csapattársak is szerették volna, ha egy ilyen összejövetellel ismét ráirányítanánk a figyelmet a kanizsai labdarúgásra, de tőlünk függetlenül a szurkolók is hasonlóban gondolkodtak - mondta Kepe Tibor. A húszas keretből van, aki külföldön dolgozik és nem tud hazajönni, ám ők is jöttek volna, de 14-15-en így is együtt leszünk, sőt még Almir Filipovic is jelezte, hogy el tud jönni Boszniából. Tizenöt éve egyébként minden decemberben egyszer találkozunk, ami nem véletlen, hiszen akkor is nagyon egységesek voltunk. Keszei Ferenccel kaptunk egy agilis, jól képzett edzőt, Fuisz, Csáki, Hegedűs pedig az NB II-ben is kimagasló tudású játékosok voltak. Ami az én szempontomból érdekes, hogy kanizsai srácként 1981-ben kaptam szerződést az Olajbányásztól, rögtön ezután a Nyíregyháza elleni osztályozó, de nem léphettünk az élvonalba... 1989-ben a Csepel elleni osztályozót megint elbuktuk, de harmadszorra, 1994-ben végre sikerült nekem is átlépni az NB I kapuját. Annyit még elmondanék: most a mi csapatunkat ünnepeljük, de azt szeretném, ha mindenki eljönne, aki előtte, vagy később volt híve, szurkolója, vagy játékosa az Olajbányásznak, hiszen a klub ünnepe is volt a mi sikerünk.

A Nagykanizsa LE elnöke és az UFC vezetője, Kovács József a találkozó megszervezéért szintén sokat tett és elmondta: meghívták a polgármestert, az alpolgármestert is a találkozóra és még sokan másokat.

- Azt gondolom, hogy meg kell ünnepelni az ilyen alkalmakat és meg is érdemli az akkori csapat, hogy ünnepeljük őket - hallottuk tőle. A mérkőzésre 500 darab retrójegyet nyomtatunk, s az akkori áron, 100 forintért lehet majd megváltani a Nagykanizsa LE Hévíz találkozóra, amit mindenki eltehet majd emlékbe, hiszen ez, az N. Olajbányász 1994-es bajnokcsapatának szól majd. Várunk mindenkit a mérkőzésre, hogy a találkozó szünetében tényleg együtt ünnepeljük a legendás csapatot.