Komárvárosi kötődésű olimpikon

Szluha Márton, „Vas vármegye nemes családjai” könyv 104. oldala szerint Barcza Elemér édesanyja Schnetzer Mária Komárvároson (ma Zalakomár) látta meg a napvilágot. Barcza a gimnáziumot Keszthelyen végezte, a Balaton szeretete pedig egész életét végigkísérte. A MUE és a BEAC sikeres úszója lett, 1928-31 között tüzértisztként szolgált, 1931 és 1932 között végezte az örkénytábori Lovagló- és Hajtótanárképző Iskolát. Az 1936-os berlini olimpián ekkor főhadnagyi rangot viselt díjugratás egyéni és csapatversenyben indult.

Az 1927-es siófoki Balaton-átúszáson balról a harmadik Barcza Elemér (Kis János Fotó: reprodukció)

Egyéniben Kópé nevű lova háromszor ellenszegült, így a versenyből kizárták. A csapat (Platthy József, Szepessy-Schaurek Ottmár, Barcza Elemér) pedig az ellenszegülés és a feladása miatt visszalépett a további küzdelmektől. Vezetőként részt vett az olimpiai lovas csapatok felkészítésében is. A második világháború végén amerikai hadifogságba esett, szabadulása után Párizsban fotóriporterként dolgozott, témái a lóversenyek voltak.

1948-ban Argentínában birtokot vett, lovaglótanár lett, és lovakat képzett ki díjugratásra. Tanított a Club Alemaniánál és a Club Hipicóban is. Buenos Airesben hunyt el 1987. július 13-án. Barcza Elemér hamvait végakaratának megfelelően Keszthelyen, a Szent Miklós temetőben (IV. parcella, 2. sor, 1. sír) temették el.