2017.11.28. 12:30
Emléket hagyunk magunk után a gimiben
A középiskolától való búcsúzás minden fiatal életében kiemelkedően nagy esemény.
Tímár Gerda és Hegedüs Dominik az Öregdiákok Padján
Véget ér egy korszak, amely mindenkinek szerzett valamilyen maradandó élményt. S hogy a maradandóság kölcsönös legyen, jó pár osztály hagyott nyomot a gimnáziumban valamilyen módon azért, hogy emlékük örökre megmaradjon az utókornak, bizonyítván, hogy ők egykor gimnáziumunk diákjai voltak.
Sok iskolában szokás egy fa elültetése, nálunk Borók Erzsébet tanárnő osztálya tett így először. Ez az Emlékek Fája, amely az 1986-1990-ig itt tanuló IV. B osztálynak állít emléket.
Balogh László igazgató úr osztálya 1980-ban – matekos osztályhoz híven – egy fából készült hatalmas gyökjellel búcsúzott az iskolától. Az 1976-ban itt végzett B osztály egy totemoszloppal koronázta meg éveit.
A legszebb emlék az öregdiákoktól az „Öregdiákok Pihenője”, a pad, melyet az 1962-ben végzett IV. C állított a 30 éves osztálytalálkozójukkor. Ez szimbolizálja, hogy milyen mély nyomot hagyhat egy jó gimnázium az ember életében.
Van egy osztály, mely a talplenyomatát kívánta itt hagyni, ez az 1975-ben végzett IV. B osztály. Valóban, a röplabdapálya mögött meg lehet találni a betonba öntött talplenyomatokat.
Már mi is gondolkodtunk azon, hogy milyen nyomot hagyhatnánk magunk után, végtére is a nagy focicsatáknak áldozatul esett (=kitört) ablakok mégsem jelentenek igazi emléket. De majd kitaláljuk!
