A növényvédő szerek helyett – növénytermesztés nagyüzemi vagy organikus módon? - Dr. Roszík Péter (x)

Sokkal fontosabb azonban az előnyök számbavételénél a hátrányok ismerete. Miután a gazdálkodás alapjául szolgáló termőföld, mint erőforrás véges, megújulása alapvető fontosságú. A gazdálkodási módok megítélésénél az kell vizsgálni, az mennyire felel meg ennek az elvárásnak. Az iparszerű gazdálkodásban nemkívánatos minden olyan szervezet, amely a termelést, az eredményt közvetlenül nem szolgálja, vagy csökkenti a „haszonszervezetek” életterét. A környezetkímélő gazdálkodásban ugyanakkor a környezeti harmónia megteremtése a cél, tehát a gazdálkodási eredményt közvetetten szolgáló szervezetek életfeltételeit is biztosítja.

Míg az iparszerű termelés a profit érdekében a pusztán gazdaságilag megalapozott döntések sorozata, addig az ökogazdálkodásban a gazdasági érdekek mellett, sokszor azt megelőzve, környezeti hasznossága alapján hozott döntések a meghatározóak. Első esetben a költségek minimalizálása mellett azok egy beállt piaci árhoz való igazítása az árképzés logikája, míg az utóbbi esetében a költségminimalizálás nem mindenekelőtt való, ha az a környezet érdekeit nem szolgálja.

Tekintsük át a környezet védelme érdekében a gazda rendelkezésére álló lehetőségeket, hogy képet kapjunk a környezetbarát, sok esetben helyi termék és az iparszerű gazdálkodásból származó termékek eltérő árának okairól.

A növényvédelmének az ökológikus gazdálkodásban ugyanazt a feladatot kell megoldania, mint a szokványos gazdaságban, azaz a gazdálkodás biztonságát kell tudnia fenntartani.
Jellemzően a szokványos gazdálkodás növényvédelmében is felhasználhatóak azok a növényvédelmi anyagok, eljárások, módszerek, amelyeket a környezetkímélő ökológiai gazdálkodásban alkalmaznak, gyakran azonban más arányokkal, alkalmazási sorrenddel.

Míg a szokványos növényvédelem szinte kizárólag a kémiai növényvédőszereket alkalmazza, addig a környezetkímélő gazdálkodásban nagyobb súllyal szerepelnek a mechanikai, a biológiai, az agrotechnikaiak eljárások,valamint a permetezőszerek közül a növényi kivonatok és a mikrobiológiai és egyéb biológiai készítmények *
A gyomirtás kizárólag az agrotechnikai (talajművelés, vetésváltás, stb.), a mechanikai és fizikai gyomirtásra és a talajtakarásra korlátozódik. Nem cél a totális gyomirtás, a kártevők teljes kiirtása, hanem az egészséges, egyensúlyi állapot kialakítására kell törekedni.

Az alkalmazott növényvédelmi eljárások alapján elmondható, hogy a növénytermesztés szakmai előírásait különböző növényvédelmi okok támasztják alá, vagyis ezek a rendelkezések növényvédelmi indíttatásúak. Első és legfontosabb a megelőzés. Nem várhatunk hatékony gazdálkodást abban az esetben, ha beteg, fertőzött területen és növényekkel dolgozunk, mert a növényvédelmi kezelésekben bízva gazdálkodunk. Az alkalmazott eljárások soha nyújthatnak 100-%os garanciát, ezért minden esetben a megelőzést kell hangsúlyozni. Gondoljunk az emberi szervezetre, mely ha legyengült, sokkal könnyebben betegszik meg, míg az egészséges még nagyobb fertőzéseknek is ellenáll.

A következő eljárások a legfontosabbak a növényvédelem területén:
 Genetikailag nem módosított, ellenálló és betegségtűrő, toleráns fajok, fajták kiválasztása;
 Vetésforgó kialakítása; az önmaga vagy a hasonló károsítókra fogékony növény legkorábbi visszakerülés idejének szabályozása;
 Talajművelés;
 Károsítók természetes ellenségeinek védelme és a számukra előnyös körülmények biztosítása;
 Gyomperzselés.

Amennyiben a megelőzés nem volt eléggé hatékony, akkor, de csak akkor vethetők be egyéb eljárások és anyagok is szigorú feltételekkel.
Az EU bio jogszabályokban felsorolt anyagokat és eljárásokat szabad csak alkalmazni – a gyakorlatban ezt nevezik pozitív listának.*

Azok az eljárások, anyagok, amelyek nem találhatók a listán, illetve nem illeszthetők valamelyik megjelölt csoportba, nem alkalmazhatók az ökológiai gazdálkodásban, és amennyiben alkalmazásukra mégis sor kerülne, akkor a segítségükkel előállított termék ökológiai jelöléssel nem forgalmazható, sőt a terület átállítását is újra kell indítani.

A listán szereplő növényvédő anyagok is csak abban az esetben használhatók fel, ha van belőlük Magyarországon forgalomba-hozatali engedéllyel rendelkező készítmény.
2008-tól kezdődően számos növényvédőszer alkalmazhatóságát a biogazdálkodásra kiterjesztette a növényvédelmi hatóság („címkétől eltérő használat”), így ezek is a kiterjesztésnek megfelelően jogszerűen bevethetők*.

Igen fontos rendelkezési elem ez, hiszen csak ebben az esetben – a hatósági ellenőrzésen keresztül – tekinthető bizonyítottnak az, hogy a készítmény valóban csak az engedélyezett hatóanyagokat tartalmazza.

Mindazok az anyagok, amelyek nem rendelkeznek forgalomba-hozatali engedéllyel (pl.: „zsebimport”-ból bekerülők) ismeretlen hatóanyagúnak tekintendők és alkalmazásuk a tiltott növényvédőszer használatával azonos szankciókkal jár, még  akkor is, ha a megjelölt anyag elvileg „beleférne” az előírásokba.

A környezetkímélő gazdálkodás jövője szempontjából külön figyelmet érdemelnek azok a hatóanyag csoportok, amelyek – a konkrét hatóanyag megnevezés hiányában – szinte korlátlan fejlesztési lehetőségekkel bírnak.

Ezek a következők:
 Természetazonos feromonokat tartalmazó csapdák
 Illatárasztással történő védekezés, amikor a kártevők kommunikációjában fontos illatanyagokkal befedik a termőhelyet, így a sajátjuk hatástalanná válik;
 Növényi és állati eredetű riasztó anyagok;
 Természetes ellenségek;
 Növényi olajok;
 Paraffinolajat tartalmazó anyagok.

A rézkészítmények várható kitiltása az ökológiai gazdálkodásból hosszú ideig veszélyeztette a zöldség, a gyümölcs és a szőlőtermesztés eredményességét Magyarországon.
Szerencsére a teljes tiltás helyett – a kiváltó növényvédőszer hiányában – továbbra is alkalmazhatók a felsorolt rézkészítmények az engedélyezett fémréz terhelés betartása mellett. A felhasználható mennyiség 2005. végéig 8 kg, azt követően 6 kg lehet évenként és hektáronként.

Az ökológiai, környezetkímélő gazdálkodásban rendelkezésre álló készítmények szakszerű alkalmazásuk esetén (nagyon fontos a kijuttatás egyenletessége, a sok folyadék és jellemzően a kis dózisokkal végzett, de gyakoribb alkalmazás a gombaölő szereknél) biztosítani képesek – a megelőzés szabályainak betartása esetén – az ökológiai gazdálkodásban megtermelt növények védelmét.

*A „pozitív” listán szereplő hatóanyagok felhasználásával készült és Magyarországon felhasználási engedéllyel rendelkező növényvédő és a „címkétől eltérően felhasználható” készítmények mindig friss listája megtalálható az ellenőrző szervezet honlapján


További információ: www.okoregio.eu