Salsa: természetesség, vidámság, egyszerű ritmus, „a vízszintes vágyak függőleges kifejezése”

A kubai táncok iránt hódoló hölgyekre, urakra, sok mindent lehet mondani, de azt mégsem, hogy egyformák lennének. Ámulva figyelem őket, egy „szürke" hétköznap estéjén. Gyakorlatilag nem tudok köztük hasonlóságot találni. Hiszen azt látom, ahányan vannak, annyi féle ember teste kezd el lüktetni, ha egy latin muzsika taktusai felcsendülnek a Kanizsa Salsa Egyesület csütörtöki, gyakorló óráján. A parkett ördögeivé válnak kedélyes házaspárok, gömbölyded, Bridget Jones típusú szinglik, szúrós szemű, gogoli hivatalnokok, párduc testű lányok, de még a sörpocakkal megáldott nagypapa és a jámborlelkű földműves gazdálkodó is. Máris közös nyelvet beszélnek: a salsa „magyar" dialektusát.

– Hát, nem mondom, hogy öt és fél éve, amikor „belekóstoltam" a sors hozta táncba, rögvest beleszerettem. Ugyanakkor tudtam, lesz folytatása – nevetett dr. Borsos Gellért. A civilként ügyvéd ma már – nem mellesleg – a kétéves Kanizsa Salsa Egyesület egyik vezető instruktora.

– Akkortájt még nem volt divat – pláne férfiaknál – salsázni. Aztán ahogy egyre jobban ment, rájöttem, nem tudok létezni nélküle. Egyúttal kevésnek is éreztem a táncórák szűkös időkereteit. Többre vágytam – fűzte hozzá huncut mosollyal Gellért.

Borsos doktor olyannyira „rákattant" a salsára, hogy a későbbiekben különböző képzéseken, nemzetközi fesztiválokon is rendszeresen vett leckéket. Megalapította „saját" salsás egyesületét. Sőt, napjainkban „dj. Gerard"-ként maga keveri a zenéket tanítványainak, valamint rangos táncos rendezvények vendégeinek. Szerelmét, Horváth Mónikát is a táncnak köszönheti.

– Mindig szerettem a latin zenéket – mesélte Mónika. Ez a hév hajtott el évekkel ezelőtt egy salsa órára. Amellett, hogy idővel – és kitartó munkával – elsajátítottam több karibi-kubai táncot, a boldogságomat is megtaláltam – fogalmazott az egyesület másik instruktora. Horváth Mónika halkan megjegyezte, hogy akkor sem tudnak „elszakadni" a tánctól, amikor nincs oktatás. Ugyanis, ha Gellérten múlna, folyamatosan salsáznának. Hmm.. Nietsche is mondott anno valami hasonlót: „minden olyan napot elveszettnek kell tekintenünk, amelyen nem táncoltunk legalább egyszer."

– Botlábú ember egyébként sincs – folytatta Mónika. A karibi, kubai (stb...) táncok különlegessége, hogy könnyen elsajátíthatóak. Bárki – kortól, nemtől, fizikai alkattól függetlenül – meg tudja tanulni a salsát, a kizombát, a bachátát. Akár rövid idő alatt. „Mindössze" a sokat hangoztatott elszántság kell hozzá. Meg egy lépés, hogy valaki felkeljen a fotelből, s kipróbálja: párral vagy akár egyedül – állította a két instruktor.

Aztán bele is vetették magukat az oktatásba. A több tucatnyi salsa-fan már várta, hogy elkezdődjön végre számukra a „legális hétköznapi mámor".

– Nekem ez megjár. Tudod, csinálhatnék akármi mást is. Foghatnám a fakanalat vagy ülhetnék a tv előtt, de olyan szabadságot, boldogságot ad a tánc, amit nem tudok megvonni magamtól. Pedig épp' csak a közelmúltban kóstoltam bele, teljesen véletlenül – mondta két lépés közt az 56 esztendős óvodapedagógus, Balázsné Ilka. Aki – bevallása szerint – ezzel bizonyított saját magának is: képes megtanulni táncolni.

– Sokan furcsának tartják, a „hétköznapi" életemben, hogy salsázni járok – kacagott hangosan Ilka. – De engem ez cseppet sem frusztrál. Hiszen olyan jó együtt táncolni több egykori, ma már felnőtt óvodásommal...

Míg más élete párjával ropja együtt. Horváth Adrienn és András nemcsak egymásnak, a salsának is örök hűséget esküdtek.

– Mindig szerettünk báli mulatságokba járni. Pár éve pedig úgy döntöttünk, bővítjük a „táncos" örömök palettáját. Valami olyannal, ami nem az enyém, nem az övé, hanem a miénk. Így jött a salsa a képbe. Otthon is táncolunk a „gyakorló" zugunkban, amikor időnk engedi. A csemeténk is nagyon büszke ránk is – mondták.

Kérdésünkre válaszolva arra is egyetértésben bólogattak, nem féltékenyek egymásra, ha véletlenül mással kell táncolniuk. Nem erről szól számukra a közös „hobbi".

Pedig alapjáraton elég szenvedélyes testösszesimulásról van szó a salsa és a kizomba esetében. A táncparketten pedig vannak bombázó külcsínű szépségek, mint Biczó Nikolett.

– Más a táncot átélni és más megtanulni. De bizton kijelenthetem, nem lehetetlen – állította Niki. A hölgy egyébként öt éve, egy városi rendezvényen látott bemutató után kezdett el salsázni. Mint hangsúlyozta, épp a tánc tüzessége, hevessége fogta meg. Niki egyelőre ugyan vőlegénye nélkül táncol, ám Zoltánt is agitálja a közös lépések elsajátítására. Lehet, épp ezért keres a fiatalember tánctanárt, hogy felzárkózzon géppuskalábú kedvese tánctempójához. Akkor megint egy emberrel bővül a salsások népes világa.