A komposztálással kevesebb szemét kerül a kukába

Őszi lombhulláskor, tavaszi metszéskor, nyári fűnyíráskor egyaránt sok felesleges zöld növényi rész keletkezik a kertünkben. Egész éven át gyűlik ezen kívül a konyhai hulladék is, amit jobb híján a kukába dobunk, növelve ezzel az amúgy is tetemes szemétmennyiséget. Az összegyűjtött falevelekből, növényi hulladékból értékes komposztot készíthetünk. Néhány szempontot azonban célszerű szem előtt tartani – tudtuk meg Pap Edina kertészmérnöktől, aki családjával együtt maga is gondoskodik a zöld hulladék újbóli hasznosításáról.

– A komposztálóhelyet a kert végébe, lehetőleg árnyékot adó fa alá telepítsük – hangzik a jó tanács. – Készíthetünk komposztkeretet csirkehálóból vagy falécekből, de a barkácsáruházakban műanyag komposztáló edényt is beszerezhetünk.

A lombhullás nemcsak ősszel, hanem kisebb mértékben egész éven át kísérő jelensége a kertészkedésnek. A gyepen hagyott hullott lomb nagy kárt okozhat, ezért ősszel el kell távolítani. A legegyszerűbb, ha a fűnyíró gyűjtőtartályával szedjük föl, és a fűnyesedékkel együtt komposztáljuk, ami nagy nedvességtartama miatt gyorsítja a lombkomposzt érését.

Nem lehet elég korán kezdeni: már Molnár Dániel is tudja, hogy a zöldborsó héja nem szemét (Fotó: Varga Krisztina)

A levelek közül a legkönnyebben a tölgy, a juhar és a gyümölcsfák levele komposztálható. Lassabban bomlik a szelídgesztenye, a bükk, a vadgesztenye és a platán lombja; ezen aprítással segíthetünk. Semmiképpen ne tegyünk a komposztba vaskos, bőrszerű leveleket (például babérsom, babérmeggy). A diólevél is csak néhány százalékban kerüljön a komposztba, mert lassan bomlik, és csak tökéletes földdé érés esetén bomlik le a benne található és a haszonnövényeinknél növekedési zavart okozó juglon.

A fenyőtű savanyítja a közeget, nyersen rhododendronok, magnóliák, áfonyabokrok köré szórhatjuk. Aprítva a zöldségeskertben is felhasználhatjuk, gyantás illata távol tartja a meztelen csigákat és a bagolylepke-hernyókat. A fenyőtű csak igen lassan, három év alatt bomlik le a komposztban.

Pap Edina azt is elmondta: bár a nyári meleg általában gyorsítja a bomlási folyamatot, hosszan tartó szárazságban időnként célszerű meglocsolni a komposzthalmot, vagy friss zöld nyesedéket keverni közé. Alapanyagtól, mennyiségtől és hőmérséklettől függően 6-18 hónap alatt lesz kész a komposzt. Nyitott komposztálóban 18-24 hónap alatt bomlik le a zöld hulladék, a folyamatot szükség esetén a kereskedelemben kapható komposzt-aktivátorral gyorsíthatjuk.

A kész komposzt sötétbarna színű, morzsalékos, szagtalan, földszerű anyag, amiben a növény szöveti szerkezete már nem ismerhető föl. Az érett komposzt lassan hat, kiváló talajjavító tulajdonságokkal rendelkezik és földdel egyenletesen összekeverve fontos alapanyaga cserepes- és balkonnövényeinknek, valamint veteményesünk földjének.

Nem azonos a szemétteleppel

Bár a komposztálóban sok konyhai hulladékot elhelyezhetünk, azért nem mindent. Ne dobjunk bele szintetikus anyagot, de húsféléket, csontot se a legyek és rágcsálók veszélye miatt. Beteg, fertőzött növényi részeket se helyezzünk a komposztálóba, és a húsevő állatok alól kikerülő alom sem való a növényi hulladék közé.