Életigenlő társadalom

2023.11.08. 07:27

Csák János: még azok is figyelemmel kísérik az intézkedéseinket, akik nem értenek egyet velünk

„Mi, magyarok úgy tartjuk, hogy az egy főre jutó Nobel-díjban, olimpiai aranyéremben és zeneszerzőben a világ élvonalában vagyunk, és ezt tudják is rólunk. Most fölzárkózott negyediknek a családpolitikánk. Hogy Brüsszelben annyit támadnak bennünket, mert úgy gondolják, hogy nem a családokra kéne költenünk, hanem a bevándorlás támogatására, az azt mutatja, hogy még azok is figyelemmel kísérik az intézkedéseinket, akik nem értenek velünk egyet” – hangsúlyozta a kulturális és innovációs miniszter a Magyar Demokrata hetilapnak adott interjújában.

MW

Csák János kulturális és innovációs miniszter beszédet mond a Tudományos és Innovációs Park épületének átadóján Győrben 2023. november 7-én

Forrás: MTI

Fotó: Krizsán Csaba

Csák János a családtámogatási rendszerről azt mondta, 

az alapvető kormányzati cél az, hogy minden kívánt gyermek megszülethessen. 

A rendszer első pillére, hogy fedél legyen a családok feje fölött, a második, hogy a gyermekek érkezése ne okozzon aránytalan csökkenést a jövedelmekben a gyermektelen háztartásokhoz képest, a harmadik, hogy a házaspárok szabadon választhassanak, visszatérnek-e a munkahelyre vagy otthon maradnak. Az új rendszer a gyermeket vállaló családoknak jóval nagyobb összegeket irányoz elő a lakáshoz jutáshoz; 15, 30 és 50 millió forintos kedvezményes otthonteremtési hitelre számíthatnak.   

Hangsúlyozta: „Mi egy életigenlő társadalomban hiszünk. Ezt az országot, ezt a területet, a Kárpát-medencét az őseink be tudták népesíteni. Ezeregyszáz éve itt vagyunk. Micsoda nemzedék lennénk mi, ha ezt az örökséget nem tudnánk megőrizni a következő nemzedékek számára?” – fogalmazott.   

Közölte, 2010 óta 1,2-ről 1,52-re, a Covid előtt 1,59-re nőtt a termékenységi mutató. A legfontosabb cél fenntartani ezt a dinamikát, mert, mint fogalmazott, 

azok a nemzetek, amelyek nem tudják meghatározni a saját identitásukat és nem képesek arra, hogy cselekvőképesen tartsák magukat, hátrányban lesznek. Nekünk, magyaroknak nagyon erőteljes identitásunk van.

A tárcavezető kiemelte, változott a világ megítélése a magyar családpolitikáról. Hozzátette, a transzatlanti világban a leghangosabbak szerint a család idejétmúlt dolog, pedig, mint fogalmazott, „nem ismeretes olyan sikeres társadalomgazdasági rendszer, ami nem a családokra épül”, kiemelve, hogy még ezekben az országokban is elég nagy az érdeklődés a magyar családtámogatási rendszer iránt. Elmondta, Japánban és Dél-Koreában különösen nagy érdeklődés kíséri a magyar kormány intézkedéseit.   

Hangsúlyozta, 2010 óta „a széles értelemben vett magyar kultúra világában nagyszerű időszak van mögöttünk”. Kiemelte a színházak támogatását, a Lázár Ervin programot, budapesti, vidéki színházak, játszóhelyek újjáépítését, hozzátéve, ebbe a sorba tartozik a zenei anyanyelv támogatása, az operától kezdve a népzenéig, a Hagyományok Házától a Zeneakadémiáig.   

A miniszter a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójának leváltásával kapcsolatban úgy fogalmazott, „az állami intézmények vezetőitől különösen elvárható, hogy maradéktalanul tartsák be az Országgyűlés által meghozott törvényeket”.   

A tudományirányítás intézményrendszerével kapcsolatban elmondta, a Fidesz-kormányzat 2010 óta tudatos új struktúraépítésbe kezdett mind az egyetemi, mind a kutatási és az innovációs szférában, a Neumann János terv alapján arra törekedve, hogy az egyetemek, kutatóhelyek, vállalatok, a finanszírozó állam és a magántőke között szerves együttműködés jöjjön létre. A kormány az átalakult egyetemeknél több mint két és félszeresére emelte a finanszírozást, de szigorú követelményeket is támasztott – tette hozzá.   

A Magyar Tudományos Akadémiával kapcsolatban kiemelte: az 1947-es kommunista hatalomátvétellel az egyetemeken nemzetközileg elfogadott tudományos szabadság ellenében mindenféle funkciókat összekevertek, hozzátéve, a magyar kutatási hálózat néhány éve ezért került ki az MTA-ból. Hozzátette, mostanra „külföldi kutatókat, oktatókat is ide tudunk vonzani, megszüntetjük a mesterséges akadályokat, és erősítjük azokat a műhelyeket, ahol világszínvonalú kutatások folyhatnak magyar és külföldi tudósok részvételével”.   

Hozzátette, változás történt a korábbi évtizedekre jellemző „agyelszívás” területén, és most már „agybeszívást” is mondhatunk a világban az elméleti és gyakorlati tudással rendelkezőkért folytatott versenyben. Hozzátette, 

ma már nincs olyan jelentős kutatás, ami egyetlen országban történik, és számos projektben prominens helyet foglalnak el magyar kutatók.   

A hazai egyetemek átalakításával kapcsolatban Csák János hangsúlyozta, a kormány célja, hogy a hallgatók versenyképesebb és a munkaerőpiacon is értékesebb képzésben részesüljenek. Emlékeztetett, négy éve kezdődött az új struktúra ismertetése, és az akadémiai szabadság jogával élve a szenátusok az egyetemeken eldönthették, melyik útra lépnek; a többség az új formát választotta. Az egyetemeknek a kuratóriumok megalakulásával felelős irányítói lettek, így ki lehetett alakítani az állam és az egyetemek közötti, 25 évre szóló szerződést.   

Csák János kiemelte, hogy az egyetemi felvételihez szükséges átlagpontszám idén 2022-hez képest három százalékkal nőtt, és egyre több magyar egyetem van a világ élvonalában, ami komoly eredmény. Hozzátette, tíz éve a teljes magyar egyetemi rendszerben tízezer külföldi hallgató tanult, most negyvenötezer, ezzel a világban az első 10-12-ben vagyunk.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában